Hogy reformálnátok meg a középiskolai matematikai tananyagot?

Hát, én román példát követnék és mondom ezt úgy, hogy van matek bsc diplomám is, imádom a matekot és erősen használom a szakmámban is a felsőbb matematikát.

Aki nem ismeri a romániai oktatást, ott ha valki humán szakos gimiben, akkor talán 10.-ig van csak matek, jóval kevesebbet tanulnak és nem kell belőle érettségizniük. Én mondjuk itthon folytatnám 12. osztályig, de valami olyasmi új tantárgy lenne, hogy a "mindennapok matematikája". Ez ilyen minden második héten lenne és a nevéből eredően egyértelmű, hogy mit takarna ez.

Az a baj, hogy aki nem szeretne matekot tanulni és/vagy nincs szorgalma, annak az egész érettségi stressz lesz és feleslegesen húzza le a matek a jegyeit, meg egy életre megutálja majd. Meg ugye itt most nem csak a gimikre kell gondolni, van sok nagyon gyenge suli, ahol nincsenek jó diákok és a tanárok se a legjobbak, most nekik hiába reformálsz, ugyan úgy utálni fogják az egészet és a tanár is rosszul fog oktatni.

Fontos szerintem is a matek, de akinek nincs szüksége egyetemen rá vagy nem is menne egyetemre, annak minek tanítunk ennyi mindent?

Minden fejezetet gyakorlati alkalmazásában is átvennék.

A középiskolás matematikának nincs olyan része, aminek ne lenne valamilyen hétköznapi és gyakorlatias alkalmazása.

Én bevezetném a felmentés matekból. Aki ilyen, annak elég lenne a négy alapműveletet megtanulnia (esetleg még az osztástól és szorzástól is el lehetne tekinteni kivételes esetben). Ez természetesen szerepelne a bizonyítványban, sőt még a személyi igazolványán is.

Természetesen az ilyen emberek (a saját és a társadalom biztonsága érdekében) bizonyos tevékenységekben korlátozva lennének. Például nem kaphatnának jogosítványt, mert nem értik, hogy a kétszeres sebesség miért eredményez négyszeres fékutat, nem vehetnének fel hitelt, mert nem értik a kamatos kamat lényegét, nem vehetnének rész szerencsejátékokon, mert nem tudják megbecsülni nyerési valószínűségeket, stb. És persze a munkáltatók is először ezt a rubrikát néznék meg a jelentkezésnél...

4, ez azt jelenti, hogy legalizálnád az emberi selejtet:D Persze, most is van aki képtelen ezekre, de szerintem ezt inkább utólagosan kéne. Mármint Érettségi UTÁN tenni egy "alapmatek" vizsgát és ott kiderülne, hogy megy-e. És ezt párévente újracsinálhatja.

Mert ha az iskolában felmentést kap, akkor esélye sincs később magasabbra törni, pedig egy rossz teljesítmény simán lehet rossz élethelyzet miatt. Pl a szülők válása simán visszavetheti a gyermek fejlődését akár évekkel is. És nem csak a 4-5 éves gyerekét, de a 15 évesét is, ha a kedves szülők elég indiszkréten cisnálják.

Én azt vallom, hogy felmentést csak fogyatékosság esetén adjunk, ha nagyon indokolt. Az iskola megad minden lehetőséget arra, hgoy a tudást elsajátítsd. Majd a végén egy vizsga eldönti elég volt-e. De ha már felmentéssel indítod, a suli után aligha lesz lehetősége bepótolni amit be kell. Akkor meg mehet kb az egész élete a levesbe.

#6 Igazad van, de például a pályaalkalmassági vizsgálatok mind erről szólnak. Vannak olyan emberek (nem is kevesen) akik bizonyos feladatokra a képességeik miatt alkalmatlanok.

Ha valaki képezni akarja magát, annak mindig is megvolt a lehetősége. Nem mondtam, hogy a későbbiekben nem tehet matek vizsgát az illető, mint ahogy megszerezheti a különböző kategóriájú járművezetői jogosítványokat, vagy elvégezheti az aranykalászos gazda tanfolyamot is, és akkor onnantól kezdve folytathat bizonyos tevékenységeket.

Ugyanakkor egy ilyen felmentés ténye minden bizonnyal minősítené az illetőt, mert szerintem sokkal több ember élne ezzel a lehetőséggel, mint ahányan valóban képtelenek megtanulni a középiskolás matekot. Ez persze nem (csak) a matektudásukat, hanem szorgalmukat, kitartásukat is minősítené. Így pedig egy jó indikátor lenne a munkaerőpiacon.

7, lehet, hogy jó indikátor lenne a munkaerőpiacon, de csak elősegítené a társdalmi olló nyílását. Ezek az emberek ugyanis nehezebben jutnak munkához, csóróbbak lesznek, rosszab körülmények jó táptalaj a bűnözésnek is, stb...

És ja, többen vennék igénybe a felmentést, mint ahányan rászorulnának. Még ha orvosi szűréshez is lenne kötve, úgy is megoldják. Persze, rajtuk csattan végül az ostor, de ha buta, ezt nem méri fel. És így még butább lesz, ami rossz a társadalomra nézve. Ezért nem adnám meg ezt a lehetőséget.. Mármint együtt tudok érezni a "aki hülye, az vagy tegyen ellene, vagy dögöljön meg" elvvel, de na, társadalmilag ez káros szemlélet.

Ami még eszembe jutott a kérdéssel kapcsolatban: fejszámolás.

Azt látom, hogy ugyan az összeadás-kivonás, osztás-szorzás alapműveletek, nagyon sokan iszonyatosan gyatrán állnak vele. Én bölcsész létemre elég jól számolok fejben, és tök kínos amikor a pénzügyi tanácsadót én javítom ki, hogy "őő nem, annak nem annyi az X százaléka" vagy sokkal gyorsabban oldok meg százas és ezres számkörben szorzásokat, mint jóval reálosabb beállítotságú emberek akár sázmológéppel.

De olynaokat, hog ypl az öttel való szorzás legegyszerűb bmódszere az, hogy mögél bszol egy nullát és elfelezed, ezt anyámtól tanultam, nem a matektanártól:D Pedig erre bőven több szüksége van az embernek, mint a csonka gúla felszínének kiszámolására:D

8

Reálos helyeken a matek rég nem erről szól, teljesen irreleváns, hogy fejben ez megy-e. Persze ettől még hasznos, csak gondoltam jelzem

Most tegyük félre, hogy hogyan kéne a teljes oktatást gyökeresen megreformálni, de ahogy én gondolom az megjelenik a matek tárgyban is valamennyire.

Ami nem a tananyag függvénye, az a több egyéni foglalkozás lenne. Elakad a gyerek valahol, meg van neki a 2-es 3-as, és jön a kövi anyag ami arra épül és halmozzuk benne a "rendszerhibákat" és csodálkozunk ha nem megy neki, elmegy a kedve. Sokan szorongnak ettől, a "hülye vagyok matekból, hagyjuk" dologtól, pedig le kéne ülni és a tanárnak "feltárni" a hiányosságokat /hol véti el a gondolkodást. S nem külön tanárt fizetni a gyereknek, ami még ugyanúgy nem feltétlen biztosítja a minőségi oktatást.

A módszertant tekintve a tudás átláthatóságra és behatárolhatóságra, könnyű rendszerezésére kellene fektetni a hangsúly. Kontextusba, erős gyakorlati példákban megmutatni az alkalmazást. Szemléletesebb és a szemléletesség megértésének türelmesebb hozzáállásra lenne szükség.

A tanagyag tartalmát tekintve nem igen változtatnék inkább lehetőséget teremtenék a tudás elmélyítés mértékének megválasztásához. Tehát nem csak közép meg emelt matek lenne és jó napot, inkább fluid mit milyen mélységben akar tudni a diák - mert szerintem sok érdekes dolog van emelt szinten is amit lehetne egyszerűsítve közép szinten elmondani. Innentől csak az a kérdés mi lenne a minimum követelmény. Sőt sok olyan témakör van emelt vagy akár BSC szinten amit lehetne egyszerűsített formában középsuliba tanítani.

A minimumról, s talán ez a kérdés lényege, nehéz kitalálni. Annyi biztos, ez bármi is addig valakinek a torkán ne erőltessünk le nehezebben érthető anyagot még a minimum nem megy neki. Az a totál felesleges.

A sok gyötört léleknek "matekterápiára" lenne szüksége, hogy lássa a matekozni jó, sikerélménye legyen. Sajnos hiába bármilyen a tananyag ha az oktatás módszere, a tanár nem jól magyaráz annak ellenére hogy jó szándékú a tanár. Ez ugyan az az esete mikor újabb és újabb könyv jelenik meg egy adott matek témában hátha majd az jobban érthető és végül a legtöbb esetben pont ugyan olyan nehéz megérteni, mert a végén mindegyik lineáris, száraz, és 3-szor újra kell olvasni mire érted a könyv logikáját.

Türelem, várni hogy lesznek jobb módszertanok, lesznek jobb tanárok, jobb követelményrendszer, lesz...oktatásügyi minisztérium, oktatásügyi reform ami leveszi a bürokratikus terhet a tanárokról.