Mi alapján állapítjuk meg egy űrhajónak az elérhető legnagyobb sebességét konstans gyorsulás mellett?
Ha van egy űrhajónk, és benne végtelen üzemanyag, viszont van egy maximális hatékonysága a reaktornak (vagy akármi hajtja), szóval az energy output a hajtóműből konstans. Lesz egy sebesség, ahol stagnálni fogunk, vagy meddig fogunk gyorsulni így?
Ehhez fűződő kérdésem még, hogy milyen viszonyban van az űrhajó sebessége, gyorsulása a tömegével, pl. ha megtízszerezzük az űrhajó tömegét, de a reaktor hatékonysága ugyanaz marad, vagy másik esetben, ha megduplázzuk a reaktorok számát. Ilyenkor miben változnak a relációk, milyen arányokban?
Pls valaki oktasson ki ennek a fizikájáról...
#1
Igen, én is így olvastam rögtön miután kiírtam a kérdést. Itt szépen leírják.
"EK = mc2(1/(1-v2/c2)1/2 – 1)
This equation shows us that as the speed increases, the kinetic energy increases, but the mass never changes. In the limit that the speed of the object v approaches the speed of light in vacuum c, the kinetic energy becomes infinite. The law of conservation of energy tells us that to get an object traveling with infinite kinetic energy, we have to give it infinite energy."
Pedig azt hittem, hogy minél gyorsabb egy test, annál több energia kell a gyorsításához.
#5
Ne az űrhajónkon legyen akkor végtelen üzemanyag, hanem végtelen utánpótlás. Más űrhajók út közben mindig feltöltik.
Egy kicsit más megközelítés de talán hasznos:
Ha valós rakétában gondolkozunk akkor a legfőbb limitáció a kiáramló égésgázok sebessége, ami pedig szoros összefüggésben van a hajtómű alkatrészeinek által elviselhető hőmérséklettel.
Nem véletlen hogy a hagyományos kémiai eleven működő hajtóművek helyett olyan hajtóművekben gondolkoznak ahol ez a korlát nem érvényes mint a plazma hajtómű.
Nem hiszem el, hogy ennyire senki nem gondol Newton törvényére. Hogy nem gondol bele a jelentésébe.
Kérdező, mindenekelőtt, feltételezni lehet, de csak valós dolgokat, különben meg kéne határozni a nem létező világban a mai helyett mik a törvények. Mert hogy biztosan mások, az nyilvánvaló. tehát.
1. Ne tételezzünk fl végtelen üzemanyagot, mer olyan nincs, ott a tömeg is végtelen, és vagy a sűrűség is, vagy a kiterjedés végtelen.
2. A világűr tele van égitestekkel, amelyeknek tömegük van, tehát graviációjuk, ami erő, és befolyásolja az űrhajó sebességét, akár úyg, hogy az becsapódik.
3. Ha feltételezzük, hogy éppen galaxisközi térben vagyunk, ahol ritka a tömeg, ott viszont alapvetően Newton törvénye érvényesül. Ideális esetben az űrhajó azon a sebességen megy tovább, ha megszűnik a hajtás. Ha begyújtjuk, akkor a sebessége nő. A hajtómű a konstrukcióból következően adott mennyiségű anyagot lök ki adott sebességgel. Ebből kiszámítható egy impulzus. Az űrhajónak szőrőstől bőröstől van egy tömege, sebessége, ennek is lesz egy impulzusa. Hatás ellenhatás egyenlősége alapján ebből visszaszámolható a sebességnövekedés.
4. Ha a sebesség már extrém nagy, vagyis összevethető a fénysebességgel (na ez már tényleg elméleti, mert nem lesz összevethető), akkor a helyzet ugyanez, csak nem Newton törvénye, hanem Einstein relativitáselméletéből következő egyenletek szükségesek. Vagyis ahogy közeledik a sebesség a fényéhez, egyre nagyobb üzemanyag impulzus kell ugyanakkora növeléshez. Amiből következik, hogy az üzemanyag és a lehetőségek rohamosan csökkennek, elérünk egy következő galaxst, és akkor ár tudni kéne a galaxis szerkezetét és a hozzá képest való pályaelemeket, hogy továbbiakat mondhassunk. Jellemzően fékeződés lesz, netán egy jó nagy nova befogja..
"van egy űrhajónk, és benne végtelen üzemanyag"
No, ennek a végtelen üzemanyagnak végtelen a tömege is, úgyhogy ezt már nem gyorsítjuk sehová [véges erőhatással] ...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!