Miért kell domborúnak lennie a lapos szíj hajtás görgőjének ?

"nem a domborulatra mászik fel, hanem a domborulaton levő anyag akar lemászni a dombról, de mivel két irányban lejt , ezért létrejön az egyensúlyi állapot."

A példa kedvéért képzeljük el, hogy úgy van, ahogy írtad, az anyag a dombról akar lemászni. A szíjunk egy pillanatra térjen ki egy kicsivel balra a középvonaltól: ha valóban a kisebb átmérő felé igyekezne, a bal oldalon nagyobb kitérítő erő érné, mint a jobbon, hiszen ott hosszabban fekszik fel a kúp palástjára. Ez egy egyre gyorsuló vándorlást idézne elő bal felé, egykettőre leesne a szíj. A jobb oldalon maradó egyre kevesebb anyag egyre kevésbé tudná visszatéríteni középvonal felé, míg a szíj jobb széle el nem éri a görgő középvonalát, onnantól aztán semmi sem kényszeríthetné a másik irányba. Így egyensúlyról szó sem lehet.

Térjünk vissza a púpra mászó szíjhoz és a talpával összefordított két kúphoz: dobjuk el az egyiket. Mi fog történni a szalaggal? (szalagról beszélek, mert a szíj vastagságának nincs ebben szerepe)

Le fog szaladni a kúpról, és nem a csúcsa, hanem a talpa irányába. Magyarán: a lapos szíj, a csiszolószalag mindig a púpra akar felmászni.

Azért nem veszem figyelembe, mert nem így van.

Többen leírták neked, nem ismétlem tovább.

Ahol dolgozom, acéllemez, acélszövet, műanyagszövet, homogén műanyag és papír szalagok futnak a gépekben, olykor 50 méteres gépegység-hosszban, 2 és 4 méteres szélességben.

A tervezők, a működtetők és a karbantartók mind tudják, a szalag a púpra mászik, hiba esetén ennek tudatában korrigálnak, az automatikus szalagvezérlés ezt a tényt kihasználva működik.

" valamit nem veszel figyelembe. "

A gyakorlat azt mutatja hogy azért domború a görgő, hogy a lapos szíj ne másszon le róla olyan könnyen.

Sok példa van erre. Például a szállítószalagok dobja is domború.

"1/4 szélességben rajta van a görgőn , 3/4 szélességben nincs rajta. Vajon felmászik e ?"

Áruld már el, ez hogy jön ide?

Senki nem erről beszél.

"Amiről meg én beszélek már alaphelyzetben teljes szélességben a görgőn van."

Pont arról beszélünk mi is.

"Példaként , ha bal oldala le akarna mászni, ugyanezen időpontban a jobb oldala a púpra kell, hogy másszon."

De nem akar lemászni, ezt érts már meg!

A szíjnak mindkét széle, ami nem a középső púp tetején van, hanem lejjebb a széle felé, a púp felé, befelé AKAR mászni.

És minél lejjebb van a domború felület széle felé, egyre meredekebb lejtőn, annál inkább felfelé akar mászni, közép felé.

Amelyik része meg közelít a púp közepéhez, az egyre kevésbé akar felfelé mászni.

Mindkét oldal annál jobban törekszik közép felé, minél messzebb van tőle. Ha elmászik középről valamiért, az elmászottabb széle jobban törekedik közép felé, mint a középhez közelítő széle, így visszahúzza középre az egész szíjat.

Ez stabilizálja pont középen.

"Ha valami miatt mégis elindulna valamerre a szíj, akkor a púpra mászás miatt megfeszül a szíj"

Nem, semmi köze a feszüléshez. Lásd feljebb.

"Képzeletben a működés közbeni szíjat vágjuk hosszában félbe, mi fog történni ? A két fél leszalad balra jobbra."

Éppen ez az, hogy nem. Ha elvágod, is marad, ahol van, mert mindkét oldal közép felé törekszik.

"Láttál te már valami mechanikát, ami felfelé megy ?"

Ember, itt nincs FELFELÉ. Itt görgő kisebb-nagyobb átmérő van. Gondolod, ha fejjel lefelé van a görgő, másik oldalra megy a szíj?

Rajzold le és fordítsd lefelé, oldalra, akármerre. Tökmindegy. Nincs felfelé.

Itt nem a gravitáció meg a feszülés okozza a mászást, hanem az a hatás, amit a kúppal próbáltunk bemutatni.