Elektromos hajtás vagy hidrogén hajtás és miért?

Sima elektromos. Mert nem kell hozzá egy több száz bar nyomású hidrogén tartály. Egy Tesla ha kigyullad, max leég. De egy nagy nyomású hidrogén tartály az nem csak a te házadat viszi el, hanem még a szomszédét is. Ráadásul a hidrogén mindent kikezd, elridegíti a fémeket, átszivárog a tömítéseken, stb. Nem elég hogy éghető és extrém magas nyomáson kell tárolni...

Ráadásul a sima elektromos autó esetén kb. 5 év múlva megoldott lesz a kigyulladás problémája (szilárdtest akkumulátorok), míg a hidrogén tank az mindig is hidrogén tank marad. Fizikai korlát, nem technológiai.

Hát midkettőnél van előny-hátrány.

Kezdjük a hidrogénnel: előttem leírták a hidrogénből áramkt feljeszt, ami meghajt egy villanymotort. Óriási előnye, hogy 5 perc alatt megtankolod, kvázi, mint egy klasszik belsőégésű motor. Végtermékként víz keletkezik. Nagyszerű! Hol a hiba? Hidrogént elő kell állítani, van ugye egy csomó vizünk, kell még áram. Az áramot valami energiahordozóból ~40% hatásfokkal állítjuk elő, a hidrogén előállítása során a villamos energia egy része megint elveszik, utána az üzemanyagcellában is valamilyen hatásfokkal állítódik elő az áram, és a villanymotorba bemenő energiának sem 100%-a hasznosul. Így rohadt nagy a veszteség. Számold össze hány helyen megy pocsékba energia.

Az elektromos autó hatásfoka alapvetően 90% környéke, itt nem veszik el csomó energia. Ez jó, viszont ha gyorstöltővel töltöd, akkor is egy óra környéke feltölteni. Plusz ekkor csökken a Li-Ion akksi élettartama. A lítium akkumlátor nagyon ég, ha ég, elképesztően sok vízzel oltható csak. Nem ez azonban az akksi nagyobb baja: egyszerűen a hatótávolság sem jó még. Az a 3-400 km-es hatótáv nem valami jó, hogy utána legalább egy órát töltögess. Bár városi/kevés országúti használatra nem rossz, ha estére fel tudod tenni tölteni.

Így egy átlagembernek az elektromos jobb volna, de ugye a környezetvédelem szempontjából nem egy átlagember a kényes kérdés, hanem ugye a transzport. Itt pedig az elektromos hajtás az abszolút nem megfelelő.

"Járműveknél hidrogént vagy el lehet égetni egy belsőégésű motor hengereiben (ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen"

Nos, nem az, csak rohadt drága. Veszélyességben ugyanott van, mint az üzemanyagcellás. Ugyanúgy a tartálybiztonság, a rendszeri szivárgás a kérdéses pont.

A belsőégésű használat nagy problémája nem ez, hanem a korrózió, hiszen az égéstermék víz. Adott hőmérsékleten a legkorrózióállóbb fémek is zavarba jönnek, plusz a nagy vízmennyiségtől a kenést elszigetelni szinte lehetetlen.

Még egy nagy probléma a fémek ridegedése a rácsszerkezetükbe diffundáló hidrogéntől.

Ettől függetlenül MA is vannak hidrogénmotor fejlesztések.

https://www.youtube.com/watch?v=3IPR50-soNA

"a környezetvédelem szempontjából nem egy átlagember a kényes kérdés, hanem ugye a transzport. Itt pedig az elektromos hajtás az abszolút nem megfelelő."

Erre azért ne vegyünk mérget.

Éppen a közűti szállítás az, ahol X óránként KÖTELEZŐ megállni órákra.

Amikor bizony az akku végig tölthető.

A felsorolt akkumulátor problémák meg éppen most, a szemünk előtt csökkennek sorban egyre jobban, akár a töltési időt, akár a kapacitást, akár a tűzveszélyességet nézzük, sorolhatnám.

Én azt mondom, már ma, amikor kapható már 600 km hatótávú elektromos autó, ami 10-ről 80%-ra 40 perc alatt tölt, már most csakis az ár a gond.

A hidrogéncella sem elvetendő irány, a gond tényleg a hidrogén-előállítás veszteségessége. Illetve a környezetbarát hidrogén-előállításé, mert máshogy lehet gazdaságos árú hidrogént produkálni. Fosszilis és szennyező alapon. Ez a probléma.

De ez is változik a katalizált hidrolízis laborszinten már jócskán 50% feletti hatásfoknál tart, ha meg az árama megújulóból van, a tárolási hatásfok közel sem olyan problematikus, hiszen az "alapanyag" ingyenes.

A hidrogén átadása a járműveknek még valószínűleg sokáig probléma lesz, a benzinkutaknál és elektromos töltőknél nagyságrenddel drágább infrastruktúrát igényel.

Én is kicsi esélyt látok arra, hogy személyközlekedésben jelentős elterjedésre lehet számítani. De a fuvarozás, közúti és légi is, simán adhat jövőt ennek is.

"amikor megveszed bírja két napig, öt évesen meg fél napig, most akkor egy tíz tizenöt éves elektromos aksija mit fog bírni pár év múlva??"

A most 7-8 éves elektromos autók akkuja, ami anno még nem is a mai modern akku- és beépített akkukarbantartási technika volt, azok vannak ma átlagosan 70-80%-ra romolva.

És ebben az állapotban még tökéletesen alkalmas házi napelemrendszerek akkujának, fel is használják rá, nem kukába megy, szóval a csere nem olyan, hogy teljes áras újat veszel, régiért meg nem kapsz semmit.

Amúgy egy méretesebb akkus el. autó akkuja olyan 3-4 milla érték lehet újonnan. A 15 éves csere lehet, hogy ennek a fele lesz.

Számold ki, 15 év alatt mennyit költesz benzines, dízel OLYAN karbantartásaira, amit az elektromosra nem kell.

Meglátod, hogy az az akkucsere nem is olyan vészes költség.

Előttem is már tökéletesen leírták. Táblázatosan megpróbálom én is. És még egyszer fontos leszögezni, hogy amibe hidrogént tankolsz, az is elektromos. Pl. Toyota Mirai

Hidrogén (üzemanyagcellás):

Előnyei:

-olyan gyorsan feltankolható, mint egy belsőégésű

-nagyon jó hatótávot tud biztosítani már most is

-elektromotor hajtja, tehát annak minden előnye adott itt is

Hátrányai:

-a hidrogén előállítása sok szempontból veszteséges

-tárolása és a járműbe történő betöltése is körülményes (hidrogénkút nem éppen úgy működik, mint egy benzinkút)

-elektromotor minden hátránya

‘Konnektoros’

Előnyei:

-otthon is egyszerűen tudod tölteni, meglehetősen olcsón

-ha tudod tölteni otthon, munkahelyen, vásárlás közben stb., akkor nem kell plusz kitérőt tenned a tankoláshoz. Ez főleg annak jó különösen, akinek egyáltalán nem esik útba egy benzinkút (hidrogénkút).

-elektromotor minden előnye

Hátrányai:

-lassabb töltés

-ha lemerülsz, akkor trailer

-elektromotor minden hátránya

"elektromotor minden hátránya"

Önmagában én nem sokat látok, kifejthetnéd.

Mert mondjuk az akku tárolókapacitás, hatótáv NEM az elektromotor hátránya.