Az elektromos vagy a hidrogéncellás autóké a jövő?

A hidrogéncellás autó is elektromos, de nem is ez a lényeg.

Az a baj vele, hogy a hidrogén egy genya dolog. Ha légnemű formában tárolod, akkor kicsi lesz az energiasűrűsége. Ha folyékonyan, akkor meg nagyon komolyan le kell hűteni és sűríteni is kell. De ha folyékonyan tárolod, akkor megszökik. Ha pedig megszökik, akkor egyrészt nem tudod használni, másrészt a környezet levegőjével durranógázt alkotva simán leviheti a garázsod tetejét. Vagy a szemöldököd.

Tehát jelenleg még a "sima" lítium alapú akksik adják a legjobb megoldást, de hogy kié lesz a jövő, azt lehetetlen megjósolni.

G.

Igazán a tüzelőanyag-cella addig volt versenyképesnek tűnő alternatíva, amíg az elektromos autók akkujai nem tudták nyújtani a megfelelő energiasűrűséget a tároló méretükhöz, tömegükhöz képest. De ha megnézed a most piacon lévő elektromos autókat, már 400-600 km távokat le tudnak sétálni egy teljes feltöltéssel. Ezt már nem sokkal múlja felül a hidrogénüzemű cellás kocsi hatótávja (a Geniuseus által leírt tárolási nehézségek miatt nagy kapacitású tartályt nem, vagy csak Q drágán lehet gyártani). És a szintén G. által leírt nehézségek, veszélyek, körülményes tankolás, tankállomásokra az üzemanyag szállításának még nagyobb veszélyei és nehézségei, óriási tárolási és biztonsági költségek, hát, bizony a hidrogén, legalábbis személyautók szempontjából, már összességében NEM jobb a színtiszta akkus elektromos hajtásnál.

De ettől még a technológia nincs halálra ítélve. A repüléstechnika még nagyon jól használhatja a hidrogénüzemet, inkább cella nélkül sima gázturbina üzemanyagként, ott a költségeket megtámogathatja a környezetvédelem jelentősége, egy repülő, ha csak vízgőzt köp, klasszisokkal barátibb a kerozinnál, teljesítményben sem marad le (ami mondjuk repülésben azért az elektromos hajtásról messze nem mondható el. Még.).

A cella meg még jó szolgálatot tehet pl. az űrtechnikában. Ha egy űrhajónak a cellához plusz oxigént és hidrogént kell hordoznia, de az űrhajósok illetve pl. az ionhajtóművek számára ennyivel kevesebb vizet, az még jól is jöhet.

Hidrogén tárolása valóban veszélyeket rejt, de egy nagy energiasűrűségű akku cellazárlattal is kiválóan fel lehet gyújtani egy lakóházat.

A hidrogénes tankolás körülményes és veszélyes lehet, az akkus meg sokáig tart. Nem jó dolog a töltő állomáson órákig dekkolni amíg töltődik.

Megfelelő infrastruktúra meglétével akkupak csere gyorsabb, de az megint csak körülményes és problémás.

Nem tudom, tán én vagyok az elfogult, valóban a modern Li-ion akkuk is hajlamosak hiba esetén kigyulladni, sőt, felrobbanni, de ezek szerintem még mindig kisebb kategóriájú "malőrök+, mint amit a durranógáz produkálhat.

Nekem konkrétan erről mindig a Hindenburg jut eszembe.

:)

"Mivel úgy gondolom a környezet tudatosság sokadlagos legtöbbünk számára"

A hidrogén honnan lenne a sok hidrogén autóhoz?

Előállítjuk vízből árammal?

Az akku mitől töltődik fel? Csatlakoztatjuk a villamos hálózatra?

Az elektromos és hidrogén hajtású járművek az energia felhasználásának helyén valóban nem (vagy kevéssé) szennyezik a környezetet. De az erőművek amik "megteremtik" azt az energiát amivel a jármű megy igen.

Erről az jut szemembe amikor a zöldek nem értik minek az a sok szénerőmű, amikor az áram a konnektorból jön...

"A jelenlegi hatótáv az akkumulátoros autóknál közel sem kielégítő, városi használatra alkalmas de ezen felül ki szeparálná a rövid és hosszútávú utazásaihoz használt járműveket hatótáv szerinti csoportokba?"

A mai legjobb elektromos autók 400-600 km-t elsétálnak egy feltöltéssel, igaz, utána a "tankolás" nem öt perc, hanem 3-4 óra. De ez a kutakon cserélhető szabvány akkublokkokkal percekre redukálható lenne.

Nincs már itt igazi technológiai akadály, csupán egy nagy rendszerkiépítési költség és idő.

"De ez a kutakon cserélhető szabvány akkublokkokkal percekre redukálható lenne."

Ami azonnal szülne egy olyan problémát, hogy elmentünk nyaralni és a múlt héten félmilláért vásárolt akkupakkomat egy "tankolásnál" lecserélték 6 éves lelakott szarra... :-)