Az RBMK reaktorban a szabályzórudak vége pontosan miért is volt grafitból és miért volt a bór szabályzó rudak minkét végén egy-egy 1,25 m-es hűtővizes teleszkóp?
Nem, én nem a HBO-s sorozat miatt lettem "Csernobil függő" és nem ezért érdeklődöm a téma iránt. Hanem mert 2006 óta (15 éve) foglalkozom a témával és igyekszem tanulmányozni a részleteket. (Időnként néha előjön nálam ez a téma, és ilyenkor aktívan el is kezdek iránta érdeklődni és tanulmányozni a részleteket.)
Azt tudom hogy a grafit moderálja (azaz lassítja) a neutronokat, ugyanakkor a neutronok vissza is verődnek a grafitról. Ezért a grafit egyidejűleg a lassítás mellett képes gyorsítani is a hasadást.
A szabályzórudakat ugye akkor húzzák ki, amikor a teljesítmény csökken, ill. magasabb teljesítményt szeretnének elérni.
Ezért - csak kérdezem hogy helyes-e a meglátásom - azért raktak grafitot az RBMK-nál a szabályzó rudak végére, hogy ezáltal a teljesítményt gyorsabban tudják növelni (azaz a lecsökkent neutronhasadást "felgyorsítani")? Viszont az az 1,25 méteres toldalék szerepe számomra még mindig nem világos teljesen. (Tisztában vagyok azzal hogy a víz - legalábbis a könnyűvíz - is moderálja a hasadást, de még minimálisabb mértékben mint a grafit.)
Arról is lehetne szó, hogy miért nem volt semmilyen biztonsági rendszer beépítve, ami megakadályozta volna a rudak szabálytalan kiemelését és hogy miért lehetett minden biztonsági rendszert kézi vezérléssel kiiktatni, de főleg hogy miért "bíztak" annó a szovjet fejesek annyira az "emberi tényezőkben" ill. hogy miért nem történt kellő szintű felvilágosítás legalább a kezelőszemélyzet részére az RBMK "hibáiról"?
(Amúgy a kérdés költői is, hiszen abban az időben egyrészt mindenki a presztízsre, a hatalomra és a teljesítményre hajtott, az pedig hogy a Szovjetunió egyik csodafegyvere, az RBMK olyan súlyos tervezési hibákat rejtsen magában amely miatt a reaktor állapota rendkívül instabillá, kritikussá válhat - adott esetben fel is robbanhat, elképzelhetetlennek tartották. Ilyesmit még csak feltételezni is bűn! Másrészt azt is elképzelhetetlennek tartották, hogy pont a saját "kádereik" fognak szabotázst elkövetni - mondjuk ennyi erővel tudatlan gyerekekre is bízhatták volna a feladatot.)
válasza:#10 akkor van már fizika diplomád?
Csak azért kérdezem, mert én is ilyesmiben gondolkozom.
válasza:Én úgy tudom, hogy ezek a grafit részek a rudak alján neutronreflektorként működtek. Utána is néztem Szatmáry/Aszódi Csernobil c. könyvében:
"A baleset kialakulását elősegítette a szabályzórudak szerkezete. Méretük megegyezik a fűtőelemekével. Az utóbbiak közepén uránrudak vannak, de a felső és az alsó részükön tiszta grafit található. Ez reflektorként hat a láncreakcióra: a reakcióból kiszökő neutronokat visszaszórja. A szabályzórudak középső részén neutronelnyelő anyag van, de a felső és az alsó részükön megtalálható ugyanez az abszorbens [...]. Teljesen kihúzott rúd lefelé mozgatásakor először nem az abszorbens lép be a reaktorban hanem a moderátorként viselkedő grafit."
Emiatt a teljesen kihúzott szabályzórudak visszaengedése először kicsit gyorsította a láncreakciót.
Amúgy a könyvet ajánlom mindenkinek akit egy kicsit is érdekel a téma, tisztába tesz sok pletykát és tévhitet az csernobili balesetről és az atomenergiáról általában.
¶
válasza:Van (sajnos)...
Életem legrosszabb döntése volt 😂... Reaktorokkal akartam foglalkozni, mondom jó lesz de nem. Nagyon nagyon elméleti, engem meg pl egy műszaki raktorfizika/reaktortermohidraulika 1000× jobban érdekel, ezért is megyek energetikára.
Egész életemben mérnök akartam lenni, erre a hülye fejemmel fizikára mentem, és bár vörös színű a diplomám soha többet egy másodpercet nem szeretnék fizikusként dolgozni, szörnyű az egész...
Így nem ajánlom...
# 12
Végre egy értelmes, érthető válasz! Nagyon szépen köszönöm tisztelt 12-es válaszoló.
Viszont egy dolgot még akkor sem tudok megérteni. Nevezetesen azt, hogy miért lehetett a rudakat szabálytalanul hosszan kihúzni, ill. miért nem volt semmilyen mechanikus gát (ha már úgyis ki lehetett a biztonsági funkciókat kézi vezérléssel iktatni) és ami a legfontosabb; az a két 1,25 méteres toldalék (ami a bór és a grafit között helyezkedett el) milyen célt szolgált, miért nem lehetett volna oda is bórt tenni?
válasza:A rudakat csere vagy karbantartás céljából ki lehetett teljesen húzni, vagy el is lehetett távolítani. Normál üzemben persze voltak mérnöki gátak amik megakadályozták (volna) hogy ezeket teljes mértékben kihúzzák, de a személyzet ezt felülírta.
Azt, hogy ez a toldalék mire szolgált, az előző válaszomban szerepel: neutronreflektorként működött. Tehát ahelyett hogy a reaktor alján neutronelnyelő anyagból lévő "lyukak" lettek volna, ezekkel a grafit végekkel egy egységes neutronvisszaverő "burkot" hoztak létre a reaktor körül. Így a reaktorból kevesebb neutron tudott kiszökni, így kicsit hatékonyabb volt a láncreakció.
¶
# 16
"Azt, hogy ez a toldalék mire szolgált, az előző válaszomban szerepel: neutronreflektorként működött."
Igen, én ezt értem is teljes mértékben, azonban én nem a grafitvégről beszéltem. Hanem erről (legalábbis ami a 61. oldalon látható): [link]
Hogy az az 1,25 méteres teleszkóp miért volt ott és mi volt a funkciója, miért nem lehetett az a rész is bórból?
válasza:# 18
Attól még le lehetne írni itt helyben annak az 1,25 méteres, könnyűvízzel teli teleszkópnak a funkcióját, ami a bór rúd alsó és felső végén helyezkedett el a bór és a grafit toldalék között.
Legalábbis pontosabban, mint ahogy a diában olvasható, ott ugyanis csak nagyon egyszerűen (hétköznapi megfogalmazásmódban) van leírva, és egyáltalán nem tér ki a részletekre.
Kérdés az, hogy akad-e itt jelenleg egy olyan fizikában jártas szakember, aki ezt meg tudja magyarázni?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!