Az RBMK reaktorban a szabályzórudak vége pontosan miért is volt grafitból és miért volt a bór szabályzó rudak minkét végén egy-egy 1,25 m-es hűtővizes teleszkóp?
Nem, én nem a HBO-s sorozat miatt lettem "Csernobil függő" és nem ezért érdeklődöm a téma iránt. Hanem mert 2006 óta (15 éve) foglalkozom a témával és igyekszem tanulmányozni a részleteket. (Időnként néha előjön nálam ez a téma, és ilyenkor aktívan el is kezdek iránta érdeklődni és tanulmányozni a részleteket.)
Azt tudom hogy a grafit moderálja (azaz lassítja) a neutronokat, ugyanakkor a neutronok vissza is verődnek a grafitról. Ezért a grafit egyidejűleg a lassítás mellett képes gyorsítani is a hasadást.
A szabályzórudakat ugye akkor húzzák ki, amikor a teljesítmény csökken, ill. magasabb teljesítményt szeretnének elérni.
Ezért - csak kérdezem hogy helyes-e a meglátásom - azért raktak grafitot az RBMK-nál a szabályzó rudak végére, hogy ezáltal a teljesítményt gyorsabban tudják növelni (azaz a lecsökkent neutronhasadást "felgyorsítani")? Viszont az az 1,25 méteres toldalék szerepe számomra még mindig nem világos teljesen. (Tisztában vagyok azzal hogy a víz - legalábbis a könnyűvíz - is moderálja a hasadást, de még minimálisabb mértékben mint a grafit.)
Arról is lehetne szó, hogy miért nem volt semmilyen biztonsági rendszer beépítve, ami megakadályozta volna a rudak szabálytalan kiemelését és hogy miért lehetett minden biztonsági rendszert kézi vezérléssel kiiktatni, de főleg hogy miért "bíztak" annó a szovjet fejesek annyira az "emberi tényezőkben" ill. hogy miért nem történt kellő szintű felvilágosítás legalább a kezelőszemélyzet részére az RBMK "hibáiról"?
(Amúgy a kérdés költői is, hiszen abban az időben egyrészt mindenki a presztízsre, a hatalomra és a teljesítményre hajtott, az pedig hogy a Szovjetunió egyik csodafegyvere, az RBMK olyan súlyos tervezési hibákat rejtsen magában amely miatt a reaktor állapota rendkívül instabillá, kritikussá válhat - adott esetben fel is robbanhat, elképzelhetetlennek tartották. Ilyesmit még csak feltételezni is bűn! Másrészt azt is elképzelhetetlennek tartották, hogy pont a saját "kádereik" fognak szabotázst elkövetni - mondjuk ennyi erővel tudatlan gyerekekre is bízhatták volna a feladatot.)
válasza:"Azt tudom hogy a grafit moderálja (azaz lassítja) a neutronokat, ugyanakkor a neutronok vissza is verődnek a grafitról. Ezért a grafit egyidejűleg a lassítás mellett képes gyorsítani is a hasadást."
Egyetlen mondatban megválaszoltad saját magadnak azt, hogy miért volt a végük grafitból és hogy ez a katasztrófában hogyan játszott negatív szerepet.
Amúgy belemehetnénk ebbe a témába sokkal részletesebben, de szeretném megjegyezni, hogy:
1) A kérdéseidre a válaszok benne vannak kb. az ÖSSZES leírásba, kivéve a legalapvetőbb, legtömörebb verziókban nem. Szóval nem igazán értem, hogy ha valóban 15 éve foglalkozol a témával és "aktívan tanulmányozod a részleteket, akkor hogyan nem jutottál még el soha a válaszig, mikor ott van az orrod előtt? Garantálom, hogy a wikipédián magyarul és angolul egyaránt részletes, érthető leírás van ezekről és mindezt azok is megtalálják, akik 5 perc erejéig érdeklődnek csak a téma iránt, hisz a wikipédia általában mindenki legelső állomása.
2) Úgy beszélsz a legelején, mintha a Csernobil sorozat rossz lenne és gáz lenne megnézni. Az a sorozat egy kifejezetten pontos, részletekbe menő, de mindemellett ÉRTHETŐ forrás a történetek megismerésének, szóval nem tudom, hogy mi bajod van a sorozattal. Az utolsó rész konkrétan azt dolgozza fel, ahogy Legasov konyhanyelven mutatja be a történteket a bíróságon, nyilván laikusok számára. Tökéletesen érthető mindenki számára. Arcoskodó lenézés helyett neked is meg kellene nézni és akkor TALÁN megértenéd, bár ha a wikipédia, ezernyi egyéb leírás, youtube videó és hasonlók alapján nem sikerült, akkor lehet a sorozattal sem lesz szerencséd.
Egy szó mint száz, belemerülhetnénk a témába, de a fentebb leírtak miatt nem látom értelmét.
1): 15 éve foglalkozom, viszont nem AKTÍVAN. Ez azt jelenti hogy 1-2 évente előjön nálam ez a téma, viszont utána nemigazán foglalkozom vele megint egy jó ideig. Tehát én igazából inkább foglalkozom ezzel a témával "passzívabb", mint aktívabb szinten. Viszont mivel nem vagyok sem fizikus, sem kémikus sem másmilyen tudós - hanem csak egy egyszerű, hétköznapi ember - ezért néha szükségem van némi technikai segítségnyújtásra.
2) A sorozatot nem nézem le egyáltalán. Csak azokat az embereket, akik azt gondolják magukról, hogy ebből a sorozatból "okosodtak ki" és már azt gondolják magukról, hogy egyből "szakértőkké váltak" a témában.
"Arcoskodó lenézés helyett neked is meg kellene nézni és akkor TALÁN megértenéd, bár ha a wikipédia, ezernyi egyéb leírás, youtube videó és hasonlók alapján nem sikerült, akkor lehet a sorozattal sem lesz szerencséd."
Miféle "arcoskodó lenézésről" beszélsz? Én technikai segítségnyújtást kértem, nem pedig személyeskedést.
válasza:Ja, személyeskedni csak neked szabad. Értem.
Megsúgom, hogy akik a sorozatot figyelmesen nézték, azok jobban értenek hozzá, mint te. Ennyi következtetés biztosan levonható ebből az egészből. Szóval ennek tudatában nézd le a sorozatnézőket.
válasza:A grafit én úgy tudom, hogy csak a költségek csökkentése miatt volt a rúd végén, ezt nem tudták a kezelők és amikor ugye megnyomták a gombot ami beengedi a rudakat azt hitték, hogy lassulni fog a reakció, de a grafit miatt gyorsult.
Ennyi spóroltak, és tájékozatlanok voltak.
# 4
Akkor az az 1,25 méteres toldalék a grafit vég és a bór között is egyfajta "spórolás" volt?
"Drága volt a bór", ezért grafittal helyettesítették, viszont "drága volt a grafit is", azt meg vízzel helyettesítették?
Arra gondoltam hogy esetleg volna ennek valamilyen tudományos magyarázata.
válasza:Felejtsd már el ezt a spórolást. Nincs szó spórolásról. A grafit vég nem a spórolás miatt volt és az 1.25 méteres teleszkóp sem. Hiszen már eleve a megnevezésük is különbözik: a bór az neutronelnyelő, a grafit pedig moderátor. A grafit nem a bórt helyettesíti spórolás címszóval, teljesen más feladata van. Mindenki azt hiszi, hogy a szovjetek idióták voltak, miközben egy grafit-moderált RBMK mocskosul stabil és megbízható volt. Megvolt mindennek a pontos magyarázata. Minden félnótástól ezt hallani, hogy "hibás volt a reaktor tervezése", ezt meg sokan elhiszik és akkor jönnek a kérdések, hogy "spórolás miatt volt-e".
Nem! A tervezés alapvetően nagyon jó volt és nem a spórolás alkotta, hanem valós érvek. A balesetet nem hibás tervezés okozta, hanem emberi mulasztás a teszt során. Pont. A problémát az okozta, hogy teljesen kiemelték a rudakat a reaktormagból, amit soha nem lett volna szabad tenni. Soha nem csinálnak ilyet a kezelők, szóval a tervezőknek nem volt okuk ezt a lehetőséget is szem előtt tartani. Ez kb. olyan, mintha autóval a Dunába hajtanál, aztán csodálkoznál, hogy elsüllyed, később meg a tervezőket okolnád. Nem a tervező a hülye, hanem aki a Dunába hajt autóval.
Egy szó, mint száz: felejtsük el a spórolást, meg a tervezésnek a megkérdőjelezését. A tervezés jó volt. A grafit-vég indokolt volt. A teleszkóp szintén. Hogy miért, arról millió leírás van, köztük a wikipédián. Hidd el, hogy pontosabban le van ott írva, mint ahogy mi le tudnánk írni neked, szóval jobban jársz, ha ott olvasgatsz.
válasza:# 6
"A grafit vég nem a spórolás miatt volt és az 1.25 méteres teleszkóp sem. Hiszen már eleve a megnevezésük is különbözik: a bór az neutronelnyelő, a grafit pedig moderátor."
Hidd el, ezzel én is tisztában vagyok. Csak valamiért te nem olvastad végig, amiket eddig írtam.
"Mindenki azt hiszi, hogy a szovjetek idióták voltak, miközben egy grafit-moderált RBMK mocskosul stabil és megbízható volt."
Ha ezt előbb mondod, felállok ültemből. 😆
Inkább kikérném előbb egy valódi SZAKÉRTŐ véleményét ebben a témában, minthogy elhiggyem ezt az általad közölt valótlan állítások tömkelegét.
Már alapból ott bukik meg az egész általad állított kijelentés az RBMK reaktorra kapcsolatban, hogy nem volt sem védőburok, sem pedig védőépület, ami a reaktort védje (amely alapvető biztonsági követelmény és óvintézkedés minden atomreaktor építése esetén): https://www.youtube.com/watch?v=fwtNvnWZjZY&t=124s
Ezzel szemben te azt állítod hogy az RBMK egy "mocskosul stabil és megbízható konstrukció" - szemben a nyomott vizes reaktorokkal is.
A szovjetek az RBMK-t elsősorban hadászati célokra fejlesztették ki.
És mivel a teljesítmény és a kitűzött cél volt a fontos, azaz az urándúsítás és az atombokához szükséges plutónium előállítása - szemben a biztonsággal és az emberi életek megóvásával - ezért azon sem lehet meglepődni, hogy rengeteg zavaró biztonsági tényezőt figyelmen kívül hagytak.
Ezért mondom mégegyszer: Inkább kikérném előbb egy valódi SZAKÉRTŐ véleményét ebben a témában, minthogy elhiggyem ezt az általad közölt valótlan állítások tömkelegét.
A stabil és megbízható nem egyenlő a biztonságossal.
Mint egy suzuki swift, megbízható de ne akarj vele karambolozni.
Amúgy elsősorban nem hadászati célokra fejlesztették, egyaránt fontos volt, hogy olcsó legyen, dehát mivel Szovjetekről beszélünk a hidegháborúban, ezért fontos a katonai felhasználás is.
Ez a reaktor azért volt jó, mert dúsított urán nélkül működött, ami jelentős költségcsökkentést eredményezett.
válasza:Én papíron fizikus vagyok, jövőre kezdem az energetikai mérnök bsc-t.
Ha jól megy az angol, angol wiki nagyon jól leírja miért is volt olyan a kontroll rúd, amilyen... :D
A grafit nem olcsóbb, mint a bór, nem itt kell keresni a megoldást. Olvasd el, ha nem világos keress meg! ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!