A Magyar Tudományos Akadémia meg tudta már állapítani, hogy az univerzum Teremtés által keletkezett-e, vagy egyéb módon?

> de a kereszténység alapvetései összességében teljesen összeegyeztethetetlen a mai természettudománnyal

Mint például? Pontosan mely alapvetésekről beszélünk? Mert a kereszténységnek nagyon kevés olyan alapvetése van, aminek bármiféle természettudományos természete lenne. Ha megnézed a kereszténység dogmáit, a legtöbb nem fizikai természetű. Pl. itt egy hosszabb lista a katolikus vallás dogmáiról hittételeiről: [link] . Melyik dogma az, amire fel tudsz állítani egy kísérletet, ami képes igazolni, vagy cáfolni az adott dogmát? A legtöbb dogma olyan fogalmakat tartalmaz, ami tudományos szempontból aluldefiniált, vagy falszifikálhatatlan. Pl. most találomra egy dogma: „Az isteni személyek [Atya, Fiú, Szentlélek] egyenlők.” Mit kell mérnem ahhoz, hogy eldöntsem, hogy ez igaz-e vagy sem? Milyen mérési, kutatási eredmény képes ezt a kijelentést bizonyítani vagy cáfolni?

Talán még az emberrel kapcsolatos dogmák némelyikének van valamennyire természettudományos realitása. Pl.: „Az egész emberiség egyetlen emberi párból származik.”. De itt is kérdés, hogy mit jelent a Bibliában az ember. Van olyan értelmezés is, hogy az ember attól ember, hogy lelke van, így az első emberpár simán származhat a sok-sok Homo erectus egyikéből, amiből Isten – lelke adva neki – embert teremtett.

> Nem is hiszem, hogy bármely vallási vezető, vagy vallástudós kísérletet tett volna erre.

Mint ahogy nem tett kísérletet Isten vagy a teremtés cáfolására kísérletet fizikus, kémikus, biológus, asztrológus tudományos publikáció formájában. Egyszerűen a tudománynak és a vallásnak nincs ütközési felülete.

Az más kérdés, hogy a tudományos megismerés mentén a vallások világképei kevésbé tűnnek valószínűnek. Igen, a tudomány azért ad üzemanyagot a materializmusnak, ateizmusnak, de önmagában a tudomány és a vallás nincs ellentétben egymással.

Amúgy azon is el lehet elmélkedni – és az filozófia egyik ága, az episztemológia meg is teszi ezt –, hogy pl. a tudományos megismerés feltárja-e a valóságot, vagy csak modellezi azt.

~ ~ ~

A keresztény világkép alapvetései véleményem szerint sokkal inkább vitathatóak filozófiai, logikai alapon. Csak ennek a kifejtése mindig nyakatekerté válik. Isten ugye a kereszténységben számos abszolút természetű tulajdonsággal rendelkezik, amiből egy-egy önmagában nem feltétlenül mond ellent egymásnak, de rendszerében mégis tetten érhető valamiféle önellentmondás. Pl. a szabad akarat elég nehezen egyeztethető össze azzal, hogy „Isten tudása mindenre kiterjed”. Hiszen ha Isten tudása mindenre kiterjed, akkor a teremtés pillanatában is tudnia kellett, hogy én itt és most mit fogok tenni és mit nem. Ha viszont Isten tudta ezt, akkor az általa teremtett világ paramétereiből fakadnak a döntéseim, tetteim és nem szabad akaratomból. Ha van szabad akaratom, akkor arra elvileg nem terjedhetne ki Isten tudása. Vagy még ha valahogy össze is egyeztetem ezt a kettőt, akkor meg megkérdőjeleződik a bűn fogalmának értelme, vagy Isten jósága és irgalmassága. Ez utóbbiak amúgy akkor is megkérdőjelezhetőek, ha nincs szabad akarat, és eleve elrendelés van. Bár itt is lehet kibúvót találni, hogy mennyire helyesek az embernek a jóról és igazságosságról vallott nézetei.

Szóval itt is bonyolult a téma, el lehet veszni milliónyi részletkérdésben, és mindenféle gondolkodók el is vesztek az idők folyamán.

Másik oldalról meg születtek mindenféle istenérvek, amik többségéről évszázadok óta folyik aktív vita. Azért nem véletlen, hogy a vallásfilozófia egy komplett filozófiai ággá nőtte ki magát. Rengeteg érv van pro és kontra, és ezeknek rendkívül bő elemzése, kritikája stb…

#23:

Pedig vannak ilyen fanatikus kreacionisták, akik 100%-ban szó szerint veszik a Bibliát pl. az egyik leghíresebb Kent Hovind, aki Youtubeon hülyíti a népet, de videóira átlagosan 30 debunk videó is érkezik azért.

De egyébként ez az egész vallási hitvita pont annyira hiteles és alátámasztható, mintha én arról kezdenék vitát, hogy a Star Wars univerzumában igazából a Jediknek vagy a Sitheknek van igazuk, és a Köztársaság hozzájuk kapcsolódó relációjáról. Mert hogy, aki csak a filmeket látta, annak elég egyértelműen jöhet le, hogy a Sithek csak gonoszak mert gonoszak és kész, pedig ez nem így van. Aki olvasott mondjuk könyveket is, és igencsak benne van a lore-ban (pl. én már kb 30 könyv után és a Disney elmehet a pics.ba a szar High Republicjával), kijelenthetem, hogy sokkal jobban tudok azonosulni a Sithek gondolati világával és hitrendszerével, mint a Jedikével és a Köztársaság politikai rendszerével, ami egy vallási szervezet alapjaira épül, és rendkívül undorító módon dogmatikus, míg a Sithek ezt a (ténylegesen) korrupt rendszert próbálják megreformálni (knowledge over belief, ez az egyik nagy irányelvük a kezdetek óta, de a történelem során a Köztársaság ezt eltorzította), legalábbis Darth Plagueis idejéig így volt, Sidious viszont elárulta, és a filmekben látottak alapján egészen más irányba vitte el a tervet, ellentétben azzal, ahogy azt anno Darth Bane megálmodta, ezzel pedig ámblokk el is pusztítva a Sith Rendet és a Sith örökség elveszett.

Na, ez egy mese. Pont ugyanolyan mese, mint a Biblia, pont ugyanolyan hitelességgel lehet filozofálgatni mindkettőről, hogy akkor kinek van igaza, mi is az Erő, a Sithek tudásvágya, vagy a Jedik vallásos dogmatikussága a veszélyesebb?

Ősrobbanás, evolúció kontra biblia szó szerinti értelmezése - már sokszor lerágott csont. Időnként jönnek kreacionisták, szektás hittérítők, ufó, és piramis mániások akiket igyekszünk meggyőzni, vagy melegebb éghajlatra, búbánatos tömjénfüstbe elhajtani. Ebben a történelmi egyházak hívei példásan együttműködnek az ateistákkal.

- - -

Nos Chuck dorisz az, hogy a kérdésbe az MTA-t is beleszőtted arra enged következtetni, hogy Freund Tamással, és az átszervezéssel van igazán problémád. Ha az akadémia átszervezése miatt anyagi, vagy presztízs hátrány ért, azt sajnálom. Az MTA működésére nincs befolyásom, ezért javasoltam neked inkább a politika rovatot.

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és Ügyrendje egységes szerkezetben (2020. április 11-től hatályos változat):

[link]

A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai kódexe:

[link]

Akadémiai szabályozások

Hazánkban a tudományos kutatás szabadságát magas szintű jogszabályok garantálják. A Magyar Tudományos Akadémiára és a tudományra vonatkozó legfontosabb jogszabályok a következők:

[link]