Holnap tényleg leleplezik az első TÉNYLEGES agy-gép interfészt? (Neuralink)

"Már írtam fentebb, nincsen az agynak "kódolása.""

Ha veszel egy analóg rendszert (mint az agy) és mondjuk 100 jelszinthez 100 különféle állapotot rendelsz hozzá az is egy kódolás! Csak nem bináris oktális vagy hexadecimális hanem "százális".

De tök mindegy hogy hívjuk mert az is kódolás.

A lényeg hogy bármennyi ilyen rendszert ki lehet találni mind leírható matematikailag tehát van matematikai kódja.

Így az agynak is van, nem is működhetne másképpen, nincs más megoldása a dolognak! És biztosan leírható (lesz majd) matematikailag is csak még vizsgálatokban és kísérletekben nem jutottunk el oda hogy pontosan leírjuk.

(Pl lehetnek olyan speciális jelentésű szint állapotok is benne hogy pl tiltott, vagy ugrik valahova máshova a szint, esetleg az agysejten kapcsol át valamit. Tehát ez azért nem lesz olyan egyszerű hogy 1,2,3,4...97, 98,99 ennél bonyolultabb a dolog.)

Igazatok van, talán rosszul fogalmaztam, az a lényeg, hogy nincs ahhoz hasonló kódolása, mint ahogy egy számítógép memóriájában reprezentáljuk az információkat. Természetesen elméletileg elképzelhető, hogy sejtszinten "megméred" és leírod egy agy állapotát, és ezt digitális formában is tárolhatod, sőt megfelelő számítási kapacitással (és mainál sokkal jobban megértve a működését,) ebből akár rekonstruálhatsz is emlékeket. Sőt, nagyon limitált formában már ma is létezik ilyen, igaz nem emlékekre, csak a vizuális kortex tartalmának (tehát az aktuálisan látott képnek) a kiolvasására:

[link]

A lényeg az, hogy az emlékek teljesen másképpen tárolódnak az agyban, mint az adatok a memóriában. Ha le is olvasod egy agy összes neuronjának az összeköttetéseit és töltését, nem fogsz tudni belőle egy szöveget úgy dekódolni, hogy neuron 1 X töltéssel A betűt jelent, ahhoz kapcsolódik neuron 2 Y töltéssel az B betű etc. Mivel az agyunk eleve nem szövegeket tárol, hanem "fogalmakat," amiket a nyelvi központ alakít szöveggé szükség esetén. Ezért is van pl. sokszor, hogy megtanulsz egy verset, vissza is tudod mondani majdnem tökéletesen, de adott szavak helyett mindig más ugrik be, (főleg az önálló fogalmi jelentéssel nem bíró szavaknál,) mert a te nyelvi központod számára az a "természetes" szó ami oda illik.

Emiatt ha valaha is lesz olyan technológia, ami képes emlékeket olvasni és írni az agyból/ba, az valószínűleg egy nagyon fejlett mesterséges intelligencia lesz, nem egy egyszerű "átkódolás," mint amikor egy karakterkészletről a másikra alakítasz egy fájlt. Pont emiatt a konverziónak a bonyolultsága és a szubjektivitása miatt ha ilyen módszerrel "betöltenél" valami komplexebb emléket az agyba, aztán kiolvasnád, az eredmény jelentősen különbözne a kiinduló adattól. Ezért nem lehet fájlokat "feltölteni" az agyba.

Egyetértek #12

Viszont ezzel kapcsolatban volna megjegyzésem:

"Mivel az agyunk eleve nem szövegeket tárol, hanem "fogalmakat," amiket a nyelvi központ alakít szöveggé szükség esetén. "

Egyrészt gőzöm nincs mit értesz fogalmak tárolása alatt.

Másrészt én úgy tudom hogy agyunk mindent képként mármint a látott kép másaként tárol le.

És pl ezért rossz módszer pl a vers magolása mert a kép így nem rögzül hatékonyan. Vannak akik kiélezik a képességeiket erre, ránéz egy A4 -es lapra pár másodpercig és utána megkérdezheted tőle a 9-edik bekezdés harmadik sora mi és pontosan visszamondja!

Nekem is vannak hasonló irányú tapasztalataim. Annak idején a János vitézt képtelen voltam bemagolni beseggelni.

Elkezdtem inkább lerajzolni. Mármint az "írói képet" nagyjából egy saját hieroglifa rendszerbe szervezve. Pl Tűz Napocska Juhász stb... Mire elkészült kb tudtam is az egészet betéve.

Az megint más kérdés hogy tárol le ennyi álló és mozgó képet az agyunk.

Valamilyen fraktál alapú tömörítést használ erre a célra.

Ez a magyarázata hogy az emlékeink könnyen megcsalhatnak mert a visszaállítás nem is lehet tökéletes.

Hmm, nem jó szó a fogalom, de az a lényeg, hogy egy szövegnek az értelmére emlékszel, nem a szavakra/betűkre. Ezért hasznos a rajzolás, vagy a lényeg kijegyzetelése, mert segít azonosítani ezt az értelmet, is mivel így időt is töltesz minden egyes elemmel, jobban rögzülnek ezek a neurális kapcsolatok.

Az, hogy az agyunk mindent képként tárol nyilván nem igaz, hiszen emlékszünk nem vizualizálható élményekre is (hangok, ízek, érzelmek stb.)

Ez a "ránéz egy A4 -es lapra pár másodpercig és utána megkérdezheted tőle a 9-edik bekezdés harmadik sorát" dolog meg az úgynevezett fotografikus memória lenne, de igazából csak városi legenda, sosem sikerült bizonyítani a létezését:

[link]

[link]