A mai csillagászatban hány százaléknyi olyan dolog lehet, amit bizonyítottnak tekintünk, majd 10-20 év múlva ezt meg fogjuk cáfolni?
válasza: válasza: válasza:Ma is sok dolog változik a csillagászatban.
Csak nem simán úgy, hogy bizonyítottnak tekinthető elméleteekt kell kukába vágni.
Bizonyos mért értékek pontosodnak. Konkrétan most például a tágulási sebesség, a kozmológiai állandó értéke vált kérdésessé , mert egyik és másik mérési eredmény jelentősnek nevezhető eltérést mutat.
A csillagfejlődésben felállított, eddig stabilnak tekintett "elméletek" (bár itt szerintem jobb az eddig cáfolatlan és hellyel-közzel alátámasztott teória kifejezés) némelyikét egyre messzebbre és pontosabban látva bizony át kell szabni. Például most a pulzárok, magnetárok, fekete lyukak kialakulási teóriái kerültek bizonytalan talajra újabb, az eddigi képbe nem illő megfigyelések miatt.
Folyamatosan változik a Mars hidrológiájának elmélete az újabb megfigyelések tükrében.
Ez egy kicsit olyan, mintha egy olyan faluban élnénk, ahol csak fekete birkát tartanának, aztán a falunál messzebbre nézve rájövünk, hogy vannak fehér birkák is.
Ettől még a fekete birkák biológiája nem lesz kukába dobva, de mondjuk a fekete és fehér birkák világi arányára tett előzetes jóslatunk bizony bukik. Jóslat. Vagy nevezzük megalapozott saccolásnak.
Na ilyen jóslatok, megalapozott saccolások napi szinten borulhatnak.
De ez a tudomány építményét nem borítja.
A csillagászati, fizikai felfedezéseink tágulása nem vágta kukába a newtoni fizikát sem. Csak bővítette az einsteinivel, majd a kvantumfizikával. És így tovább. Ilyen szintű változások biztosan lesznek még dögivel.
válasza:Az, hogy annak idején mit VÉLTEK bizonyítottnak, nem sokat jelent.
A tudomány ott kezdődött, amikor már nem csak "véltek", hanem valóban bizonyítottak is.
válasza:Egyébként a tudomány sose bizonyította a statikus világegyetemet.
Azonban a tudomány úgy működik, hogy ha van egy jelenség, amit nem ismerünk (de már tudunk róla), az kap egy nullhipotézist.
Pl. amíg a világegyetemről nem tudunk semmit, de tudjuk, hogy létezik, addig feltehetjük, hogy statikus. Ez az akkor elérhető legjobb közelítés.
De ezt nem tekintjük bizonyítéknak.
Hasonló dolog az, hogy pl. az isteneket, míg meg nem jelennek, úgy tekintjük, hogy nem léteznek.
Vagy pl. az idő: amíg semmit nem tudunk róla, az az alapfeltevés, hogy egyenletesen múlik.
Ez az idő múlása megint egy jó kérdéskör.
Hogyan változhat meg az idő múlása, mikor az idő fogalmát mi alkottuk meg.
Az időt nem lehet mérni úgy,mint mondjuk a feszültséget.
Mi nem megmérjük az időt, hanem csak kijelentjük, hogy ennyi az idő.
Az részletkérdés, hogy ezt most az atomóra alapján mondjuk meg, de az csak a legpontosabb idő egység létrehozásában játszik szerepet.
Ha egyszer látni fogok egy olyan puskagolyót, ami mellettem szép lassan elhalad, na akkor be leszek tojva.
válasza:"Az időt nem lehet mérni úgy,mint mondjuk a feszültséget."
Ez nem igaz.
Mindkettőt ugyanúgy, anyagok, részecskék tulajdonságainak, állapotainak mérésével tudjuk mérni.
Persze el lehet morfondírozni, hogy mennyire biztosan mérhető egy mennyiség, aminek változásával a mérőeszköz is arányosan változhat.
De erre is szokott azért alternatív megoldás adódni.
Például a fény, a foton.
A térgörbületet sem lehetne vonalzóval mérni, hiszen az is együtt görbül (nyúlik-zsugorodik) a térrel.
De ott a fény, aminek pályaeltérését tudjuk mérni, így lettek meg a grav. hullámok.
A foton fénysebességgel haladva "időtlen" állapotban van, így az idő esetleges torzulásai őrá nincsenek hatással.
Ennek révén itt is jó kiindulási laap a fény a mérésre.
Te mérhetsz fotonokat, meg amit csak akarsz, de azzal a fotonokat mérted és nem az időt.
Az idő fogalmát mi hoztuk létre, ugyanúgy mint a négyzetmétert.
Tudsz négyzetmétert mérni ? , biztosan nem.
Valamit mérsz és , abból kiszámolod, az általunk létrehozott mértékegységet.
Az összes többit is ide sorolhatjuk, ami önmagában nem mérhető, csak bizonyos más mértékek összematekozásával.
Ha jól emlékszem a Candela is egy érdekes mértékegység, ami az emberi szem észlelésén alapul, miközben a szem észlelése nemtől, kortól, miegymástól is függ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!