Egy nyomorék, csúnya, vézna fiú miért éljen?

Valoszinu h lesz valakid nyugi, ha meg nem akkor is lehet elvezni az eletet, hat tedd azt, legyen sok penzed ha mar olyan okos vagy es akkor olyan noket vehetsz amilyet akarsz, drog pia minden mehet gyereked ugy se lesz ( meg egyszer hozza teszem ez nem valoszinu) Gondolj azokra akik nyomorekok butak rondak de annyi eszuk sajnos van h ertsek, nem elhetnek olyan eletet mint amilyet te...

Várj, ilyen nincs, hogy edzel valamit keményen és nincs eredménye. Ez akkor azt jelentené, hogy nem tudsz alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, az meg szinte lehetetlen, az ember nem a legelső faj, mi már messze vagyunk az evolúció elejétől, ahol ez megtörténhetett (nyilván az ilyen faj kihalt). Szóval valamit rosszul csinálsz. Eszel rendesen? Mert, ha mondjuk vegetáriánus vagy, akkor érthető, hogy nincs miből izomzatot építs, de, ha eszel rendesen és edzel keményen, van egy edzésterved, akkor nincs mese, fejlődsz.

Igazából megértem, hogy kivagy, én is tudnék így tombolni, mint most te (nem bántás, hiszen megértem, hogy ez mennyire fáj neked), de én magamba fojtom, ami talán nagyobb baj, mert ha kiengedném lehet jobb lenne. De aztán lehet nem. Gőzöm sincs, hogy mit mondjak, próbálj meg talpon maradni és ha nem megy, akkor legyen olyan életcélod, amit egyedül is elérhetsz. Az öngyilkosság engem is foglalkoztat, mert véglegesen megszűnni sokkal jobb lenne, mint élve, érezve, létezve szenvedni, de én még nem adom fel. Lehet, hogy nem húzom már sokáig, de most még bírom. Te is bírjad, valamit találj ki, vagy nem tudom. Tanult vagy, igazából előtted a világ. Nekem még szakmám sincs és ez így is fog maradni. De te azt dolgozol majd, amit akarsz, végtelen lehetőséged lesz, aztán majd a munkáddal és a hobbiddal lekötöd magad. Szóval te még jobb helyzetben is vagy, mint én. :D Úgyhogy ne keseregj még ennyire, mert lehet egy relatíve boldog életed akár egyedül is.

Sok jó tanácsot kaptál már, én is csak azt tudnám mondani többek között mint az előttem hozzászólók. Annyival azért kiegészíteném, hogy nem attól leszel férfias mert kigyúrod magad. Számomra a férfiasság inkább a jellemben mutatkozik meg. Hány éve szorongsz ezen a kérdésen? Hogy nem lesz barátnőd, nyomi vagy stb... Komolyan, válaszolj magadnak erre a kérdésre. Ki mondta ezeket? A válaszodban valószínűleg azt fogod felelni hogy saját magad. Beskatujáztad magad ebbe a szerepbe ami valójában csak a fejedben létezik és mivel a külvilág fele is ezt közvetíted ki mások is ezt látják. Próbáltad már másként? Kicsit lazábban? Még az életed negyedénél se tartasz és minden egyes napot erre az önsajnálatra pazarolsz. 18 éves lány vagyok és nem volt még barátom, egy évvel ezelőttig borzasztóan esetlennek és életképtelennek tartottam magam, miért? Mert adtam olyan emberek szavára akik semmit nem jelentettek számomra és magamnak is bemagyarátam már mindent. Aztán eldöntöttem, hogy megváltozom. Hozzáteszem 2 hónap kemény depresszió, 1 év és rám sem lehet ismerni. Én csak arra kerlek, ne várd hogy valaki az ajtódon kopogtasson, hogy jött megmenteni... itt magadat csak te tudod megmenteni. Magabiztosan és ügyesen!

De másra ne hallgass. Az emberek nagyja hülye, ezt tanuld meg. Csak magaddal foglalkozz és magadnak bizonyíts. Ne másnak!

Nem tudok sokat hozzátenni, csak annyit, amit a környezetemben tapasztalok. Azaz azt, hogy rengeteg vézna, nem túl jóképű fiú ismerősömnek van barátnője. És még csak nem is csúnya, butácska lányok.