Ti hogyan dolgoztátok föl, hogy senkinek sem fogtok kelleni, és párkapcsolat nélkül kell majd leélni az életeteket?

Először is abbahagynám az oktalan vernyogást és önsajnáltatást.

Semmi okod nincs azt feltételezni, hogy nem lesz párkapcsolatod. Csúnya, kövér, testi hibás emberek is élnek párkapcsolatban. Ha valami olyan hibád van, ami miatt a legtöbb ember nem szívesen jönne össze veled- pl. hiányzik a fél lábad, vak vagy, ilyesmik - akkor keress olyan társat, akinek hasonló problémája van.

Kezdjél magaddal valamit. Dolgozzál, sportolj, tanulj. Nem lesz időd depressziózni, meg síránkozni, és hasznát fogod venni, lesz pénzed, egészséges leszel, jól fogsz kinézni.

Törődj magaddal, legyél ápolt. Bármilyen hihetetlen, szinte csak az számít, hogy befekteted-e a önmagadba az időt, energiát, pénzt, vagy csak ülsz otthon és bámulod a tv-t egy zacskó chips mellett.

Én is éreztem így, aztán összeszedtem magam, úgy ahogy neked is kéne, és megtörtént a "hihetetlen csoda".

Én azt javaslom állj pozitívan a dolgokhoz. Mert ha úgy fogod fel hogy sosem fog szeretni senki, akkor mindig letargikus leszel, sosem fogsz kimozdulni és próbálkozni (mert úgy hiszed majd, á úgyse lesz belőle semmi)

márpedig lányokat nem találsz a szőnyeg alatt, ki kell mozdulnod, június van:D