Mit rontok el? Miért vagyok ennyire rossz a lányok körébe?

Én csak tapasztalatot tudok esetleg mondani. Én introvertált típusú lány vagyok, én is néhány éve keresztülmentem egy depressziós időszakon, de azon már túl vagyok. Engem eddig 3szor utasítottak el, és mind a három esetben úgy volt, hogy a fiú kezdeményezett (én nem mertem) aztán néhány hónap után azt mondta, hogy "Ja bocsi mégse", amivel igazából semmi baj nincs, mert mindenkinek joga van megválogatni, hogy kivel szeretne együtt lenni és kivel nem, de nyilván engem ez akkor rosszul érintett.

Alapból nem gondolom magam egy buta lánynak, de ilyen szempontból mindig is naiv voltam, mert hamar belehabarodtam a fiúkba, és utána viszont nagyon nehezen engedtem el őket, próbáltam mindig menteni a menthetőt, igazából 0 sikerrel. És mindig magamban kerestem a hibát, hogy azért nem akar velem lenni, mert nem vagyok elég jó, mert hülye vagyok, mert csúnya vagyok, stb stb. És a legutolsó csalódásom után döbbentem rá, hogy nagyon rosszul állok az egészhez. Mert egy normális, fiatal lány vagyok, akit igen, érnek csalódások, fognak is valószínűleg még az életben, és igen, eddig olyan emberekkel hozott össze az élet, akikkel nem illettünk össze. De ettől nem vagyok kevesebb, mint mások, és egyszer majd valakinek én leszek a tökéletes, úgy ahogy vagyok. Azt az időt amit egyedül töltök, azt pedig arra fordítom, hogy a hibáimat kicsit próbáljam kiküszöbölni, hogy a lehető legboldogabbá tudjam tenni a számomra tökéletes fiút.

Szóval hajrá, ne add fel :) Lehet hogy sok lánnyal nem illesz össze, de egy kell csak, akinek te vagy a tökéletes, és aki neked a tökéletes.