Srácok! Számotokra vonzó, ha egy lány nehezen kapható, meg kell küzdeni érte? Vagy inkább meghátráltok és hagyjátok a francba az egészet?

Az a vonzó, amikor önmagát adja. Sem a lábujat egyből széttevő ribik nem jönnek be, sem azok, akik játsszák az elérhetetlen királykisasszonyt.

A párkapcsolat a szerelemről, az érzelmekről, és ne valami dedós küzdelemről szóljon.

Ezt szerintem csak kifogásként kezelik a lányok, mert félnek kezdeményezni. Persze jó amikor meg kell küzdeni egy lányért, de csak akkor, ha tudom hogy a lány valójában szeretne valamit és tesz is érte.

Ha csak üres ígéretek és szavak mögé bújik, akkor csupán unalomból ne jástazdozzon mások érzelmeivel.(Bár ezt sok fiú és sok lány csinálja sajnos). Szóval a lényeg; hogyha látom hogy ő is szeretne valamit és komolyan gondolja az érzéseit akkor megéri küzdeni a lányért.

18F

"megmondja, hogy érte küzdeni kell, mert csak akkor hiszi el pl hogy nem egy egyéjszakás kalandra akarod"

Felejtős.

Akinek attól leszek vonzó, hogy "küzdök", azt inkább hagyom. Teljesen egyetértek #2 véleményével.

Megismerkedés után egy nappal meg egyébként sem fogok lefeküdni vele, nekem a szexualitás az a párkapcsolat egy adott szintjét jelenti, és nem a belépőt. Így aztán eleve értelmetlen arról filózni, hogy vajon egyéjszakás kalandot akarok-e.

Már nem azért, de az ilyen Őfelsége lányok mit képzelnek magukról?

Hogy jönnek ahhoz, hogy egyenesen elvárják, hogy a pasi teperjen, ők meg csak filozofálgatnak és naaaagy kegyesen úgy döntenek (miután eleget váratták, netán szivatták), hogy “na most már oké, várattam eleget”? Semmit nem adnak, cserébe szivatnak. Mintha legalábbis ők lennének a világ legjobb női.

Mindezt nőként mondom, aki majdnem 20 évesen szexelt először és az első partneremmel vagyok együtt most is, csak mielőtt valaki a “te biztos mindenkivel dugsz” kártyával jönne...