Srácok! Számotokra vonzó, ha egy lány nehezen kapható, meg kell küzdeni érte? Vagy inkább meghátráltok és hagyjátok a francba az egészet?

#13-nál a pont.

Én azt vallom, hogy egy nőnek legyen tartása és igen is várja el, hogy megküzdjenek a szívéért. Ilyenkor nem a királykisasszonyoskodásról van szó, hanem a tartásról aminek normál esetben vonzónak kéne lennie a férfiaknál. Ugyan mi abban a jó, ha csettintésre ugrik és zero megerőltetéssel jöttök össze? Általában azok a kapcsolatok nem is hosszúéletűek, hisz minél könnyebben kap meg valamit az ember, annál kevesebbre becsüli. De valszeg’ megint én vagyok az egyetlen aki rossz világba született és elvártnak tekinti egy férfitól az udvarlást:D

Szerintem is igaza van 13-nak, pedig srác vagyok.

A Kérdezőnek mondom, hogy nekem imponáló is lenne, mert nem szeretem, ha valaki egyből szexet akar (nem utasítanám vissza, de érted, az akkor sem olyan). Pont azért is jobb, mert az értékrended közel van az enyémhez és ahogy egy előző válaszoló mondta, a szex nem a belépő, hanem egy bizonyos szint után van. Valószínűleg én hamarabb készen állnék, de kivárom, míg a hölgy is készen áll.

És most 13 kérdése pont idevág. Nagyjából 1 évet tudnék várni a szex terén, addigra úgy érezném, hogy bizonytalan velem szemben. Ha egy kapcsolat létrejöttére kérdezel, akkor elég sok mindent képes vagyok megtenni. Egy hölgyért most is kb 4 évet várok, közben foglalt egy csávóval, aki meg sem érdemli a csajt, mert uralkodó, hisztis.

De egy szót sem szólok, hanem támogatom a hölgyet, aztán meg, ha szingli lesz, akkor megpróbálnám vele. Szóval elég sokat tudok küzdeni, ha valaki megérdemli azt, hogy küzdjek érte.

20/F

15-vagyok még mindig.

14-es, egyébként maximálisan igazad van, amit írsz, de van egy tényező. Én sem mertem (most se megy olyan könnyen) udvarolni hölgyeknek egy ideig, mert olyan durván koptattak le jópárszor, hogy az már fájt.

És ezek voltak a "normálisabb" hölgyek, de valószínűleg mellétrafáltam mindig.

Úgyhogy az is kéne, hogy ha nem, akkor azt ne leereszkedően, bántóan, gúnyosan mondjátok nekünk, hanem mint egyik ember a másiknak. Lehet szépen is (aztán ugyanez igaz néhány srác reakciójára is, de ez mindegy)

Amiről beszéltél, azt játszadozásnak hívják, amiben hatalmat akarsz szerezni a másik felett - ezeket sorozatokból és filmekből láttad, amik elég káros minták és a mérgező kapcsolatokhoz vezethetnek.

Nyilván nem azzal van a baj, hogy nem egyből adod oda magad, ez lenne a normális. Itt a stílussal és a hozzáállással van probléma, mikor lényegében azt hányod oda a másiknak, hogy "na kiskutya, akkor most szépen tepersz értem, vagy lehet lekopni". Persze baromi jó érzés, láttuk a tinisorozatokban is, óriási erőt ad a másik felett és simogatja az egót a teperésének látványa. Csak ebből közben szétcincált lelkek lesznek, amik ha egyszer esetleg összejönnek, belemarnak egymásba. Ha nem jönnek össze, akkor majd abba mar bele a másik, aki igent mond rá, szóval valaki mindenképp megszívja.

Hogy tudod akkor értelmesen megtudni azt, hogy komoly kapcsolatban gondolkozik a másik? Hogy tudod felépíteni ezt? Elképesztő megoldás lesz, de például beszélgetsz vele, időt adsz az ismerkedésnek, megvéded a határaidat. Dehogy kell csettintésre összejönni, ki mondta ezt? Viszont az egy fokkal sem jobb, hogy kutyaként van kezelve a srác, aki ráadásul tetszik.

Mondjuk ha valaki erősen nyomul és nem esik jól, akkor tudatod vele hogy neked ez gyors, lassítsatok. Megbeszéled vele hogy nem fogsz kapcsolatba ugrani, megakarod ismerni. Ha túl gyorsan akar tőled valamit, megmondani hogy nem, nem vagy benne. Ha tiszteletlen veled, akkor lezárod vele újabb esély és hülyítés nélkül, függetlenül attól hogy bejön-e.

Amit ajánlok: beszélj a szüleiddel vagy idősebb rokonokkal/frissebb házasokkal az egészséges ismerkedésről, kapcsolatokról, nem csak a felépítésükről, de a lezárásukról is, hogyan kell nemet mondani és nem rosszul érezni magad miatta és hasonlók. Ezekhez tapasztalat kell, érthető hogy még nincs meg, de látni a válaszoknál, hogy egyesek abban erősítenek meg, hogy milyen jó dolog lábtörlőnek nézni a másik embert, az elég szomorú.