Érdemes lenne-e vele folytatni a továbbiakban,vagy inkább hagyjam??

Kb tavaj december óta beszélgetek egy fiúval.Eleinte ritkán pár szót majd január óta már mindennap beszélünk.Találkoztunk és minden jól ment.Azóta együtt vagyunk,márciusban jöttünk össze.Nagyon aranyos fiú, okos,ügyes,kedves és bár még kapcsolat elején vagyunk de egyelőre én biztos vagyok abban h nem kell neki más lány csak én. Viszont vannak olyan dolgok,amik miatt sajnálnám,ha szakítani kéne vele,de egyelőre úgy gondolom hogy hamarosan meg kell tennem ezt a lépést.

1.probléma az az,hogy rengeteget csavarog.Oké még csak 19 éves fiatal fiú,de minden héten eljár,péntek szombat az mindig az éjszakai kimaradásokról szól.

2.probléma hogy én roma lány vagyok, és nálunk komolyabban gondolunk akar egy párkapcsolatot.Tehát tudom sokan elítélik a cigányokat ez miatt,de én már vágyom ilyenre hogy család.Nem kellene elvenni feleségül,elég ha csak vele lakhatnék.Én komolyan gondolom vele,mert ha csak azt akarnám hogy valaki csináljon nekem gyereket,akkor már lett volna rá lehetőségem.De nem!én vele komolyan gondolnám,de elég lenne már az is ha csak együtt lakunk.Ő viszont mindig kigunyol engem,és nem érdekli.Azt mondja ha veletlen terhes lennék tőle akkor majd el kell vetessem vagy ha nm akk ö nem vállalja fel ilyenek.Rosszul szokott esni mikor ilyeneket vág a fejemhez.Ráadásul ő el sem jön hozzánk,szüleim nem ismerik,de én sem az ő szüleit.Titkolózik.Inkább köröz a városban,össze-vissza kocsikázgatunk minthogy hazamennénk a szüleihez.Szűz vagyok még,nem feküdtünk le.Pl azt is mondta,ő saját maga,hogy majd azt szeretné,hogy nekem a legjobb legyen,és haza visz a szobájába nyugodt körülmények közt csináljuk,mégis minden alkalommal a kocsiba próbálkozik.És sajnos az úgymond komolytalan viselkedése miatt nem érzem úgy hogy lefeküdnék vele szívesen.Szüleimet is zavarja már,folyton kérdezik,miért nem jön el.?És nem tudok rá mit mondani sajnos😕Más hogyan kezelné ezt a helyzetet??