Tenyleg velem van baj? 13 eves vagyok, soha nem volt meg fium. Ez szerintetek sem normalis?

Az a helyzet,hogy a kornyezetem szerint mar reg itt a fiuzas/csajozas ideje,es rosszul erzem magam,amiert nekem meg sosem volt senkim. :c A legjobb baratnom meselte,hogy ma volt az elso csokja (a 4. baratjaval). Aztan van egy haverom,aki cukkol,hogy o milyen helyes,ma 2 lannyal is talalkzott es biztos nagyon feltekeny vagyok,hogy nekem nem megy ilyen konnyen a fiuzas. Ez nagyon rosszul esik tole,de nem veszi eszre magat. Nekem is tetszik/tetszett egy fiu egeszen mostanaig. Nagyon jokat beszelgettem vele, olyan dolgokat mondott el,amiket meg soha senkinek. Szerintem baratkent tekintett ram, megis furan viselkedett velem. Kezdtem elhinni,hogy tetszek neki. Ezt elmeseltem a baratnomnek aztan azt mondta,hogy hagyjam ott a fiut. Nyilvan nem tudtam otthagyni,de nem beszeltem vele annyit. Aztan egyszercsak ramir a fiu az o es a baratnom beszelgetesevel,hogy ok milyen jol elvannak. Merhetetlenul rosszul esett,azota is teljesen tehetetlennek erzem magam. Baratnom flortol vele,es ez tetszik a fiunak. Mar banom,hogy en nem tettem. Csalodtam a baratnomben es a fiuban is. Azt erzem,hogy egy csunya,maganyos ember vagyok... Senkim sincs a peldakepemen kivul (aki nem tudja,hogy letezem). Szerintetek hogyan lepjek tul ezen? Normalis,ha nem fiuzok? Koszonom ha elolvastatok!:)