El tudnátok kérlek magyarázni a pedálok használatát zongorán?

@7: Semmi gond, abszolút nem érdekelnek az értékelések, meg százalékok, szóval nem para :)

Egy zongorán manapság 3 pedál van. Ezek balról jobbra: una corda, más néven tolópedál, aztán prolongációs pedál végül pedig fortepedál, vagy más néven zengető.

Az una corda pedál annyit csinál, hogy az egész mechanikát elcsúsztatja oldalirányba, így a kalapácsok máshogy érnek a húrokhoz, ha leütöd a billentyűzetet. Normál esetben egy billentyűhöz három húr tartozik a zongorán, azaz ha lenyomsz egy billentyűt, három húr fog megszólalni, természetesen mind azonos hangmagasságban. Ha az una corda pedált használod, akkor csak kettőt fog eltalálni a kalapács, azt is kissé máshogy. Puhább lesz a hang, kissé más hangszínű. Érdemes vele játszani. A kottában is una corda a szokásos jelölés, a feloldása pedig tre corde, vagy tutte le corde.

[link]

A középső pedál, azaz a prolongációs pedál azoknak a billentyűknek a tompítóját tartja a levegőben, amik a pedálrataposás pillanatában már le voltak nyomva. Ezáltal azok a hangok hosszan fognak szólni, hiszen nem lesznek elnémítva amíg a pedál nyomva van tartva. Látni fogsz olyan átkötéseket, lesznek olyan legato részek, ahol érdemes használni. Ezeket gondolom felismered a kottában.

Az utolsó pedál, a jobb oldali pedál a zengető, vagy fortepedál. Ez pedig az összes tompítót a levegőben tartja. Ezáltal egyrészt minden megszólaltatott hang hosszan szól, másrészt a rezonanciajelenségek is gyönyörűen előjönnek, azaz ha lenyomsz egy hangot, és minden tompító a levegőben van, a teljes felhangsora megszólal - persze ahogy megyünk előre a felhangsorban, egyre kisebb hangerővel. Szintén legatonál használható, de mivel itt a felhangok is megszólalnak más, teltebb, gazdagabb hangzást kapsz.

A helyzet az, hogy az esetek 99,99%-ban úgyis csak a jobb oldali pedált használja az ember. Ismerek olyat, aki majd egy évtizede zongorázik, de fogalma sincs, mire való a másik két pedál, mert soha nem kellett használnia. A középső, azaz prolongációs pedált (ezt amúgy az angol sustain pedal-nak hívja, de gyakran találkozhatsz a sostenuto pedal kifejezéssel, ami, ha jól tudom, az olasz nyelvből jön) egészen a 19. század közepéig fel sem találták, és onnantól kezdve sem épp robbanásszerűen terjedt el. Szóval lehet nélküle élni. Ha azt mondom, hogy Chopin anélkül élte le az életét, és alkotott, játszott zongorán, hogy létezett volna ez a pedál, szerintem érzékelhető a helyzet. Pianínókon meg eleve nem is szokott lenni ilyen pedál, ott általában csak a szélső kettő van meg, ráadásul a bal oldali máshogy is működik, mint zongorán. Pianínónál nem csúszik oldalra az egész mechanika, hanem csak közelebb kerülnek a kalapácsok a húrokhoz, így a billentyű lenyomására kisebb erővel, sebességgel nyomják le azokat, így halkabb lesz a hangszer, de az a hangszínváltozás, amit zongorán elérhetsz ezzel a pedállal, nem lesz meg.

Remélem tudtam segíteni, de ha van még kérdésed, írj nyugodtan :)

Király, most olvastam csak el a második hozzászólást :D

Az una corda pedál használata szerintem az előző hozzászólásom alapján tiszta a kottában. Látod, hol kell kezdeni, látod hol van a feloldás, ennyi.

A hangkitartásra vonatkozó jelöléseknél én azt mondom, felejtsd el a prolongációs pedált, ahogy írtam, a késő romantika koráig egyáltalán nem is létezett olyasmi. Lehet kísérletezni, hogy milyen, ha a zengető helyett azt tartod nyomva, de alapvetően a zengetőt szokás használni.

Általában ped jelöléssel kezdődik az a rész, ahol lenyomod a pedált, és csillaggal ér véget. Ahol a csillag van, ott fel kell engedni. A zengetőben az a jó, hogy az összes hang tompítóját felemeli, így nem cseszed el, ha a hangok lenyomása előtt már lenyomod - a prolongációs pedálnál ezzel elcsesznéd. Zengetőnél hatalmas jelentősége nincs, hogy a hang lenyomása előtt egy pillanattal nyomod le, vagy miközben lenyomod az adott hangokat.