Ez lenne a könyvem első fejezete, ki mit gondol róla?

A NYAKÉK

1911 London, Anglia

Ez a nap szokásosnak ígérkezett egy fiatal lány számára, mert még nem is sejtette, hogy aznap kezdődik el élete legnagyobb kalandja, ami talán gyökerestül felforgatja addig nyugott életét. Claudia egy gazdag angol üzletember fiának jegyese volt már közel fél esztendeje.

Ezen a napon Henry, szokásához híven ebédre hívta londoni lakásába. Claudia korábban indult, mert az út a piacon vezet keresztül, és akárhányszor erre volt dolga, mindig megállt gyönyörködni a különféle ékszerekben, ruhákban, virágokban. Nem egyszer tért már haza innen egy mutatós fülbevalóval vagy illatozó virágcsokorral. Ezúttal nem tervezett venni semmit, de akkor még nem tudta hogy egy láncon függő csillogó kristály csak rá vár.

Ezt a gyönyörű ékszert egy idős, őszhajú hölgy árulta több régiség mellett. Claudia megállt az asztala előtt, mert egy kis ebédrevalót akart adni a láthatóan szegényes körülmények közt élő néninek. Ám mikor a táskájához nyúlt, Hilary, mert így hívták, mintha tudta volna mire készül, és megállította. emert érezte, hogy nem szabad elmennie. Nem is olyan sokára az öregasszony egy ragyogó zafírnyakéket nyújtott felé.

- Ez gyönyörű! – mondta Claudia.

- Nemcsak hogy gyönyörű, de varázsereje is van, ugyanis egészen az ókori Római Birodalomból származik.

- „Az lehetetlen - gondolta -, biztos csak így akarja eladni a portékáját.”

Bár nem vallotta be magának, de igenis kíváncsivá tették ezek a szavak. Úgy döntött hogy megveszi, mert nagyon tetszett neki a nyakék.

- Megvenném, ha lehet.

- Nem, nem – felelte Hilary, miközben Claudia felé nyújtotta az ékszert -, ez a tiéd, és én most visszaadom neked.

- Köszönöm szépen.

Hilary csak bólintott. Claudia tenyerébe zárta a kedves, de kissé furcsa nénit, majd elindult. Viszont alig lépett hármat, felismerte az öregasszony hangját a háta mögött.

- Várj, gyermekem! Egy fontos dolog majdnem kiment a fejemből: miután a nyakadba teszed a zafírt, keresd fel Hilaria asszonyt. Ő majd segít és válaszol a kérdéseidre. Claudia meg akarta kérdezni, hogy mégis ki ez a Hilaria, de mikor hátrafordult, az asszonynak nyomát se látta.

- „Különös...” – gondolta, miközben Henry lakása felé tartott.

Belépve az előszobában nem talált senkit, így úgy döntött, felpróbálja az új nyakláncát a falon függő hatalamas tükör előtt. Oda is lépett elé, s amint a nyakába tette, egy nyüzsgő téren találta magát. Körülötte emberek jöttek-mentek. Egyesek kosarakat cipeltek, mások selyemszövetek árán alkudoztak. Ez nem is volt olyan különös mint az, hogy mindenki ókori római ruhát és kiegészítőket viselt.

Minden véleményt/javaslatot várok