Szerintetek ennyi elég egy kisregényhez?

Ne foglalkozz az itt válaszoló rosszindulatú balfaxokkal, írd meg a novellád,regényed.

Olyan lesz,amilyen.

Nem az a lényeg szerintem,inkább az,hogy kiírod magadból a bánatod, életed keserűségét.

Ez sokkal fontosabb,szembe nézni a valósággal.

Nem kell ott nagy üzenetekre gondolni, mégha lesz is benne a korosztályod számára.

Magad miatt írd meg azt a történetet.

Aztán dobd fel a netre, akár ide is,szerintem sokan szívesen elolvassák.

"Elsősorban a szülő-gyermek kaocsolatot fogja elemezni és, hogy az ember mennyire számíthat a családjára illetve mennyire nem."

Ezen nagyon el fogsz hasalni. Érzékeny téma, ráadásul a szituáció és a felállás sem mindegy (meg az olvasóidat is valószínűleg meg fogja osztani, amit egy kezdő írótól nemigen fognak elnézni), NAGYON nem ajánlanám. Főleg nem ilyen fiatalon.

"és annak famíliájáról"

A gazdag szókincs nem ilyen szavakban merül ki. Ennyiből én arra gondolnék, hogy erőltetett a novella nyelvezete. Ebbe a környezetbe (szerintem) nem illik bele ez a szó.

A terjedelem lényegtelen, annyi amennyi.

Üdv, egy "kezdő".

Utolsó vagyok.

De, az élettapasztalat valamennyire korhoz kötött. Gyereked például még nincs, ezért egyelőre tini fejjel látod ugyanazokat a helyzeteket, mint egy szülő. Valljuk be, 15 év tapasztalata (hiába volt "kemény" életed, bár ezt kétlem) nem ér fel 30-40 év tapasztalatához. Hiába hiszed magad érettnek, nem teljesen vagy az.

(Ne akarj korán felnőni, mert egyszer még visszasírhatod a "felhőtlen" gyerekkorodat. Nem kötelező rám hallgatni, le lehet pontozni, a véleményed az enyémmel együtt szubjektív. Csak szóltam.)