Mit gondoltok az írásomról?
Bevezetés.
Az pszichiáterem azt mondta, elmebeteg vagyok. Jó érzés volt megölni, valamiért izgatóvá tette a gyilkosságot, hogy személyesen is ismertem az áldozatot. Igaz, Ms Hinia egy kicsit kilógott a sorból a vörös hajával, de legalább nem szőke volt. Nem szeretem a szőkéket. Annyira... egyszerűek. Nem védekeznek, csak sikítanak, mikor a kés megvillan a fejük felett. Némelyikük még halálban is vinnyog meg vonaglik, rugdalózik, miközben a főtérre vonszolom.
Ms Hinia nem nyüszített, meg sem szólalt, miközben elővettem a kést. Mindig nálam van, nem jelentett gondot becsempészni a hangszigetelt szobába. Mikor meglátta, mire készülök, nagyon halkan, amolyan ne-tedd-mert-én-azt-mondtam hangon megszólalt, és pontosan azt mondta, amire számítottam: Később meg fogja bánni, Eliza. Ez irritált. Hosszú, nagyon hosszú halált szántam neki, de ezek a szavak elvették az eszemet. Már bánom. Miközben a hasát szabdaltam, azon gondolkodtam, vajon érez-e még. Nem, a szíve már nem vert, de állítólag az érzések csak később hagyják el az emberi testet. Nagyon reméltem, hogy ez így igaz. Mosolyogva vágtam bele a pengét, egyenesen a szívébe. Kimetszettem, mint mindenki másét, hiszen a vadászok is gyűjtenek trófeát, nemde? Kár, hogy a saját rendelőjében öltem meg. Így mindenki tudni fogja, ki volt a tettes. Ujjaimat a feje mellett gyülekező vértócsába mártottam, majd a makulátlanul fehér falhoz léptem. Egy másodpercig elgondolkodtam, végül egy mosoly kíséretében írni kezdtem. AKAR RÓLA BESZÉLNI? Utáltam ezt a mondatot. Miután végeztem, a táskámba dobtam a szívet, a kést visszacsúsztattam a lábamra erősített, egyszerű tőrhüvelybe. Egy utolsó pillantást vetettem a kanapén fekvő, vértelen hullára. Istenem, milyen kár, hogy lejárt az időnk! A játék volt a gyilkosság legszebb része. Kár, hogy máshol van dolgom... Nagy kár.
Ennyi lenne a bevezetés, a történet amúgy E/3-ban íródik, és Eliza testvére van végig a középpontban, aki meg akarja találni sorozatgyilkos nővérét. Hát, ilyesmiről szól, hajtóvadászat, könnyek, nevetések, elmebeteg párbeszédek... Szerintetek milyen az ötlet és az írás? És a koromra mennyit tippelnétek? Előre is köszönöm a válaszokat.
válasza:B@szdki...ne haragudj,de ez az első értékelhető írás,amit itt látok és tetszik is.
Én szeretem a horrort,bár könyvben még nem olvastam ilyet.Elég beteg,de aki szereti az ilyet,annak biztosan tetszene.
Amit nem értek,hogy miért nő a főszereplő,nem illik valahogy ide...a leírás túl kegyetlen volt,ahhoz,hogy egy nő kövesse el.Mondjuk lehetne egy férfi testvérpár,nem?
Mindegy,Te tudod,nekem elsőre mindenesetre tetszett ez.Ha lesz folytatása,elküldöd ide? :)
A korodra...talán 20 körül lehetsz?20-30 között?
válasza:A testvére - nem írtam le a nevét, ezer bocsánat - férfi, még gondolkodom, hogy valami egyszerű nevet (John) vagy érdekesebbet (Calhoun) legyen. Ti melyikre szavaznátok?:) Vagy valami teljesen más név?
Köszönöm szépen, elküldöm majd, amit befejezem az első fejezetet :)
válasza: válasza:Kicsit klisés - végig olyan érzésem volt, hogy én ezt már olvastam vagy láttam valahol. És valahogy túl nyílt is, nem elég krimiszerű, nem elég titokzatos. Szerintem meg lehetne oldani ezt a részt hatásosabban, merészebben, egyedibben.
De rossznak amúgy nem rossz.
Az ötlet, hogy a nővér keresi a sorozatgyilkost, még érdekes is. A "könnyek, nevetések, elmebeteg párbeszédek" mondjuk szerintem nem erre a lapra tartoznak, de te tudod, mit akarsz belőle kihozni végül is...
Kor szempontjából 20 alá tippelnélek (pont mert olyan filmkoppincs feeling kicsit az kiidézett rész, és ez szerintem erre a korra jellemző), de ennél pontosabban nem tudom belőni, lehetsz egy igényes 15 éves is, vagy egy szárnyait próbálgató 18-as.
... Bár nem tudom. Olvastam sokkal rosszabbat 30-asoktól is. Tudod, mit, a korodat simán passzolom, majd megmondod te, ha akarod. :P
válasza:Ne haragudj, hogy ellentmondok neked, 84%-os, de hogyan is lehetne titokzatosabb? Beszéltem pszichológusokkal, olyan emberekkel, akik dolgoznak elmei ápolásra szorulókkal, éppen ezért gondoltam, hogy csak a bevezetést írom meg Eliza szemszögéből, hiszen ha tovább is így folytatnám, egyetlen rejtély sem maradna. A nő elmebeteg, a gondolatai zavarosak, egyetlen érzése a kényszer, ami ölésre ösztönzi. Éppen ezért a gondolatai akár egy gyereké, már-már nem tud ép elmével gondolkodni. Az öccse egészen más, és azt hiszem, benne és a környezetében elég rejtély lesz :)
Nem néztem egyetlen gyilkolós filmet sem, ami ehhez hasonló, de ha valaki látott/olvasott ilyesmit, akkor legyen szíves írja le. Persze biztos vannak ehhez hasonló történetek, de nem hiszem, hogy a cselekmények sok ideig haladnának hasonló úton, mivel ahhoz ez túl kusza. Mindenesetre köszönöm mindenkinek, aki eddig kommentelt!
válasza:Nagyon jó! :) Nem rajongok a véres, krimis, horroros cuccokért, de ez tetszik. Itt,a gyakorin, a különböző amatőr munkák között látni egy ilyen nem amatőrt nagyon jó látni! Szóval az ötlet és az írás szuper.
A kor pedig... Juj hát 17-20 között? Fogalmam sincsen, mert ez nem lehet megállapítani. De tapasztat vagy írás terén, szerintem, szóval csak olyan felnőtt féle lehetsz.
Összefoglalva, jó, jó JÓ! Szuper, ha már ezt közölted velünk akkor megírhatnád a folytatást is, hagy örüljünk még-jobban :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!