Melyik az az anime, amely annyira kifacsavart érzelmileg, hogy utána akár napokig lelki roncs voltál, sírtál, elgondolkoztatott?

AoT-ban volt pár rész ami ütött, mint a szovjet sarló.

Hide meg Suzuya története nagyon megérintett a Tokyo Ghoulból. a mangában ami volt Suzuyával arra napi szinten gondolok.

Death Note befejezése.

Hellsingben Seras meg Pip csókja.

Black Butlerben a vége az első évadnak, illetve a mangában amikor a 19. (?) kötetben majdnem elvitte Sebastian Ciel lelkét. na az rideg volt.

"Death note mert nem úgy végződött ahogy kellett volna" A death note pont úgy végződött ahogy kell, különben a legalapabb mondanivalóját tette volna tönkre.

Amúgy: szentjánosbogarak sírja, pláne hogy a megnézése előtte már tudtam hogy önéletrajzi alapú könyvből van. Annyi a különbség hogy a srác nem halt meg, túlélte a kistesót: és megírta azt a könyvet amiből az anime készült.

Death Note

Nana

Méz és lóhere

Boku no Pico....

Ott roncs lettem ahogy mondod :D

Az eredeti Evangelion sorozat.

Menet közben is volt pár epizód ahol összeszorult a gyomrom, de az utolsó 2 rész után valami olyan hihetetlen üresség maradt csak bennem, még napokig a hatása alatt voltam.

Még ez volt az egyik legelső anime amit láttam, azóta is örök kedvencem.

A másik ilyen a Clannad. Akinek ezen nem lesz könnyes a szeme annak kőszikla van lelke helyén.

A jelenetnél ahol Ushio azt mondja "Sanae-san azt mondta csak a wc-ben sírhatok, vagy apu karjaiban." én is úgy bőgtem mint egy gyerek.

És akkor nem is kaptál még meg mindent a szörnyűségekből. Az egész vége után olyan érzésed van mintha kitépnék volna a szíved. Még a mai napig gombóc van a torkomban ha eszembe jut.

#18 Maeda Jun egy zseni (Clannad After Story). Úgy ért az emberi élekhez, hogy míg mások pl földrengésről készítenek katasztrófafilmet (tehát részben, vagy egészében "izomból"), addig ő olyan kifinomultan tálalja az egyik lelki katasztrófát a másik után, hogy a legvadabb katasztrófafilm se ér a nyomába se...

A másik ilyen (talán még zseniálisabb) Maeda Jun anime az

Angel Beats.

És aki tud egy kicsit japánul, vagy utánanézett a szereplők nevei jelentésének, még döbbenetesebb... Előre tudni, magyarul mit jelentenek a neveik, melyeke eleint semmitmondóak, majd a végén ahogy összeáll a kép, leesik a tantusz, miért hívják a két főhős úgy, ahogy, a külön döbbenet... Pedig ettől függetlenül is döbbenetes a vége... És nem kevésbé szól lelki katasztrófák soráról folyamatában is, mint a Clannad After Story... Csupán még groteszkebb módon tálalja az

Angel Beats animében.

(Részletkérdés, hogy a speciáljait szerintem nem szabadott volna elkészíteni, mivel kiábrándítóan semmitmondóak lettek...)