Melyik az az anime, amely annyira kifacsavart érzelmileg, hogy utána akár napokig lelki roncs voltál, sírtál, elgondolkoztatott?

Szentjánosbogarak sírja

Clannad

Elfen Lied

A szentjánosbogarak sírja nekem is No1. ebbőla szempontból.

De emellett a Welcome to the NHK volt mely hatással rám.

Clannad After Story engem is kicsit depissé tett, meg a katartikus

Angel Beats, szintén Maede Jun -tól, továbbá Jun alkotás még a

Charlotte, az animeverzió befejezetlennek hat br kissé, de az is nagy alkotás, és hát a közepén a váratlan esemény engem kissé kiütött (nem spoilerezném el), de ott van például egy másik anime, amit eleinte nem akartam végignézni, annyira vontatottnak hatott az első 4-5 része, aztán mondták, hogy meglepő és brutál lesz, pár hóna múlva folytattam és hát tényleg döbb..., ez pedig a

Blood-C.

Vagy pl Shinkai Makoto animemozija, a

Byousoku 5 centimeter

annyira szépen rajzolt, és érzelmes, szomorkás... kb ötször láttam, nagyjából 1-2 évente újranéztem. Nem brutál, de mégis magával ragadó, és szentimentális...

Voltak animék, melyeknek sírtam a végén, de olyan igazán kiborító, most nem rémlik... Lehet merengeni a Madokán, Happy Sugar Life-on, Satsuriku no Tenshi -n, Serial Experiments Lain -en, ezek komolyabb darabok, de pl az Another hatásos képi világa, hangulata is megfogott, és miután végignéztem is merengtem rajta napokig, szerintem el van találva, a hangulata, még ha nem is mestermű az Another.

Anohana-rengeteg sírás

The Promised Neverland-nagyon nyomasztó, de egyben aranyos volt az nime hangulata. Mindig féltem, hogy valaki meghal és nagyon csalódtam az nime végében. Hihetetlen, mennyire lelombozóan tudták befejezni. Hónapokig ezen rágódtam utána.