Homoszexuálisból válhatok heteroszexuálissá?

Meg szeretném osztani a történetem azzal, aki meg szeretne "változni", illetve azoknak az anyukáknak, apukáknak, szülőknek, rokonoknak, barátoknak, akik segíteni akarnak ebben a "változásban":

A volt "párom", illetve most már egyik legjobb barátommal közel egy évig éltünk párkapcsolatban, amikor közölte velem, hogy nem bírja magában tartani tovább: Ő meleg. Mondhatni egy világ dőlt össze bennem, mert nagyon szerelmes voltam belé, de aztán valahogy mégis leültem vele megbeszélni a dolgokat.

Az én meglátásom szerint a kapcsolatunk jó volt, sőt nagyon jó, de valahogy semmit nem vettem észre az egészből.

Az Ő elmondása szerint, amikor megpróbálkozott velem az elején, úgy érezte, hogy fülig szerelmes belém. Mentünk mindenfelé, boldogok voltunk, legalábbis ő is annak tűnt.Aztán az érzés kezdett kimenni belőle, ezt annak tudta be, hogy most már megmutatta a világnak, hogy ő igenis heteroszexuális lett, végre nem kellett csendben maradnia, mikor megkérdezték tőle: "van barátnőd?", végre járhatott, kelhetett büszkén és a szülei is mind büszkék lehettek rá. Azonban Ő belülről kezdett teljesen szétbomlani, muszájnak érezte velem maradnia, de aztán mégis kijött belőle a dolog.

Visszagondolva igen vak voltam: alig pár hét alatt szinte már feleségül vett volna, már találkozni akart a szüleimmel, a kapcsolatunkat magasabb szintre akarta vinni, de én betudtam ezt túlzott szerelemnek. Csakhogy a vége felé már az öngyilkosságon gondolkozott....és ha én akkor nem értem meg, hogy milyen nagy baja van, akkor most nem lenne már itt az én barátom.

Tehát, kedves kérdező, színészkedni lehet, lehet hamis érzéseket elhitetni magunkkal, lehet vágyni a táérsadalmi elismerésekre, mindez fabatkát sem ér, ha te belülről szenvedsz. Ezt a szenvedést az elején nem éreznéd, de az újdonság varázsa elmúlna és akár katasztrófába is fordulhat.

Ő is járt előttem pszichológushoz, többhöz is, amiről persze nem tudtam, az utolsó segítségével lett "hetero" és mert annyira akarta persze.

Ezért kérek meg minden szülőt, barátot, hogy ha lenne olyan meleg ismerősük, aki meg akarna változni, akkor inkább segítsenek neki elfogadni az igazi valóját. Felvettük több ilyen személlyel a kapcsolatot, akinek ugyanúgy "segítettek", mint a barátomnak - hosszú távon senkinek sem sikerült, ezért ne támaszkodjanak pszichológiai segítségre, mert sokkal károsabb a végeredmény!

Volt, aki biszexnek vallotta magát - persze önámítás volt. Volt, akinél azt állapította meg a szakember, hogy gyerekkorában megerőszakolták, csak az agya egy szinten ezt elzárta, ezért nem emlékszik rá és ezért lett homokos - persze ez sem igaz és még sorolhatnám...ezek az emberek elhitetik veletek, hogy meg tudtok változni, de nem!

Érdekes tén azonban, hogy a szex működött, pedig a barátom teljesen meleg, tehát ha valaki még tud funkcionálni, vagy még izgatja is a dolog, attól még nem lesz sem biszex, sem hetero, ezt átéltem.

Egyébként úgy látszik, az ilyen eseteknél döntően a náluk sokkal fiatalabb, kicsit molettebb lányokkal jönnek össze ezek a férfiak (én is ilyen vagyok).

A lényeg, hogy fogadjátok el magatokat és ha van olyan ismerősötök, segítsetek rajtuk, akármilyen boldognak is tűnnek, akármilyen boldogok is a jelenlegi helyzetben, ezt pedig meg kellene osztani minden szülővel és baráttal, akik nem furcsálják, hogy gyermekük így egy csapásra megváltozhat, hanem még támogatják is a leépülésben őket.

Tehát, kedves kérdező, hagyd a pszichológust, éld az életed, és ezt tudtára kellene adni az ismerősödnek is, mert ebből jó még soha senkinek nem származott.

27/N

Meg lehet változni, DE CSAK EGY IDEIG.

Emlékszem, mikor már teljesen elegem lett a meleg világból, szabadulni akartam, azt szerettem volna, hogy mindenki, a családom, a barátaim végre büszkék legyenek rám.

Akkor azt mondták, hogy a "keresem önmagam" státuszban vagyok, tehát ebből még simán kiléphetek - ki is léptem.

Ahogy elhatároztam, hogy megváltozom, találkoztam egy lánnyal, akivel úgy éreztem, leélhetem az életem. Akkoriban teljesen hittem ebben, jó volt vele szeretkezni, új programokat csinálni, elfeledni egy világot, ami csak nyomorúságot hozott nekem eddig. Megismerkedni a barátaival, esténként szórakozni és látni, hogy mások is hogy megkönnyebbültek körülöttem. Egy évre rá megvolt az eljegyzésünk és már az összeköltözést fontolgattuk.

És ekkor jött a nagy bumm. Egy világ fordult meg bennem, egyik percről a másikra visszajött a valódi énem, elkezdtem titokban randizni, titokban ilyen jellegű szórakozóhelyekre járni, itt Budapesten adott volt a lehetőség. Mígnem egy nap feladtam és muszáj voltam kilépni a jegyességből.

Most már tudom, mérhetetlen károkat okoztam magamnak, és a nőnek, akivel egy párt alkottunk valaha. Alkodtunk mi egy párt valaha? Nem, de akkor még hiába mondta volna nekem bárki...Azt hittem sikerült, azt hittem boldog voltam.Mikor eljött a valódi felismerés, latba vetettem, hogy megéri -e hazugságban élni? Megéri majd gyereket nemzeni valakinek, aki valójában nem tartozik hozzám? Megéri kettős életet folytatni, úgy, ahogyan azt sok ismerősöm csinálja, miközben az életük egy szenvedés? Nem.

Kedves kérdező! Ne dobj el éveket magadtól!

Mondjon bárki bármit, az ismerősöd, ha netalántán ezeket a sorokat olvasná, akkor úgyis az jutna eszébe: "pedig nekem sikerült". Pedig valójában nem. Azt olvastam, még neki is elég friss a dolog, hát hagy élvezze a helyzetet, ami van, hagy érezze, hogy szerelmes, nem kell ebbe beleszólni, de neked legyen eszed.

Továbbá 20-on évesen már nincs olyan, hogy valaki keresi az identitását, még serdülő korban igen. Csak megfelelési kényszer van, amit ideiglenesen a pszichológusok és szakemberek próbálnak velünk elfogadtatni (gyakran sikerül is nekik), de sajnos nem ők isszák meg a levét.

nem olvastam a többiek hozzászólását, rögtön az enyémet mondom!

Légy büszke arra hogy a fiúkhoz vonzódzs.

Vállald fel önmagadat, Ne engedd, hogy azért mert másoknak a környezetedben- nem éppen a világ lehet...- a heteroszex pasik értékesebb embernek tűnnek- téged lenézzenek, megvessen, és másként kezeljenek.

Rengeteg a show bizniszben dolgozó, elismert sikeres, dúsgazdag, sikeresek, vagy éppen nem a gazdag de más szempontból igen értékes meleg ember él vagy élt a földön, akik között találhatsz példaképnek valót.

Sok meleg van, aki többet tett le a világért az asztalra, mint egy városnyi családapa együtt...

Azt a pszihológust, aki egy homosexuális srácot gyógyítani akar, én bíróság elé állítanám...normális pszihológus aki nem a pénzre hajt ebbe nem megy bele.

Én 10 éves korom óta tudom mikor is felvettem anyám melltartóját...

Szerencsére nálunk teljesen normális az értékrend, és az embert nézik, aki szerintük értékes mert kedveseka megnyilvánulásaim a szívüknek, és nem azt a puszta tényt, hogy férfiakkal baxatom magam már bocs.

Saját magad megerőszakolása lenne.

Bármerre mész mindig meg fogsz fordulni a neked tetsző férfiak utána, és ha bele is kényszeríted magad egy női kapcsolatba őt is 'átvered" bár nem téged hibáztatnálak, hanema kedves környezetedet.

Ennyire senki személyiségét sem lehet lekopasztani, hogy nem azzal dugsz akkor nem is vagy jó nekem...

Aztán azt is meg akarják határozni hogy milyen legyen a nőci hajszíne? Mi legyen a foglalkozása? Hol lakjatok?

Hogyan érezd jól magad?

Nem kell ma már maszk mögött élned használd ki!

Előző vagyok:

Biológiai lehet az oka annak hogy mi melegek vagyunk, bár én nem vagyok tudós és ilyen jellegű értekezéseket sem olvasok...

DE!

Mint írtam kb 11 lehettem max, amióta rájöttem, hogy többet akarok egy fiútól mint haveroknak lenni.

Egy darabig titkoltam, kb 16 sem voltam odaálltam a szülők elé lesz ami lesz és megmondtam, hogy meleg vagyok és van egy srác aki tetszik, ő is kb 20 éves.

Beleegyeztek.

Nemhogy megtérni, de volt olyan időszakom, kb 14 évesen amikor szívből gyűlöltem az összes lányt, aki megpróbált járni velem, vagy közeledni a gimiben.

Ezzel születünk, jön belülről, öröklöd és kész és ezzel fogsz meghalni!

Rajtad múlik, hogy élvezed e vagy szenvedsz.

Hidd el vannak rendes és normális meleg pasik, én is az vagyok párom is, nem csaljuk egymást úton-útfélen, élvezzük az életet.

Próbáld meg te is...