Idősebb melegek, ti hogyan élitek az életeteket?

Nos, én par nap mulva leszek 32, de nem tartom magam idosnek (annak ellenere, hogy itt mar sokaknak matuzsalem lennek).

Korabban nagyon arra fokuszaltam, hogy másoknak megfeleljek, igy tuti nagyobb eséllyel talal ram az igazi. Hat nem. Igy tavaly ev vegen, mikor a 15 ev ota legjobb barátom elkopott mellolem, egy durva mélypont utan felalltam es felszivtam magam. Eldöntöttem, hogy magam miatt fogok jol kinezni, utazgatni stb. Korábban mindig masokhoz akartam igazodni, utazaskor barathoz, oltozkodesben pl kiszemeltnek vajon mibe tettszenek stb. Na ezeket vegkep elengedtem, es lass csodát, nem lett szarabb az életem. Nem talatam meg az igazit, de a magam utjat jarom. Summa summarum, nem aggodok előre az oreg koron meg, egy kriteriumom van: ha visszatekintek majd, azt lassam, hogy egyedül is megalltam a labamon, nem masoktol függött a sorsom.

Hatos, szimpatikus vagy nem is értem azokat, akik 30 évesen bőgnek. hogy már nem fiatalok. Szerintem ekkor érnek be, innentől férfiak. Nem értettem sose azokat, akiknek a tini femboyok jönnek be.

"Kérdező a fiatal popsinak ára van. Keress 60 éves szottyadtat."

Ki vagy te, gyerek, kisbaba? Nekik van popsijuk. Max segged lehet. Az évtizedek gyorsabban telnek, mint gondolod, hamarosan te is ott tartasz, hogy megöregedtél, ha 30 évesen valaki öreg szerinted.

" két pasi nem tud egy életen át együtt élni."

Honnan tudod?

"Ezért nem természetes a homoszexualitás, két pasi nem tud egy életen át együtt élni.

Szerezz egy nőt, vedd el, csinálj gyerekeket."

És verjük át. Hazudjunk neki, tegyük tönkre az életét. Te aztán nem vagy százas! Mondd, mégis hogy éreznéd magad ha veled is ugyanez megtörténne fordítva?

Érdekesek ezek a vélemények és elgondolkodtatóak.De sokban elszomorítóak is. Nagyon sok fiatal is van akik magányosak, kínlódnak, egyedül vagy kapcsolatban is. Utóbbi a legszomorúbb.

Most lesz hét éve ,hogy ismét szingli lettem,de sosem éreztem azt, hogy tengődnék. Ez nálam olyan hányattatást jelent, beletörődve dobálva az élet által.Még akkor sem voltam ilyen, amikor szakítottak velem.

Egyébként pedig nyilván nem az igazi volt egyik párom sem,hiszen akkor nem léptek volna le.Nem hibáztatom őket, szíve joga mindenkinek, de vissza már nem engedtem volna őket.

Mióta pedig egyedül vagyok, sok új dolgot kipróbáltam,amit addig nem.És olyat, amit egyedül is meg tudok tenni, jó a lelkemnek, jó az életem alakulásának . Nagyon sok minden szépet és jót ad az élet, elmondhatom, nap mint nap. Idegen, vagy látásból ismerős emberekkel ha beszélek, akkor ez is öröm, jókat nevetünk, vagy sztorizunk. Egy dologgal nem foglalkozom, a politikával.

Nagyon sokat gyaloglok, kirándulok, imádom a természetet.Sok mindenre megtanít, felüdít és ha kell,vigasztal is. Mert ugye, ki nem szomorú néha. De a sors ilyen, nem élhet mindenki kapcsolatban,a szerelem sem mindig adatik meg az életben mindenkinek. Lényeg azt kell nézni, ami van és ami jó az életben. Ha azt néznénk,ami nincs, abba talán bele is lehetne zakkanni.

Szóval nem érzem rossznak, üresnek az életem, főleg nem úgy hogy tengetem napjaimat :)

55/F