Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan adhatnám ennél is egyértelműbben a tudtára, hogy nem érzem úgy, hogy lányként/nőként néz rám?
Már lassan két éve együtt vagyunk, több, mint fél éve együtt élünk a barátommal.
Egyre kevésbé érzem magam lánynak, inkább csak egy... Semleges akárminek.
Ő crossdresser, bár az állandó darab "csak tanga", de hord parókát, ruhát, szoknyát meg minden féle cucca van. És ezzel nem is lenne bajom, megtanultam elfogadni.
Viszont én már nem érzem magam lánynak. Egyenesen rosszul vagyok a gondolattól, hogy lányos cuccban aludjak, mert nem érzem helyénvalónak.
Ez igaz a szexre is meg mindenre... Úgy érzem, hogy megfeneklettünk és csak az fontos, hogy ő ezt szereti és elfelejt férfinak lenni itthon.
Pedig néha jó lenne, ha érezném, hogy kellek... Ha nem csak elterülne hason az ágyon, hogy simogassam... Ha nem csak nekem kellene adnom neki...vagy ha szexelünk, akkor nem az lenne a lényeg, hogy neki mi a jó.
És igen, beszéltem neki róla. Mondtam neki, hogy nem érzem magam már lánynak... De nem hatott semmit. Kértem, hogy legyen néha úgy, mint régen... Ez sem hatott... Ha szex közben nemet mondok valamire, akkor inkább félbemarad, aztán annyi...
Mit mondhatnék még?
"Ő csak jön, elfekszik és én simogassam (akár csak úgy, mert az jó) meg ilyesmi... Részére legyen szex, amikor csak lehet... De olyan "normális" meg 1-2 hetente 1, aztán kész. De az is néha inkább az ő örömére van.
Nem olyan, amilyen volt... Minden elment a "tangábanflangálokmertjóseggemvanésmehdughatodamikorakarod" felé. Nincs olyan, hogy hazajön és ő a férfi, akinek én kellek... Hanem olyan van, hogy ő kell nekem (vagy nem...)"
Na, akkor azt kell megértetned vele, hogy számodra így nem kielégítő a kapcsolat.
Azokkal meg ne törődj akik össze vissza ítélkeznek felettetek vagy akár felette is.
ilyen helyzetekben bizonyosodik be, hogy embernek mennyire nincs tudásuk a szexualitás terén, fogalmuk sincs mit jelent a meleg vagy a bi/hetero jelző
ne vedd fel, de tudatlanok nem tudnak mást mint ostobán ítélkezni, idehaza amúgy is magas a xenofóbia ez egy mérgező közeg, egy normális országban az ítélkezőket megtanítanák gondolkodni.. itt a gondolkodókat késztetik ítélkezésre, ha más örömöm nincs is a kérdésben az legalább pozitív, hogy te emberséges vagy kérdező:)
fel a fejjel!
Ha csak megértésre vágytál, akkor úgy írd ki a kérdésedet legközelebb.Érzelmektől nem elvakult, normálisan gondolkodni tudó emberektől nem várhatod el, hogy megértsenek.Ezt a nyűglődést a semmiért nem lehet megérteni.
És nem, nem minden esetben a szakítás a megoldás.De a te esetedben 100%-ra az lenne.De amíg nem akarsz szembenézni teljes mértékben a valóságos helyzeteddel, addig ezt nem fogod elhinni.Tudod okos ember más kárán tanul, a hülye meg a sajátjából sem.Rád vajon melyik lesz az igaz?Én tudom, kérdés, te tudod-e?
Még tiniként megismertem egy lányt, aki pánszexuális. Járt transzvesztitával, lánnyal, férfival meg mindenféle fétissel megáldott emberekkel.
Mesélt róla, mutogatta az épp aktuális szerelmét...és nem tudtam napirendre térni a nôi cuccban flangáló férfiak felett. Úgy voltam vele, hogy nekem aztán nem kellene...de ha neki jó, engem nem zavar, amíg nem nekem kell esténként mellébújnom.
Aztán jött Ő.
Megismertem és bár nem gondoltam, hogy idáig eljutunk, de egy kedves, tájékozott, értelmes embert ismertem meg benne, akivel együtt lenni olyan volt, mint azelőtt senkivel...és ez igaz a sima beszélgetésre meg a szexualitásra is.
Elmesélte, hogy biszex. Nem nagyon érdekelt, mert ez nem határozza meg, hogy jó ember-e.
Aztán tellt-múlt az idő és mindent hátrahagyva pár megyét átszelve idecuccoltam a falucskája melletti városba, ami rosszul sült el, de kitartottam...érte... És a nehéz időszakom közepén derült ki, hogy szeret tangában lenni... Aztán már abban járt hozzám... Aztán body, szoknya, top, cipő, harisnya stb... És mára már a boxer a ritka, de...nem zavarna, ha itthon is néha előkerülne.
És ... Nehéz volt. Ezt az egészet, amin át ide jutottunk nem rúgnám fel csak úgy, amíg mindent meg nem próbáltam, hogy megértessem magam vele.
Manapság lehet, hogy lehet cserélni a partnert úgy, mint a fehérneműt, de én nem ilyen vagyok. Dolgoztunk érte mindketten. Neki sem lehetett egyszerű elmondania, beavatnia abba, ami benne van..
Belegondoltam a helyzetedbe, és abszolút meg tudom érteni, hogy mi a problémád. Volt nekem is olyan kapcsolatom, ahol nem éreztem magam nőnek. Fájt, hogy ennyit érdemlek csak... Az önbecsülésem tönkre is ment, és mint most te, egy nagy semminek éreztem magam szexuálisan..
Most egy olyan férfivel vagyok, aki igazi FÉRFI, érzem, hogy kíván, akar engem, nőnek tekint.
Te is pont erre vágysz, ezt akarod. De gondold át, és őszintén válaszolj magadnak. Szerinted ő ezt meg tudná adni neked ezek után? Ha már most nem nőként tekint rád, akkor mitől változna a helyzet? Most nem arra gondolok, hogy ő milyen, vonatkoztassunk el a tőle. A lényeg az, hogy ő akármilyen, te akkor se érzed jól magad, ez a rész a lényeg.
Szerintem ennél te jobbat érdemelsz. Fájdalmas dolog a változtatás, de sokszor az hozza el azt, amire vágyunk.
Van gyereke... Meg nekem is. Szóval most sopánkodhatsz mindannyiukért. ...
És tanácsot szerettem volna, hogy hogyan oldjam meg ezt az egészet...a szakítás nem megoldás.
Igen. Az ilyen dögkútba valókat nem tudom, nem is akarom elfogadni. A normális az hogy a férfi férfiként viselkedik és férfiként jelenik meg, a nőnél ugyan ez.
Nem pedig egy női ruhába szaladgáló "férfi" aki magad nem tudja eldönteni micsoda, és nem tudott felnőni saját magához... sokat fogsz te még az életben sínylődni az "elfogadásod" miatt, dehát valakinek az kell hogy alázva érezze magát, ez ilyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!