Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, hogy ne "kelljen" lefeküdnöm a párommal?
Sziasztok!
Történt a párom és köztem egy olyan eset, ami lelkileg érint csak, de úgy érzem, képtelen vagyok, leszek egy ideig lefeküdni vele. Tehát nem szexmegvonásról van szó, mert azt elítélem, csupán arról, hogy egyszerűen nem tudnám elengedni magam kozben, mert annyira friss és fájó az egész. Viszont ezt nem mondhatom így el neki, mert én vagyok a probléma okozója, és ő sértettként úgy érzi, hogy ez nem ok arra, hogy ne szeretkezzünk. Viszont ha bele is mennék, magamat ismerve úgy sem tudnék úgy viselkedni, hogy az bármelyikünknek is jó legyen.
Ehhez kérnék segítséget, bármennyire rosszul is hangzik... Momdtam már neki, hogy kihagytam egy szemet a gyógyszeremből, így muszáj az óvszer, de őt ez nem zavarja, a menstruáció sem, és az se vált be, hogy azt hazudtam, hogy gombám van, és emiatt jegelnünk kéne a szexet. Ő erre csak azt mondta, hogy majd óvatos lesz.
Kérlek, segítsetek, hogy milyen kifogással állhatnék még elő!
Tudom, hogy az őszinte beszélgetés lenne a legjobb, de jelenleg még a szemébe sem tudok nézni, nemhogy...
Figyu én azt vettem ki a szavaidból, hogy te szakítani akarsz. Lehet te ütöttél, de annak már egy hosszú rossz kapcsolat volt az eredménye, és az volt az utolsó csepp. Most úgy csinálsz mintha a lelkiismeret furdalásod lenne a gond, mert magadnak is okot keresel, hogy kilépj ebből a kapcsolatból. A pasi meg ha ennyire nem bírja ki szex nélkül, akkor úgy érzem részéről ezért megy hozzád vissza mindennek ellenére is. Amúgy csak úgy megjegyzem, normális kapcsolatban, ha valakinek nincs kedve csak nemet mond és annyi. De nála ez a kérlelhetetlenség, hogy mindig, mindenáron, akkor is. Fú azért kiakaszt...
Szerintem ne azt mond neki, hogy azért szakítasz mert neki akarsz ezzel jót. Tényként közöld vele, hogy vége, MINDKETTŐTÖK érdekében. És jobb ha nem keres, mert nem szeretnéd.
Nekem legalábbis úgy jött le, hogy te lezártad volna a dolgot, de ő erőszakosan erőlteti, hogy legyen kapcsolat, te meg belemész, mert nem akarod megbántani mégjobban, meg magadnak is hazudsz. Nem lesz ez így jó, ha vége, akkor legyen vége.
1. Nekem úgy tűnik, hogy a párod egyáltalán nem figyel arra, hogy most Te akarod-e a szexet vagy nem. Egyszerűen ki akar elégülni és Téged arra használ, hogy ez meglegyen. Pont. Hogy Veled mi van az nem érdekli. És Te ehhez még asszisztálsz is, és azt gondolod, hogy full jogos és ez neki jár. Akkor is ha Te nem akarod. Nem tudom, hogy milyen szülői mintát láttál gyerekkorodban, de szólok, hogy gondolkodj el. Egy zsebkendő vagy, ami csak arra van, hogy beleverjék? Alárendeled magadat a párodnak, de iszonyatosan. Ez bántalmazó kapcsolat és nem a Te részedről, hogy egyszer megütötted, hanem ő manipulál érzelmileg. Valószínűleg belül még külön örül is, hogy nem bírtál magaddal, megütötted és most ott az ütőkártya a kezében. Folyton felemlegeti és így mindig bűntudatod lesz. Ingyen szex neki folyton.
2. Azért ez annyira nem brutális, mint ahogyan lefested.
Tudom-tudom, ha egy pasi ütne meg egy nőt, akkor a társadalom elhordaná mindennek is. És gusztustalan féreg lenne stb. Oké. Emelkedjünk ezen felül egy kicsit. Megütötted, valószínűsítem, hogy nem ököllel és nem is esett össze tőle.
Nem szoktam szeretni a kettősmércét vagy a "nem egyenjogúságot", de itt szerintem lehet NŐI és FÉRFI oldalról beszélni. Ez más. A srác amúgy kierőszakolja belőled, hogy akkor is szexelj vele, amikor nem akarsz, szóval nem hiszem, hogy egy félénk lélek, aki most rettegésben él, mert megütötted.
Hozzáteszem van egy csodálatos barátnőm és néha megüt. Oké, nem a fejemen. De nem ilyen barátságos seggre pacsi, hanem erőteljesen csesz rá egyet a seggemre, néha vállamra, és a fejem felé is szokta lendíteni a kezét, csak általában pontosan tudom, hogy mikor és miért. Már kitapasztaltam a mozdulatait és mivel jártam kungfuzni éveken át, van hogy úgy is tudom hárítani az ütéseit, hogy oda se kell néznem. (főleg amikor a hátam mögött van és a seggemre akar ráütni egy nagyot) És ez van, hogy naponta két-három alkalommal megesik. Persze nem dühből csinálja, de mivel nincs is brutál erőfölényben, ezért lelkileg nem terrorizál ezzel a viselkedéssel, hiszen képes vagyok megvédeni magamat, ha akarom.
3. Egy ilyenben nem csak ő tud lelkileg és fizikailag sérülni, hanem Te is.
Mondok egy érdekes fordított példát.
Amikor egy hónaposak voltunk a barátnőmmel, nekem akkor volt a szülinapom és rendeztem egy nagy bulit.
Kegyetlenül berúgtam, mert a barátaim itattak mint a fene, és én pedig ittam is mint a fene.
Nem emlékszem rá, de (napokkal később) kiderült, hogy a bulin atomrészegen oda mentem egy csajhoz és hátulról rámarkoltam a melleire és jól megcsöcsörésztem.
Amikor a lány elmondta nekem, akkor én ettől totál összeomlottam és nagyon-nagyon bűntudatom volt. Kb egyből elmondtam a barátnőmnek (ott volt mellettem, amikor írta nekem a csajszi, hogy mi volt) és én depresszív letargiába zuhantam, hogy egy szörnyeteg vagyok.
Tudod mi volt a barátnőm reakciója?
Az hogy: "Na és?... Most ezen izélsz? Kit érdekel?"
Én nem tudtam hova tenni. Totál kivoltam tőle. ÉN VOLTAM KI! Érted? Ebben az esetben elvileg én "csaltam meg" őt. vagy legalábbis tettem vmi rosszat és mégis én voltam szarul. Én sérültem lelkileg. Ahogy nálatok is elvileg TE tettél rosszat, mégis Te sérülsz jobban lelkileg.
És erre a pasidnak valahogy reagálnia kell és az TISZTÁN manipulatív bunkóság, hogy ezután felemlegeti Neked, hogy Te megütötted, amikor valójában iszonyat bűntudatod és lelkiismeret furdalásod van.
Hozzátenném, hogy a barátnőm ezután kifejtette, hogy ne csináljak úgy, mintha megerőszakoltam volna az adott csajt. Részeg voltam mint a szemét amúgy is. Nem is emlékszem rá, és szerinte se történt túl nagy dolog. És utána amikor hozzáértem, akkor arról sütött el poénokat, mintha egy erőszakoló lennék és jaj milyen csúnya dolog, hogy egyáltalán hozzáértem. Pedig ugye nyilván nem így van.
És ezzel igyekezett oldani a bennem lévő feszültséget.
NEM pedig felemlegette később, hogy JAJ most éppen úgy fogod meg hátulról a melleimet mint annak a csajnak a bulin! Jó érzés volt mi?! Te szörnyeteg! stb.
Látta, hogy szarul érzem magam miatta és segített, hogy feldolgozzam.
Ellentétben a barátoddal, aki kihasználja ezt az egészet arra, hogy több, rendszeresebb és biztosabb szexhez jusson ÚGY, hogy neki ne kelljen ezt viszonoznia.
Gondolkodj el, hogy TÉNYLEG egyensúlyban van-e a kapcsolatotok.
24f
Az meg tök beteg, hogy valójában szakítani akarsz, szakítottál is, de igazából nem hagyja, hogy megtedd. Ez rendesen fura.
Most akkor kapcsolatban vagytok, vagy szakítottál?
Ez egy másik ember, aki arra kényszerít, hogy kapcsolatban legyél vele? És nem is az a kérdésed, hogy miért nem hagy békén, hanem az, hogy "Jaj kényszerít, hogy szexeljünk és nem tudom mit hazudjak neki, mert nem hagyja, hogy NEMet mondjak. Mit tehetnék?"
Itt maga a kapcsolat van annyira elcsúszva felé. Semmi önbecsülésed. Mindenért magadat okolod és ő meg erőszakosan és nyomulósan kihasználja ezt. Látja, hogy irányítható vagy és ezt szemtelen módon használja.
#34-es vagyok/voltam.
33: erre gondoltam én is, de nincs rá keretem. Nem tehetem meg, hogy két hétig ne dolgozzak.
34: Természetesen nem mindig van, az, hogy csak ő élvezi a szexet, én meg nem. Olyan fele-fele arányban van ilyen szex is meg amolyan is. És szerintem teljesen természetes, hogy néha engedek a saját élvezetemből a másik miatt. Főleg mert amúgy sem olyan könnyű nekem élvezetet okozni, hosszú előjáték kell, meg hangulat, szóval nem várhatom el a hétköznapokban, hlgy ilyesmikre mindig idő jusson. Ahogy azt sem, hogy ő azért ne elégüljön ki, mert nekem épp nem jó. Elég sok veszekedést szült ez az elején, mert azzal, hogy elvárásként nehezedett rá az, hogy nekem orgazmusom legyen meg hogy élvezzem is, éa így neki sem volt jó. Úgy meg semmi értelme nincs a szexnek, ha egyikünk se élvezi.
Igaz, hogy nem ököllel ütöttem, de még ő is megjegyezte, hogy nagyobbat ütök, mint gondolta. És sírva fakadt, amikor ez történt. Szörnyű volt látni, és egyszerűen mardos emiatt a bűntudat. Egyébként oedig igenis elég mélyérzésű, és ha nem szexről van szó, akkor igenis nagyon önzetlen, és ha olyan van, akkor még a szexből is kiveszi a részét. Navyon sik kedveset mond nekem, mindennap bókol stb. Nagyon jó ember. Ezért igenis tudom, hogy neki ez fájt, és igazán megrendítette az eset. Különben nem emlegetné fel. És különben nem lenne velem goromba sem, mert nem szokott az lenni, csak most, hogy ez megtörtént.
Az egyensúlyt illetően pedig: valóban nincs egyensúlyban a kapcsolatunk. Ő sokkal több szeretetet adott nekem, mint amennyit érdemeltem volna és mint amennyit én adtam neki.
De köszönöm, hogy próbáltad egy kicsit az én oldalamat is megvizsgálni. De sem a bűnöm, sem annak mértéke nem kérdéses számomra. Elfogadhatatlannak tartom azt, amit tettem - és egyáltalán nem látom be, hogy miért volna rossz dolog az, amit ellene felhoztál, vagyis az, hogy erőlteti a szexet. Az előző kapcsolatomban sem nagyon számított, hogy mikor akarom vagy mikor nem.
34-es megint: Jelenleg együtt vagyunk, de máskor már próbáltam szakítani vele (más okból is). Tudom, hogy ezt úgyse fogod elhinni, de azért nem akar szakítani velem, mert nagyon ragaszkodó és szeretetteljes. És én el tudom neki hinni, hogy valamiért, ha másért nem, hát a kapcsolatfüggése miatt, vagyok olyan fontos neki, hogy ne akarjon elhagyni. Más okot nem nagyon tudok erre mondani, mert nem nagyon adtam szeretetet ebbe a kapcsolatba, sosem voltam elég megértő az ő terveivel, álmaival szemben. Nagyon sokszor bíráltam őt olyan dolgok miatt, amikhez nem is lett volna közöm (pl. Hogy abbahagyta a főiskolát)... Ő viszont mindig támogatott mindenben, és mimdig a megoldást kereste arra, hlgy együtt legyünk.
Tény, hogy rossz érzés, hogy nem tudok vele szakítani, holott ez neki lenne érdeke, és hlvy így csak tönkre fogom tenni, de attól még szerintem nem kell egyből elítélni. Például hibás vagyok én is, hiszen nem vagyok elég következetes. A pofonról nem is beszélve. Na meg a szexet, ahol én nem vagyok elég aktív. Kizárnám azt, hogy ő nyomul meg ő erőszakos, nekem meg semmi önbecsülésem nincs. Egyszerűen csak tusom, hogy a párkapcsolatunkban én vagyon az "elkényeztetett" fél, aki mindig mindent megkap és akármit tesz is megbocsátanak neki és szeretik, míg ő az, aki több hisztit és veszekedést viselt el, mint amennyit egész életében kellett volna. Az agressziómról nem is beszélve.
Menthetetlenül utálod önmagadat.
Azt gondolod, hogy a szenvedés az, amit megérdemelsz. Ezért igazából örülsz, hogy kínlódsz.
Maradj ebben a kapcsolatban és élvezd, ahogy szar neked.
Így leszel igazán elemedben, ahogy kínzod magad miközben ostorozod magadat, hogy ez csak is a Te hibád, hogy szenvedsz.
Mikor majd arra gondolsz, hogy az életed szenvedés volt... emlékezz arra, hogy ezt Te választottad.
Én ilyen felesleges mazochizmussal még nem találkoztam. Jól esik ez neked? SEMMIT NEM TESZÜNK KÉNYSZERBŐL AKARATUNK ELLENÉRE.
Baszki te egy szálat nem látod magad, őt, a kapcsolatotokat racionálisan.
Sürgősen keress fel egy szakembert és rakj rendet a fejedben a segítségével.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!