A 30 év feletti, és szüleikkel élő férfiakkal csak prostituáltak létesítenek viszonyt?

Persze helyzete válogatja... de ezzel sajnos senki nem törődik.

Ha 30-35 évesen otthon lakik valaki, bármi miatt, az jelentős hátrányból fog indulni. Ez egyfajta "warning sign" a nőknél. Sőt megsúgom, már az is szakítóok a legtöbb nőnél, ha hazajársz hétvégente és túlzottan kötődsz a szülőkhöz. Sajnos ezzel én sem értek egyet, de a realitás ez.

Ezer ilyet "warning sign-t" fel tudnék sorolni, az egyik az ha sokat voltál egyedül és nem volt még hosszabb több éves kapcsolatod. Ez is amolyan jel, hogy alkalmatlan vagy a párkapcsolatra, és van oka amiért nem tudsz megállapodni / nem bír elviselni a másik hosszú távon. Csak ugye ezen nem lehet változtatni, nem lehet behazudni több éves komoly kapcsolatot...

...a lakáson meg lehet változtatni. Minimalizálni kell a hátrányokat. Rövid távob amúgy mindegy, mert meghódítani a csajokat 100x könnyebb, mint hosszú távon értelmes társat találni.

... de hosszú távon szerintem reménytelen ilyen hendikeppel.

Nem saját lakás kell a nőknek a Rózsadombon, hanem egy saját önálló élettér, úgy hogy nem szólnak bele a dolgokba. Nekem se lenne szimpatikus, ha egy 30 éves nő még otthon lakna, és hozzé kéne menni mindig a szülőkhöz. Ez gimiben még elment...

#12

Egy megoldás van, összealbizni egy nővel, aztán gyerekcsinálás (egyébként is szeretnék). De itt jön az, hogy ha a nő leír, mert otthon lakom (az okok ismerete nélkül), akkor én is pattintom. Márpedig sok nő ilyen.

#15, Ja ez igaz. A panaszkodás meg bűnbakkeresés a legnagyobb taszító attitűd szerintem is.

Egy férfi sugározza azt, hogy ő egy alkotó, építő jellem.

Nyilván erre gondoltam... de nagyban meglátszik az önálló, komoly célokkal rendelkező emberen ha ilyen. Egyébként a bizonytalanság és a gyengeség is.

Ebben azért elég kegyetlenek tudnak lenni a nők, ez tény. Ha nincs teljesen rendben fejben az ember, nem betonstabil az önbizalma akkor nagy hátránnyal indul. Fordított esetben ez teljesen elfogadottc sőt még aranyos is egy óvni való szorongó, önbizalomhiányos lányka.

Ez az amiba férfiaknak szerintem sokkal nehezebb dolog és ehhez képest a saját élettér meg otthon lakás egy nevetséges, könnyen megoldható probléma. El kell költözni...

*ez az ami. Bocs a hibákért telefonról pötyögtem.

Összefoglalva, amíg az ember nem elégedett önmagával, nem érzi sikeresnek magát legalább részben... nem fogadta el önmaga lényét és egymagában sem boldog... addig nincs értelme ismerkedni sem, mert csak kudarcot kudarcra fog halmozni és durván lekoptatják.

Ha valaki egyszer is kimondja, vagy leírja magáról hogy vesztes és el is hiszi... annak 100% hogy esélye nincs a nőknél.

#5 ja, csuda ötlet az albérlet - elpisálod rá 2-3 lakás komplett árát, és egy szög nincs a falban, ami a tiéd volna. Ráadásul ha jön valaki, aki rádígér egy tízessel, megtanulsz repülni egyből.

Kiveszel a Nyócker mélyén egy albérletet, frankó, minden este találgathatod, vajon kirámolta-e a kecódat Kolompár Teszlatrooper meg a famíliája, esetleg meg fognak-e késelni húsz forintért, de legalább önálló vagy...LOL!

Azok a haverjaid, akik 25+ évesen el tudtak költözni, ezer százalék, hogy nem egyedül hozták össze. Vagy anyuci-apuci segített, vagy rohantak hitelért a bankba. Persze aki otthon lakik, és gyűjtögeti a pénzt, az mamahoteles lúzer, tudjuk.

De még annak is jobb lenni, mint pénzügyi analfabétának.