A 30 év feletti, és szüleikkel élő férfiakkal csak prostituáltak létesítenek viszonyt?

Még azokkal se.(mondjuk mivel nem megyek prostikhoz így ez az én hibám :D )

30+ f

Nem... sok jóképű, de csóró gyernőtt létezik, ők simán élősködnek a szüleiken, és hazahordják a csajokat.

Akkor van gond, ha szarul nézel ki és vagy akkora lúzer, hogy vén korodra még mindig otthon laksz. Ha meg aggszűz is vagy... Na akkor tényleg reménytelen a helyzet.

Bár azt sem értem, a szülők miért hagyják ezt a fajta parazitaságot manapság. Rég ki kellene rúgni a gyereket. Nagyon max 25 év körül...

#4, A normális egyetemista és dolgozó 25+ éves ismerőseim kb 90%-ban elköltöztek régen. Albérletbe, és gyűjtenek a lakásra. Én már 18 éves koromra... és nem luxus kéglibe hanem nyócker albérletekben éltem amíg nem lett jó állásom.

Ez a normális. 25 évesen még-még elmegy, de 30 évesen már alap hogy van olyan munkád amiből legalább egy saját szoba kijön. Az önállóság és barátnő szempontjából is a legfontosabb maga az elköltözés.

Csak egy igazi lúzer marad otthon 30 évesen a mamahotelben, és ezt pontosan tudja jól a szülő is, hogy életképtelen a gyermeke. Ahogy a nők is... persze hogy esélyük nincs így.

ma 07:32

Nem teljesen értek egyet veled... Adott egy enber főz mos takarít csupán ugyanezt a Szülői házban teszi és bérleti díjat fizet...

Ez miben rosszabb mondjuk, mint egy "nyocker" lyuk amire annyira büszke vagy? :)

#6, Te is jól tudod milyen amikor otthon lakik valaki.Akarva akaratlanul de a szülők kicsi fiúknak kezelik a 30 éves nagy mamlaszt.

Lehetetlen így felnőni. Nincs saját életed és ezt secpec megérzik a nők. Tudom mert én is sokat járok haza és ha 2 napnál tovább vagyok otthon, ugyan olyan kisgyerekként érzem magamat.

Hatalmas a különbség ha hétközben a saját független életed éled, magadról gondoskodsz és nem szól bele senki a döntéseidben. Ezért kéne minden mamlaszt az utcára hajítani, tanulják meg ezt.

...

Igen büszke vagyok arra, hogy egyetemen én már egy 22 ezer Ft-os szobában laktam. Aztán ahogy elkezdtem dolgozni egyre jobb helyeken laktam. A szobatárs azért gáz volt csaj szempontból, de a saját szoba, saját ízléssel berendezve elszigetelt lakótársakkal simán jó. Soha egy lány se problémázott ezen.

Biztos vagyok benne, ha otthonról járok be (csináltam ezt is pár hónapig) akkor nem én lettem volna, és mélységesen szégyellném a nők előtt. Senki nem akar egy 30 éves mamahotellakót a nyakába venni. Ilyen korban már önálló férfit akarnak a nők, nincs mese. El kell költözni.

Égyébként nekünk nagy családiházunk van, apám életműve tanárként nehéz volt összetenni. Imádom a szülői házat, mégse tudnám elképzelni, hogy minden este oda jön fel barátnőm.

Őneki is feszengés lenne, főleg hogy apám szobája mellettem van. Nem tudom elképzelni, hogy visít alattam 😃 miközben apám aludna 11-kor.

Abszolút igazad van ezért is részben egyetértek veled

De én felhoztam egy példát és úgy gondolom hogy nem kell minden huszonéves otthonlakót egy kalap alá venni, mert mindenkinek megvan a maga története hogy miért otthon lakik

Pl egyik kedves ismerősöm a mamáját ápolta mivel az öreglány eléggé rozoga volt már és igy adva volt hogy odafigyeljen rá és ettől függetlenül önállóan ellátta a házat és eléggé önálló is lett..

De úgye ő is "mamamhotelben" lakott a te értékelésed szerint tehát ő is mamakedvence mamlasz lenne? :)

#5

Nálam az a helyzet, hogy nem nézek ki rosszul, de mivel apám anyagilag a padlóra vágott minket, ezért 35 évesen még otthon lakom. A nettóm most 225 ezer körül mozog, és mivel elszálltak az ingatlanárak, spórolás terén csak futok az árak és a szükséges önerő után, szülői segítség nélkül. Egyébként voltam több előadáson is ahol pénzügyi szakértők osztották az észt arról, hogy nulla szülői segítséggel hogyan lehet saját ingatlanom. Nos, a válasz az volt, hogy X százezer nettó fizetés alatt erre nincs esély, amit előadás nélkül is tudtam. De azért szépen becsomagolták virágnyelvben.

De menjek albérletbe, hogy kb 100 ezer forintot csak úgy kilökjek az ablakon, és ne rakjam félre?