Terhes vagyok, mit tegyek? 18/L

:)

persze, hogy nem adhatsz meg neki "mindent" - te se kaptad meg, én sem, a szüleink sem.

csak az életét, azt meg kb. már megadtátok neki

Szia!

Én 19 éves vagyok és bár szerencsére nem voltam még ilyen szituációban, ha mégis most becsúszna egy baba, én megtartanám annak ellenére, hogy esetleg nem olyan biztos a párkapcsolatom vagy nem vagyunk együtt hosszú ideje. Biztos, hogy eleinte nagyon nehéz lesz ha így döntesz, és tényleg meg kell majd birkóznod az emberek rossz indulatával, véleményével is, de szerintem mindennek oka van az életben. Ha védekezés mellett mégis teherbe estél, akkor a sorsnak biztosan valami "terve" van veled és ezzel a babával. És valószínűbb, hogy évek múlva életed legjobb döntésének fogod mondani azt h megtartottad, mint azt, hogy elvetetted.

21 éves vagyok. Ha babás lennék, biztosan megtartanám. De megmondom őszintén, 18 évesen is megtartottam volna.

Szerintem nem úgy kellene felfogni, hogy "tönkreteszed az életed". Miért tennéd tönkre? Egyszerűen más lesz. De hidd el, egy gyereknél nincs nagyobb öröm. És azért a gyerek nem marad örökre csecsemő. Ha halasztasz a suliban, később simán befejezheted. Sőt, az sem igaz, hogy nem mehetsz bulizni. Nyilván az első időkben nem nagyon tudsz majd, de később el lehet járni szórakozni.

Egy ismerős házaspárnak (elég fiatalok, de tervezett baba volt) most kb. fél éves-8 hónapos a babája. És jönnek szinte mindig mindenhova:) Sőt, hozzák a babát is.

Persze nem kell vad dolgokra gondolni, nem tolják be a babakocsit a diszkóba...de egy kertipartira, összejövetelre simán eljönnek. Nem maradnak sokáig, hisz a babát fürdetni kell, fektetni, de mi is alkalmazkodunk hozzájuk azzal, hogy nem 9-re tesszük az összejövetelt, hanem mondjuk 6-ra.

És mindenki imádja a babát:) Tünemény, komolyan:)

Persze ha nem lenne szülői támogatás, ráadásul munkátok sem lenne, bevételetek sem, akkor meggondolandó lenne a dolog. De a szüleid melletted állnak, ami nagy ajándék:)

Aztán arra is gondolni kell, hogy bizony lehet, hogy többet nem lehet babád.

Szerintem inkább ilyen fiatalon szüljön egy nő, mint soha vagy akár 40 évesen.

Testileg, egészségügyileg is jobb így. Könnyebben regenerálódsz, kevésbé kockázatos a terhesség, kevésbé valószínűek a különböző rendellenességek.

És szerintem a gyereknek is jó, ha kisebb a korkülönbség az anyuval:)

Barátom is korai baba volt (anyukája 18-20 évesen szülte), de azt mondja sose bánta. Még tök fiatalok voltak, mikor a gyerekek már viszonylag nagyok, nem kellett rájuk annyira vigyázni. Így a férjével elmehettek ideoda:)

Szóval ne úgy nézd a dolgot, hogy "jaj elb.szom az életem". Úgy fogd fel, hogy más lesz, de ugyanúgy jó, csak más:)

Én a baba mellett vagyok teljesen, és úgy érzem, hogy te is:)

(Ha vkin azt látnám, hogy tényleg egyáltalán nem akar gyereket, nem erősködnék, hisz az ő élete. De szerintem te a szíved mélyén már megszeretted azt a babát. Sztem 2 hónap múlva már iszonyatosan várni fogod a kicsit:)

Szia. Én 19 éves vagyok és épp érettségi elött állok. Én január elején terhes lettem szintén gyógyszer mellett. Nem tudtam mit tegyek, de szüleim jobban fogadták mint gondoltam. 6 hetesen tudtam meg hogy baba van és egészen a 11. hétig gondolkoztam hogy mi legyen. Mindig is úgy gondoltam hogy én sose megyek abortuszra mert nem vagyok rá képes, de tudtam hogy örökbeadni nem tudnám, ha már érezném, látnám és fognám nem tudnék úgy élni, hogy tudom hogy valaki más neveli a fiamat, de egy bizonytalan helyzetbe sem akartam szülni (nem érdekelt volna ha nem egyből kezdem el az egyetemet, csak barátommal amikor megtudtuk hogy terhes vagyok 4 hónapja voltam együtt). Azalatt az 5 hét alatt lelkileg tönkrementem hogy most mi legyen mert nem akarom a műtétet, de végül megtettem. Március 22.én volt a műtét, tehát majdnem egy hónapja és ezt most lehet hogy nagyon sokat elitélik majd de nem bántam meg, igaz hogy mindennap eszembe jut, hiányzik a hasam meg maga a terhesség, de bizom benne hogy ez a baba még egyszer visszajön és pár év múlva nagyon fogunk neki örülni.

Tudom milyen ez a helyzet, és ha beszélgetni szeretnél valakivel aki hasonló helyzetben van/volt nyugodtan irj, sőt én nagyon örülnék neki :)