Miért is kellene jobban félni egy örömlánytól, mint egy normáltól?

Amikor az egyik kérdésnél szóba jött az örömlány segítségül hívása, az egyik mindentudó hozzászóló azt mondta a félénk kérdezőnek, hogy "Mit akarsz te egy olyantól, mikor még egy normálisssal sem tudsz csinálni semmit? Én már sok nővel voltam, de egy k... előtt meg se mernék nyikkanni!"

Vagyis egy normál lánynál minden megy neki, mint a karikacsapás, egy fizetősnél pedig inába szállna a bátorsága.De miért is?

Hagyományos lány: Elutasító, semmi nem elég jó neki. Gyakran lekezelő, előszeretettel gúnyolódik. Szívatja a fiúkat, csak a hibát keresi bennük. Amennyiben végre-valahára nagy nehezen eljutnak az ágyig, hanyatt fekszik, szétrakja a lábát, aztán "Na mutasd meg, mit tudsz! Mi, hogy csak ekkora?! Te csak ennyi ideig bírod? Tiszta szánalom vagy! Takarodj innen!"

Örömlány: Megérkezés, puszi, bekísér. Valamivel megkínálja a vendégét, leülnek egy kicsit. Beszélgetnek, majd szóba kerül a lényeg: "Miért döntöttél úgy, hogy eljössz hozzám? Ne félj, minden rendben lesz!"

Majd letisztálkodnak és bemennek a hálószobába. Ha kisebb nehézségek adódnak, akkor segít a fiúnak, hogy feloldódjon és utána már nincs is semmi probléma.Miután végeztek, kicsit még fekszenek és beszélgetnek,tisztálkodás, majd a srác lassan távozik és elköszönnek egymástól. (Természetesen ez egy igényesebb lány esete)

Most akkor megkérdezném: Miért kéne jobban félnie a srácnak a második esetben, mint az elsőben?