Szerintetek nagyon gáz így megkérdezni, hogy mekkora?

21:38

Hát ezért lehet, hogy pont nem, de ha nagyon megéhezne miközben kettesben vagyunk... XD

Tudom persze, hogy nem haragszik meg, csak nem tudom, hogyan kérdezzem meg, mert hát elég kínos kérdés, nah... Meg nem akarom elijeszteni vagy összezavarni meg ilyenek.

Tudom, rossz emberi szokás ez a nagy kiváncsíság, de érdekel... :D

Amúgy meg masztitól nem lett még terhes senki, úgyhogy azzal semmi bajom :P (Lehet sorolni, hogy az óvszer, meg a tabletta ilyen meg olyan biztonságos, de én végignéztem ahogy érettségi előtt egy évvel álló barátnőm összetör és tönkremegy egy boldog kapcsolata mert abortuszra kellett mennie, hiába használtak mindig óvszert rendeltetésszerűen. Egyszerűen nincs 100%-os fogamzásgátlási módszer, max sterilizálás, azt meg ki akarja. És lehet, hogy másoknak elég 99.9%, nekem nem 100%. Amúgy van más okom is, hogy miért akarok várni a szexxel, de már kicsit elegem van ezek taglalásából, nem is ez volt a kérdés, úgyhogy másik kettő hozzászólónak nem akarok már válaszolni, ha egyszer nem is arról írtak amiről kérdeztem.)

00:49

Igen, ezt nem tartom hülyeségnek, de ha majd ott vagyunk, akkor meglátjuk. Egyébként én arra gondoltam, hogyha eljutunk odáig, akkor esetleg lehetne kipróbálgatni először az orális és hasonló dolgokat, és magát az aktust meg akkor már a nászéjszakán, mert ha már addig vártunk

de egyébként majd meglátjuk, függ attól is, hogy hogyan állunk tanulmányilag, anyagilag, meddig tervezünk jegyesek maradni, stb

de mindenképpen megbeszéljük majd, mert szerintem is jegyesség alatt már reális lehet, de meglátjuk mit szól hozzá

amúgy én nem félek attól, hogy nem illünk össze, pettingben is nagyon jól elvagyunk, vérmérsékletünk is hasonló, szal

12:12

Remélem nem gond ha én is tegezlek, csak gondoltam miután tegeztél a magázás tőlem furcsább lenne.

Természetesen nem haragudtam meg, vagy bántódtam meg azon amit mondtál, hiszen normális hangnemben, kultúrátlan mondtad el a véleményed. De nem értek veled egyet.

Nem egészen érettem, hogy hogyan érted azt, hogy a csiklandozás a központi probléma. Persze egy kis nehézséget jelent, hogy én nagyon könnyen megtudom csikizni amikor csak simogatni, szeretgetni próbálom, de idővel egyre jobban hozzámszokik, illetve egy alkalom során is észrevehető, hogy kevésbé lesz csikis. De addigis csak óvatosnak kell lennem és ennyi. Lehet, hogy panaszkodtam róla, de nem tartom igazi problémának. Oké, az elején kicsit bántott, hogy nem tudom a derekét, hasát simogatni, de mint mondtam ez idővel változott, most már eléggé tudja hagyni, és gondolom később még jobban.

Egyébként arra vonatkozóan, hogy te minden korábbi pároddal jó viszonyban maradtál, csak azt tudom mondani, hogy nekem nem volt korábbi kapcsolatom, de neki volt egy 9 hónapos, aminek kb két évvel azelőtt lett vége, hogy én megismertem. De azzal a lánnyal még mindig jóban van, bár közel már nem állnak egymáshoz, de mindenesetre harag vagy gyűlőlet nincs, beszélőviszonyban vannak, de sokat nem beszélnek. A lánynak is van másik párja, és most már én páromnak is. Az a lány például nem értékelte párom hozzáállását a szexhez, márminthogy meg kell neki adni a kellő tiszteletet, és komolyan venni, mert nagyon komoly köteléket alakít ki két ember előtt. Nem csak emiatt szakítottak, de úgy tudom volt sok frusztráció abból, hogy párom nem akart házasság előtt lefeküdni. De ezen kívül voltak más komoly konfliktusok, amiket nem akarok taglalni, de nem tudtak megegyezni rajta. Azt viszont tudom mondani, hogy köztünk a bő 3, már majd 3 és fél hónap alatt egyetlen komoly nézeteltérés nem volt, még csak féltékenykedés se. Sajnos engem ha kicsit is stresszes vagyok, nagyon könnyen fel lehet húzni vagy idegesíteni, tudom, hogy rossz szokás, de meglepő módon neki egyszerse sikerült a közelébe se jutnia, hogy idegesítsen bárhogy. Mondjuk ebben valószínűleg az is szerepet játszhat, hogy valami folytán az összes tulajdonság/apróság ami engem egy pasiban idegesít, vagy amit utálok, az belőle mind hiányzik. Pedig totálisan átlagos dolgokra vagyok hárklis. Mint például hogy ki nem állhatom a sör ízét (ő nem szereti a sört), vagy utálom a sport nézését, haszontalannak és unalmasnak tartom, ha valaki szereti az csinálja, ne nézze csak (ő is pont ugyanígy van), rohadtul nem érdekelnek az autók/autómárkák, hát ő se tudja megmondani mi a különbség az Audi meg az opel között, autó autó XD (de jogsink azért van), és még sorolhatnék ilyen apróságokat, amiket ha bármikor felhoztam barátnőimnek, hogy én ezt és ezt ki nem állhatnám ha lenne pasim benne, mindig csak lehurrogtak, hogy ilyenek alapján nem lehet párt választani, amúgy is pasik 90% ilyen, és ezeket szereti. De mindegy, nem is az a lényeg, hanem, hogy ezek mellett még a komolyabb világnézeti elveink is egyeznek. De azt hiszem eltértem a témától.

Visszatérve a hozzászólásodra, azt hiszem idézgetni fogok most már.

"Két, huszonéves fiatal ember, aki szereti egymást, az szeretkezik, házasságot köt és gyerekeket hoznak a világra. Nem készít statisztikákat a fogamzásgátló módszerek százalékos hatékonyságáról és a védekezési formák mellékhatásairól, hanem boldogan tervezi a sikeres jövőt. "

Igen, pontosan, csak mi a sorrendet úgy szeretnénk, hogy szeretik egymást, házasságot kötnek, szeretkeznek, gyerekeket hoznak a világra. Nem lenne jó ha az a gyerek rész a házasság előttre kerülne, vagy az kényszerítene házasságra. Jobb szabadon dönteni róla, kényszer nélkül. Márpedig ha becsúszik egy terhesség előtte... Akkor nem sok választási lehetőség van.

-Abortusz, vagyis tulajdonképpen a gyermek megölése. Én ezt szeretném elkerülni, mert még ha nem is tartom magam gyilkosnak utána, a kapcsolatomat, későbbi terhességem lehetőségét tönkretenné

-Örökbeadás, ezt szintén nem szeretném. Ha gyereket szülök, azt szeretném felnevelni.

-Megtartani, felnevelni. Még pár évig egyetemen vagyunk, nincs munkánk, lakásunk. Ráadásul nem is egy városban tanulunk, hétvégente találkozunk csak. Szerinted hogyan nevelnénk egy gyereket ilyen körülmények között? Én a legjobbat szeretném a gyerekemnek, de amíg nincs munkánk és koleszban lakunk, esélytelen hogy egészséges, rendes körülményeket teremtsünk. Plusz ugye, hogy hétvégente látjuk csak egymást. Érted, ha a következő 2-3 évben szeretkeznénk, és becsúszna egy baba, akkor szerinted mit kezdenénk vele? Melyiket kéne választanunk a fenti opciókból? Vagy tukmáljam rá a gyereket a szüleinkre, hogy ne is lássuk (más városokban laknak, még messzebb hozzánk), plusz ők is teljes munkaidőben dolgoznak...

Szerintem éppenhogy felelősségteljesen állunk hozzá a családtervezéshez. Ráadásul még azt se tudjuk, hogy szeretnénk-e végleg együttmaradni? Mert ha nem, és mégis lesz egy gyerek, az is egy kapocs egy örök életre. És mint mondtam, nem szándékoznám megölni a gyerket csak azért mert nem volt tervezve.

Sajnos az önmegtartóztatáson kívül nincs másik 100%os fogamzásgátló módszer. Nem tudom itt írtam-e, de nekem volt barátnőm, aki 17 évesen ment abortuszra, hiába használtak óvszert minden egyes alkalommal, és helyesen. Az ő partnere még jóval tapasztaltabb is volt benne, és így is beütött a baj. Fogamzásgátló tablettával, és bármi mással is ugyanez megtörténhet.

Lehet, hogy nem történne meg ilyen, sőt valószínű, de ha meg mégis, akkor nem tudnám megbocsájtani magamnak, hogy elkerülhettem volna, de nem tettem csak azért mert élvezkedni akartam kicsit. Ráérünk a szexre még, fiatalok vagyunk, a lényeg, hogy szeressük egymást és boldogak legyünk, és azok is vagyunk.

"Ha a fiú barátod helyében lennék, (- szerencsére nem vagyok,) bizonyára már a második randevún becsülettel megmondanám, hogy nem vagyunk egymáshoz valók."

Elnézést kérek, de nekem nincs szükségem arra, hogy hozzád való legyek. Ellentétben a barátom és én mindketten úgy gondoljuk, hogy teljesen összeillünk, rengeteg mindenben elképesztően egyezünk. Ennek ellenére nem unalmas a kapcsolatunk egyáltalán. Éppen, hogy jó a harmónia. Féltékenység, veszekedés, vita semmi. Nekem teljesen jó, hogy neked nem felelek meg, az számít, hogy a barátomnak igen, és olyannak szeret amilyen vagyok.

"Egy egészséges huszonéves fiú vagy lány a természet törvénye szerint szeretkezni, szexuális örömöt adni és kapni akar, és nem az agyban felszabadult hormonokat elemzi vég nélkül."

Én azért a természet törvényei mellé hozzátenném azt, hogy felelőségteljesen felméri a lehetséges következményeket, szociális konvelciókat, és hogy ő mit is szeretne. Például ha a természet törvénye nekem azt mondja, hogy most nagyon kell pisilnom, de mondjuk a buszon ülök, akkor nem fogom ott lehúzni a bugyim és pisilni, hanem visszatartom míg le nem szállok. Mert a természetes az lenne, hogy ott és akkor engeded el amikor éppen kedved szottyan, de ezt azért mégse lehet a társadalmunkban, ésszel kell a dolgokat.

Egyébként meg vágyunk egymás testére is, nem csak lelkére, és nem tartjuk rossznak vagy bűnösnek a szexualitást. De magával a szeretkezéssel oda kell figyelni, mert nagyon mély kötődést tud kialakítani két ember között, plusz eredménye lehet nemkívánt terhesség.

"Bocsánatot kérek tőled, és nem szeretnélek megbántani, de szerintem helyes volna keresnetek egy lelkiismeretes tisztességes pszichiátert, akivel elbeszélgethetnétek a szüleitekről és a gyermekkorotokról. Hidd el, hogy segíteni fog megtalálni a helyes arányokat, hogy a legjobb párkapcsolatotok legyen."

Szóval azt mondod, hogy két boldog embernek akik szeretik egymást, és nincs a másikkal problémájuk, hanem jó párkapcsolatban élnek, amivel megvannak elégedve, pszichiáterhez kéne menniük? És mit mondjunk neki? Elnézést, nincs problémánk, nekünk minden megfelel, de hát mások azt tanácsolták, hogy menjünk pszichiáterhez, mert szerintük komoly probléma, hogy nem akarunk házasság előtt szexet. Szerintünk nem az, és mi megvagyunk elégedve a kapcsolatunkkal ahogy van, de hát ha nem azt csináljuk mint mindenki más, különbözik a véleményünk és értékrendünk az átlagtól, akkor biztos betegek vagyunk.

Most tényleg, ez hogy hangzik? Meg bocsáss meg, de nem fogok egy nemlétező problémából problémát csinálni.

Nem is tudom honnan vetted, hogy nekünk problémánk van a szexualitásunkkal.

Ok, most én kíváncsi fáncsi vagyok (a kérdésemre utalok itt), de abba se halok bele ha nem tudom még a méretét egy ideig. Igazából nem számít, csak érdekel. És csak annyiban kértem tanácsot, hogy megkérdezzem-e, és ha igen hogyan. A többi csak pluszinfó volt, hogy ne azon ugráljanak, hogy miért nem fogom meg, meg miért nem nézem meg, de mondjuk így is.... Csak aztán rögtön elkezdtek támadni a nézeteink miatt.

17:59

Jah, a kérdést totál nem azért tettem fel, hogy most arról próbáljanak meggyőzni (úgyse tudnak, megvannak az okaim) hogy milyen rosszul látjuk a házasság előtti szexet

csak mindenki fenntakadt ezen, és alig voltak páran akik maguk a kérdésemre válaszoltak, de az meg nemtom hogy gondolták, meg mindegyik csak biztatott, hogy fogjam meg nyugodtan kb :S szerintem ő se díjazná (jobban ijedne meg), és mint mondtam úgy érezném visszaélek a bizalmával

de viszont arra gondoltam, hogy megkérdezni talán nem olyan rossz... valószínűleg összezavarodna kicsit, de remélem nem ijeszteném meg XD biztos kínosként jönne le neki, pedig nem azt akarom... de igen, én is gondolkodtam azon, amit mondtál, ezért is tettem föl a kérdést ezekkel a háttérinfókkal

mondjuk azt nem tudom, hogy a méretét vajon tudhatja-e... mert egyébként nem prűd vagy ilyesmi, szerintem megvan benne az egészséges kíváncsiság, de lehet, hogy nem mérte meg... de az biztos, hogy nem aszexuális, szal nemtom

ezért vacillálok még mindig, mert nem tudom... igazából már jó ideje foglalkoztat a dolog, de nem mertem nagyon megnézegetni se nadrágon át, mert megintcsak úgy éreztem mintha visszaélnék a bizalmával... mert ez elég privát dolog... viszont ha kerek perec megkérdezem, és nem leskelődök meg ilyenek, az elég fer, nem? és persze mondhatja azt, hogy ez túl privát, nem akarja elmondani, vagyhogy nem tudja... megértem én azt

de nem szeretnék úgymond leskelődni utána, mert szeretem, megbízok benne, és nem akarom semmilyen szinten "átvágni", pl levelezésébe vagy fcbookjába se néznék bele soha, ha előttem olvassa vagy ír, akkor el is fordulok, hogy ne nézzem

szal szeretném megadni a személyes teret neki

az meg, hogy miért érdekel... hát tulajdonképpen pont a másik oldal miatt, mint amire te gondolsz

igazából feltetted a mérvadó kérdést, ami nekem okoz fejfájást XD

szóval én elég szűk vagyok, és valahol reménykedek, hogy nem lesz neki túl nagy... csak tele van beszélve a fejem, mert az összes tradicionálisan mérvnek használt dolog rajta arra mutat XD

szal magas (183 körül), nagy kezei vannak hosszú ujjakkal, nagy lába van (45-46) és nagy orra...

tudom, hogy ezek rohadtul nem mérvadóak, de nah, miután telebeszélték a fejem barátnőim, nem tudok nem gondolni rá...

és tudom, hogy most úgyse fekszünk le, de egyszer majd lehet, és azért szeretném megnyugtatni magam, mert amíg nem tudom, úgyis csak parázni fogok rajta

persze, kibírom nélküle, de jobb lenne tudni biztosra

nem mintha változtatna bármin, de ha tudom legalább nem vagyok bizonytalanságban

amúgy még ha nagy is van neki se hagynám el, csak akkor majd ha csináljuk, kell síkosítót használni, és nagyon odafigyelni, de én tudom, hogy ő mindig odafigyel, mindig figyel arra, hogy ha ugye elvagyunk az ágyon nehogy összenyomjon (izmos, magas, vállas gyerek, én meg nem vagyok pici lány, de vékony). Szal tudom hogy vigyázna meg minden, de lelki megnyugvásnak örülnék, mert a bizonytalanság nem jó...

Egyébként ha 9cm lenne neki, akkor meglepődnék (mivel olyan magas, vállas meg minden), de problémám nem lenne vele. Jobban zavarna ha 20 centi felett lenne :S Amúgy nekem a 9 centi nem kicsi, említettem itt már, hogy kipróbáltam a maszturbációt, és nekem hüvelyi orgazmus is megy az én egy, kb 8 cmes ujjammal... Hát neki meg szerintem az ujjai vannak legalább 10 centik ha nem több, ezért is lepődnék meg annyira ha 9cm lenne a mérete. De amúgy tudom a statisztikát, és azt is tudom, hogy 10 cm alatt nagyon elenyészően ritka (ahogy 20 felett is, szal reménykedek :D csak attól jobban tartok ugye). És tudom, hogy a maszturbálás tök más mint a szex, de ha 8 cm fizikailag nekem elég a hüvelyihez, hát akkor érted miért kellene hogy neki ennél hosszabb legyen? Persze gondolom nem nyolc centi neki, de érted.

Áh, ha akarnám is a nyúlkálósat, még szép, hogy nem a lankadtat tapogatnám meg. Ugye ha kettesben vagyunk szobában, akkor mégse csak ülünk csendben egymás mellett :P Üggyel bajjal, de azért kb megtudom állapítani (tapi nélkül is), hogy mikor van merevedése (elérni meg nem olyan nehéz, érzékenyem ám jó sok erogén területe derék felett!) :P Amúgy remélem a te lankadt méreted téged nem zavar, mivel ez tényleg olyasmi, ami nem számít egy nőnek, elvégre nem a lankadt pénisz kerül bele, hanem a merev. Ha meg a merev péniszed átlagos, az teljesen jó, Remélem páromnak is az! Bár ki tudja mit értesz átlagos alatt. Én olyan 12-15 közöttre mondanám, azt hiszem ennek örülnék a legjobban XD.De bármi legyen is, a végén azzal úgyis örömet tud majd szerezni, és az a lényeg.

De amúgy bevallom, hogy régebben én se tudtam a lankadt és merev közti nuku összefüggést. Csak amikor láttam párom pizsamában, akkor elég jól feltudtam mérni pizsamanadrágon át, de az csak a lankadt volt. Mindenesetre újságoltam többékevésbé ártatlanul a barátnőimnek, hogy hát nincs is olyan nagy neki, hiába izgultam, de ők mondták, hogy a pénisz nagyon meg tud nőni ha merev, és akkor én is utánaolvastam. Úgyhogy tudom hogy a lankadt méret semmitse számít, max, hogy annál kisebb nem lesz. (kivéve ha nagyon hideg van XD)

A tanácsot meg nagyon szépen köszönöm, megpróbálom valahogy megvalósítani, valami női praktikát oda kitalálni :D Szerencsére jól tudom ám csavarni a fejét meg csábítani XD (de teljes mértékben élvezi, meg úgy imádom az olyan kifakadásait mint: "Ááááh, te hogy lehetsz ennyire sexy?" és hasonlók, eláraszt bókokkal, és teljesen megérint, alig győzőm viszonozni. Nah de valamit majd jól kitalálok, hogy hogyan lehetne felvezetni ;) )

Szóval mégegyszer köszönöm a tanácsot és a jókívánságot, és remélem te is hasonlóan elégedett vagy vagy leszel párkapcsolatoddal mint mi :D