Ti gondolkoznátok az öngyilkosságon, ha még 30 éves korotokra se lenne barátnőtök/pasitok?

Majd öngyilkos leszek, ha utcára kerülök vagy csöves leszek. Esetleg ha beleset után lebénulnék és más segítségére szorulnék, vagy ha kilátástalan lesz a helyzetem

De egy nőért SOHA nem ölném meg magam. Inkább élem le szüzen az életemet, minthogy emiatt öngyilkos legyek!

25F

Nekem nem ez az életem legfontosabb kérdése.

Amúgy pedig, ha körbenézem a környezetemet, inkább örülök neki, hogy magányos vagyok, mert nem akarok senkivel sem hadakozni sem pénzen, sem gyerekelhelyezésen, sem egyebeken. Inkább a magányos magány, mint a társas magány.

Nem.

Egyébként amit írtál " Ők nehezen lehetnek boldog emberek, kiegyensúlyozott élettel, hiszen ha azok lennének már találtak volna párt maguknak. Így nagyobb az esély az öngyilkosságra is." hülyeség.

Ha egyedül, önálló személyként nem tudsz boldog lenni, magadat nem tudod boldoggá tenni, akkor a másik embert sem. Mellette se leszel boldog, mivel a boldogság belülről jön, nem pedig kívülről.

Amíg magaddal nem vagy elégedett, nem szereted magad, nem vagy boldog, addig felesleges párt keresni vagy jobban mondva kereshetsz csak nem fogsz találni, mert mások is látják rajtad az elégedetlenséget.

De még, ha rendbe tetted a lelked, akkor se biztos, hogy rögtön jön a herceg vagy hogy rögtön felismered.

De öngyilkosnak lenni..... Hát. Sosem fordultmmeg a fejemben. Semmilyen ügyben. Ki vagyok én, hogy elvegyem egy ember életét?

Keress olyan tevékenységet, ami feltöltődés jelent, új hobbit.

"boldogság belülről jön, nem pedig kívülről."

Boldogok akik hülyék. Mert nem tudják felfogni, hogy milyen rossz is nekik.

A halál, ha magadnak okozod és nem természetes, menekülés. Struccpolitika. Azt hiszed, megoldod a problémát, közben csak gyenge vagy. Mert mennyivel könnyebb meghalni, mint erőt venni magamon és küzdeni. Sosem tudnék önkezemmel véget vetni az életemnek. Egyrészt a korábban írottak miatt (Nem vagyok Isten, nem én adtam az életemet) másrészt, kinek tennék vele jót?

Hidd el, nem a levegőbe beszéltem, amikor azt írtam, hogy magadat kell először rendbe tenned. Végig mentem a stációkon. Kemény munka volt helyre tenni magam, de megéri. Ja és hogy tudd, helyre tettem ugyan magam, de még sincs herceg. És akkor mi van? Mégsem megyek a Dunának. Ja és ez nem egyszeri dolog, ez nem fogyókúra. Minden nap dolgozni kell azon, hogy "jópasi", "jónő" légy. (Lehet, hogy mostanában kicsit sok Csernust és Bagdy Emőkét olvasok... :D

Biztos van értéked, van valami, amiben jó vagy. Kicsit ki kell emelkedni az önsajnálatból. Az életünk a mi döntéseink. Egy nap, mikor kilépsz az ajtón, eldöntöd ,hogy milyen napod lesz. Ha úgy döntesz, hogy minden szar, akkor semmi jó dolgot nem fogsz észrevenni.De ha úgy döntesz, hogy jó napom lesz, akkor még a nehézségeket is könnyebben tudod viselni.

Felfogás kérdése.

Érdemes lenne egy kicsit kimozdulni a megszokott komfortzónából. Másik városba költözni vagy csak utazni egyet és közben nem rágódni.

Sok sikert!

#27-es