Létezik olyan, hogy valaki 21 éves koráig szűz volt, majd egy prostival elvesztette ezek után mégis nagy nőcsábász lett?

Megpróbálom az elején:

Gondolom, ti is ismertek(tetek) olyan embert akinek ez a tipikus feltűnésviszketegsége van és mindent megtesz, hogy valahogy figyeljenek rá. (Nem állandó jelleggel). Ezt párosítsátok egy jókora hülyeséggel és gyakorlatilag megkaptok engem mikor még általános iskolás voltam. Ebből adódik, hogy nem igazán kedvelt senki. Elvégre ezt én teljesen megértem, felnőtt fejjel visszagondolva senkit nem hibáztatok. Mint annyi mindenki én se szerettem tanulni (még most se) így csak olyan 3 as átlaggal mentem tovább közép iskolába, sajnos maga az iskola nem volt rossz, de mivel szükségük volt az állami támogatásokra ezért gyakorlatilag mindenkit felvettek akik az érettségiig el se jutottak, de sajnos egészen addig ki voltam közösítve mert nem bírtam kinyomni fekve 200kg-t és az iq-m nem volt 50 alatt. Viszont ha az nézzük ennek a oldala, hogy nem lettem gyökér, mind a középiskolából mind az általánosból maradtak barátaim, de pechemre kb az összesnek csak akkor voltam a barátja amikor valami hasznukra váltam. Régen ezt nem ismertem fel, de felnőtt fejjel gyakorlatilag minden stimmel. Mai napig összesen 2 olyan ember van akikre barátként tudnék tekinteni, de velük ritkán találkozom. Sajnos ha az ember így nő fel, hogy kb mindenki utálja, és akikre ezt hitte, hogy "szeretik" azok is csak ""szeretik"", ebből adódóan sajnos képtelen vagyok megbízni az emberekben, ezt kb úgy tudnám leírni, hogy néha soktam álmodozni, hogy saját cégem van és mit, hogy üzemelnék, de egyszerűen nem tudok olyat elképzelni úgy. hogy valakire rábízok x melót és 100%ig felügyelet kénül végig csinálja. Félre ne értsetek a személyiségemmel minden rendben egy két dolgot leszámítva (amin kicsit csodálkozok a múltamat tekintve, mert gyakorlatilag a családot leszámítva egyedül voltam), szívesen vagyok emberekkel nem vagyok emós szívesen beszélgetek akárkiről akármivel csak hát barátságot nem alakítok ki velük, ez a "spanolunk amíg ott vagyunk" kategória. Azt nem tudom, hogy a mult vagy a személyiségem része, de nagyon általánosító vagyok főleg az emberi tulajdonságokban pl a minden nő k*rva stb. stb., de agyilag pontosan tudom, hogy nem így van. Képzeljétek el úgy, hogy van egy tudat és két személyiség az egyik mindent átlát logikusan gondolkodik és nem általánosít, míg a másik ennek az ellentettje.

Aztán maga a kérdés amit feltettem. Az egész igazából az irigységre vezethető vissza. Egész életemben azt láttam, hogy kinek mi sikerül így meg úgy. Például régen szerettem sportolni foci, kosár, csak hát az ember elég hamar megunja ha csak azért hívják mert senki nem akar az adott posztra állni és ha meg elcsesz valamit akkor kb elküldik a p*csába.

Az irigylésre visszatérve, gyakolatilag kínzom magam ezzel az egsszel, akárkire ránézek valamilyen szinten irígylem mert van némi boldogság az életükbe (most tekintsünk el attól, hogy nekem ez a legnagyobb problémám míg mások a házukat veszítik el, természetesen maximálisan átérzem őket de most CSAK rólam van szó), legyen az celeb vagy random ember vagy bunkó gyökér aki húzogatja a nőket. Azt irigylem, hogy ők tudnak élni, míg én nem és már azt is elfelejtettem, hogyan kell kipróbálnék sok mindent, de csak olyanokat vagyok hajlandó csinálni amit egyedül is lehet a fent említett. okok miatt. Ráadásul az idő elteltével ez az egész úgy ahogy feszélyez és az irigység szép lassan gyűlöletté válik amit még tudok kezelni fejben, de attól félek, hogy az évek múltával elpattan valami és csak úgy hallotok rólam, hogy valaki megölt x embert a plázában amit én rohadtul, de nem akarok jelnleg bízom benne, hogy nem, de reménykedem ha megtörténik leszek elég erős, hogy magamat lőjem le. (Jelenleg az öngyilkosság nem jár a fejemben).

Igazából csak azért szeretnék, több nőt meghúzni mert el akarom mondani, hogy megtettem (természetesen nem akarok kihasználni egy rendes lányt se), nem tudom miért, de nekem ez az egész fontos, talán, ha pár évvel ezelött összeszedtem volna egy barátnőt akkor más lenne, de teljesen biztos vagyok benne ha az akkor megtörtént volna igen csúnya vége lett volna az egésznek :)

Nagyjából ennyi, mondtam, hogy hosszú lett, de jólesett kiírni. A helyesírási hibékért elnézést