Ki miért szűz 20 éves kor felett?

16:53-as vagyok

Kedves kérdező,

Véleményem szerint a barátom csöppetse "fura", hanem egy nagyon rendes, felelősségteljes, odaadó férfi, aki nem csak magára gondol, és megadja másnak is tiszteletet.

Szerintem egy gazi, mély kapcsolat alapja éppen az, hogy nem a saját javunkon, hanem a másikén agyalunk mindketten, és tiszteletben tartjuk a másikat. Már nem azért, de a másikat "próbálgatniban" szerinted hol a tisztelet? Annyira utálom, amikor valaki a cipő meg ruhapróbálgatással jön, és használati tárgyakhoz hasonlít embereket (és ami még rosszabb, hogy akár azt az egyént, akit elvileg mindennél jobban szeret... Az én véleményem szerint a szeretkezés az a legbensőségesebb lelki kapcsolat testi folytatása, és megnyilvánulása. A szex meg egy állati ösztön, ami a szapoorodást hívatott szolgálni. De mivel én ember vagyok, és a testsúlyomhoz mérten elég nagy az agyam, hogy a hormonjaimnak ne kelljen mindenáron engedelmeskedni, ezért tudok róla dönteni, hogy szeretkezni vagy szexelni akarok, kivel, mikor és hogyan. Ha meg rám jön a testi vágy, képes vagyok magamat kielégíteni maszturbációval, nem kell ehhez másik fél.

Szeretkezni viszont csak két ember tud, és a lényege, hogy mindkét fél azon van, hogy a másiknak örömet szerezzen. És ha mindketten ezen vannak, akkor nincs olyan, hogy hát a szexben nem illenek össze. Ha persze az egyik félnek az a célja, hogy örömet okozzon a másiknak, de a másik meg arra vágyik, hogy neki legyen jó, és nem csak azt nézi, hogy a párjának milyen, hát akkor ha valami nem stimmel abból tuti gond lesz csak.

A szex meg éppen arról szól, hogy neki jó legyen, kit érdekel a másik, csak legyen valaki.

Mert két egészséges ember fizikailag képes egymással a szexre, ösztönösen is, de jó csak akkor lesz ha arra figyelnek, hogy a másiknak jó legyen.

Plusz két értelmes ember, ha szeretik egymást, és lelkileg összhangban vannak, akkor ha szexuálisan valami nem működik, akkor nem azon lesznek, hogy uuuh nekem így már nem is kell a másik, hanem azon lesznek, hogy oldjuk meg a problémát éretten, felelősségteljesen. Azért vannak a nőgyógyászok, urulógusok, szexológusok, és a sok könyv a témáról, hogyha valakinek problémája van, akkor meg tudja oldani.

Én biztos nem a válási papírokért szaladnék, ha a páromnak vagy nekem bármi gondja lenne az ágyban, és tudom ő se. Ha lelkileg nincs köztünk gond, akkor a fizikait könnyű megoldani.

Továbbá ha feltétel nélkül szeretsz valakit, akkor az azt jelenti, hogy feltétel nélkül szereted, mindegy hogy teljesít az ágyban. Márpedig én olyan emberhez akarok hozzámenni, akit feltétel nélkül szeretek, és ő is engem.

Mindegy, azt gondolsz amit akarsz, meg te magadnak úgy csinálod ahogy akarod, megnyugodhatsz viszont, hogy az én párommal semmi gond nincs, és egyikünk se fogja a szex miatt otthagyni a másikat.

Remélem majd akkor is tudod ezt a próbálgatós dolgot ilyen biztosan mondani, amikor megtalálod életed párját, és bele kell gondolnod abba, hogy más ugyanúgy "próbálgatta" előtted... Mert cipőt nem veszünk próba nélkül alapon... Hát én meg azt szeretném, hogy a férjem ne egy használt cipőt kapjon, ami itt-ott kinyúlt/megszakadt/felrepedt a mások általi használatban (mert ugye évekig kellett próbálgatni mint mondtad), hanem egy tiszta, újat, ami csak az övé. És én is legalább annyira örülnék, ha a leendő férjem ezzel tisztelne meg, mert különben mindig bennem lesz, hogy az előző nőkhöz (vagy jobbanmondva próbálgatni valós cipőkhöz) hasonlítgat...

És lehet boldog kapcsolatban élni szex nélkül, jobb előre felkészülni rá, mert bármikor lehet a másik olyan beteg, hogy hónapokig vagy évekig nem lehet szex. Meg ha a nő terhes, akkor eleve jó ideig nem lehet, plusz ha veszélyeztetett terhes vagy nem kívánja a hormonok miatt, akkor akár a terhesség nagy részében, plusz utána még jó ideig nem lehet szó a szexről. És azt is ugyanúgy ki lehet bírni, mint hogy a kapcsolat elején nincs szex.

18:15 vagyok ismét :D

Szóval kérdező, én is tudok a "2 éves dologról", sőt még a tudományos hátteréről is. Az úgynevezett PET-hormon termelésének leállásával asszociálható, ami átlagosan 18 hónapig termelődhet. És sokan azt hiszik, hogy amikor ennek a hatása elmúlik, akkor elmúlt "kihúnyt" a szerelem, pedig nem erről van szó. A PET tényleg egy olyan fellángolás szerű hatást okoz, mivel nagyon közel áll felépítésileg az amfetaminhoz, és hasonlóan is hat.

De ebből adódóan hosszútávon nem is jó a szervezetnek, ezért is áll le (vagyis legalábbis eddig így gondolják a kutatók).

És tényleg itt van lehetőség, hogy a kábítószerszerű PET-es szerelem után reálisan fel lehessen mérni, hogy a pár egymáshoz való-e, vagy vannak-e áthidalhatatlan problémák. De attól maga a szerelem nem múlik el, bár sokan azt mondják, hogy szeretetté alakul, de szerintem mindenképpen csak arról van szó, hogy ilyenkor tud igazán elmélyülni. Persze van akiknél meg itt bukik ki, hogy mégse olyan jó.

Én próbálom reálisan felmérni a kapcsolatom, mert én nagyon ragaszkodok nagyon a tisztafejű döntésekhez és gondolkodáshoz, de én is tudom, hogy nincs értelme házasságról dönteni, amíg a PET nem állt le, mert könnyen elpalástolhat később zavaró problémákat. Úgyhogy 2 éven belül én sem szándékszok férjhez menni, bármennyire szeretem is a párom.

De viszont szerintem a szex nem segít olyan szinten egy kapcsolat elmélyítésében, hogy jobban lehessen tudni, hogy vele akarsz-e maradni vagy se. Éppen ellenkezőleg.

A szex nagyon össze tud kötni két embert, szoros, mély kötődést tud kialakítani (hormonális alapon, ennek a fő hormonjai az oxitocin és a vazopresszin), és ha aztán mégse stimmel valami, akkor már azért is nehéz lesz a kapcsolatnak véget venni, mert ott van ez a mély kötődés. Plusz tudományosan bizonyított, hogy egy szexuálisan megpecsételt kötelék elszakítása ct-vel észlelhető károsodást okoz az agy kötődésért felelős központjában. De ez mondjuk azoknak komolyabb probléma, akik sokat váltogatják a partnereiket, mindenesetre később jóval nehezebb dolguk lesz egynél megállapodni, mivel nem jól működik az az agyi központjuk már akkor.

És csakhogy hozzak egy élő példát, itt vannak a szüleim: ismerték egymást munkahelyről, úgy kezdtek el randizni. A második vagy harmadik randi után már lefeküdtek, mivel ismerték egymást (egyiküknek se első kapcsolata volt). Kb 2 hét múlva összeköltöztek, és együttéltek olyan 3 évig, majd összeházasodtak. Olyan 5 évig boldog házasságban éltek, aztán elkezdődtek a problémák, és azóta is egyszer nem javultak, csak rosszabbodtak. Nem váltak el miattam és a húgom miatt, de gyerekkorom során meg se tudnám számolni hányszor kívántam, hogy bárcsak válnának el, vagy össze se házasodtak volna, meg se születtem volna. Gyakran veszekedtek, veszekednek, és én is gyakran kerültem bele a veszekedéseikbe, ahogy idősebb lettem, illetve velem is jobban veszekedtek, mert nem volt türelmük rám.

Én megkérdeztem anyát, hogy miért ment hozzá akkor apához, és ő elmondta, hogy nem vette észre, hogy apát igazából nem érdekelte ő, nem kérdezett róla, csak az kellett neki, hogy legyen mellette valaki. Most is ő főleg azért nem akarna elválni, mert nem akar egyedül maradni, de igazából nem is érdekli, hogy ki van mellette, csak már hozzászokott... Szóval hiába volt meg köztük a jó szex, hiába éltek együtt évekig házasság előtt, mégse ismerték ki rendesen egymást, sőt a szex jó működése csak méginkább azt az illuziót keltette, hogy minden jól megy, és összeillenek. Mert anya azt is elmondta ám, hogy soha semmi gondjuk nem volt a szexxel...

Szóval meghiheted, hogy a hibákból én is szeretnék tanulni, de én nem azt láttam, hogy a szex annyira segítene elmélyíteni egy kapcsolatot. Szerintem épphogy szex nélkül kell annyira elmélyíteni egy kapcsolatot, hogy a szexet teljes lelki biztonsággal lehessen belevinni. Mert maga a szex megkoronázása, és nem alappillére szerintem egy kapcsolatnak. Igen, a fizikai vonzalom, a fizikai érintkezés, és a fizikai szeretetkifejezés azok mind mind alapvető pillérei egy kapcsolatnak, de maga a szex szerintem nem.

én 33 éves fiú vagyok és még szüz!

"barátzónába" tartozom a lányoknál

20:45

Szerintem valamit félreértettél :D Szóval amikor összejöttem vele, akkor feljött magamban a téma, hogy hogy legyen ez a szex dolog, mert én is úgy tudtam hallomásból, hogy hát a férfiak nem nagyon bírják nélküle stb.

De úgy voltam vele, hogy majd meglátjuk, mert akkor még tuti nem álltam rá kész. Ez akkor volt, amikor 1-1.5 hónapja jártunk. És ő nem is erőltetett semmit, meg nem volt tolakodó, szal biztonságban éreztem magam és nem aggódtam. De azért gondolkodtam azon, hogy vajon csak miattam fogja-e vissza magát, mivel tudta, hogy előtte nem volt senkim.

DE ez mind lényegtelen, ami fontos, hogy aztán ő közölte velem, hogy ő házasság előtt nem szeretne senkivel lefeküdni. Ezt ő mondta nekem! Majd megkönnyebbült, amikor én közöltem, hogy hát nekem ez teljesen jó, és örülök neki.

Ugyanis előttem 2 évvel volt egy barátnője 9 hónapig, és bár ő azt mondta, hogy elfogadja, rengeteg konfliktusok volt ebből, a csajnak nem igazán tetszett, hogy nem akart vele lefeküdni... Nem csak emiatt, de szét is mentek aztán.

Amúgy ő olyan 2 hónap járás után közölte ezt velem.

Szóval én nem kértem semmire, ez az ő döntése volt, amit tőlem független hozott már korábban. Én meg csak örültem, hogy így egybevág az én elképzelésemmel.

És persze, tudom, hogy nem minden megy úgy, ahogy elterveztük, és hát igen, a testi vonzalom rendesen megvan köztünk, de teszünk neki eleget más módon. Szóval nem arról van szó, hogy akkor ha kettesben vagyunk ülünk szépen egymás mellett és max beszélgetünk XD Azért tudjuk így is szeretni és megismerni egymás testét.

Nekem nincs igazán hiányérzetem, és ő se panaszkodott.

És nyugodj meg, nem aszexuális vagy homoszexuális. Nagyon is élvezi az érintésem és kényeztetésem, ahogy én is az övét. Egyszerűen csak arról van szó, hogy szabunk egy határt, amit nem lépünk át, mert egyikünk se szeretné. De az a határ elég sok mindent megenged még ;)

Amit meg a csokis hasonlattal leírtál... Hát nem tudom, nekem nem úgy tűnik, hogy ő szenved. Odafigyelek rá, és ha mondanivalója van meghallgatom. És én nem vettem azt rajta észre, hogy szenvedne, vagy valami baja lenne. És tudom, ha lenne akkor megmondaná. Még a kapcsolatunk legelején volt, hogy én még féltem a csóktól, és az első randin még nem akartam, mert nekem sok volt. Utána nem is erőltette, de úgy 3 hét után rákérdezett, és mondta, hogy csak azért kérdezi, mert nagyon szeretné, és nem tudja megállni, hogy ne féljen, hogy esetleg ő nekem mégse tetszik. És akkor válaszolni nem tudtam, de nem engedtem, hogy elmenjen, és bár elakadt a szavam, és nem bírtam kimondani, mégis rájött, hogy megpróbálhatná.

Meg máskor is, ha valami bántotta, azt elmondta, úgyhogy nem szenved ő titokban. Ha problémánk van, azt megbeszéljük.

Azt meg, hogy kibírjuk-e, majd meglátjuk, de szerintem nem olyan nehéz, mivel hozzáérnünk a másikhoz szabad, szóval nem kell teljes fizikai megvonás.

Elég sokat szorongok emberek között, nem tudok feloldódni, semmi önbizalmam, nem tudok igazán megbízni senkiben, és még sok hasonló dolog.

Bár nem is nagyon pasiztam még, (nem sűrűn járok el otthonról sem) de ha volt is olyan, aki tetszett, akkor az életmódja zavart, mivel például bulizós volt és olyan életet élt, amit én elítélek és taszító számomra.

Nem tudok úgy ismerkedni, hogy ne merüljön fel bennem az az érzés, hogy valami hátsó szándéka van velem az illetőnek. Én pedig csak úgy nem akartam belemenni semmibe, még ha lett is volna rá lehetőségem.

21L

Kicsit visszahúzódóbb vagyok,kevesebb önbizalmam van de ha kell tudok lazább is lenni csak idő kell hogy feloldódjak rendesen amúgy jófej vagyok meg minden,magas,vékony alkatom van,barna haj és szem,eddig még nem jött össze mert akinek én tetszem az nekem nem jön be aki nekem jön be annak én nem pedig állítólag aranyos srác vagyok de még nem jött össze pedig volt egy barátnőm meg majdnem mégegy bnőm:S

Meg sajnos elég nehezen tudok megbízni bárkiben ennek vanegykét oka...de talán nem reménytelen a dolog:)

20/F