Huszonéves szüzek (F), hogy jutottatok idáig?

Az iskolában kiközösítettek, mert nincs sok pénzünk, nem állt szóba velem senki, maximum akkor, ha szívatni akartak. Emiatt nem voltak soha barátaim, hiszen aki velem foglalkozott volna, az kitette volna magát ugyanezeknek.

Ha nincsenek barátok, akkor nincs szabadidős tevékenység sem, legalábbis nem olyan, ahol ismerkedni lehetne. A dolog anyagi oldalát már nem is említem.

Értelemszerűen mindezek hatással voltak rám, zárkózott lettem és egy csepp önbizalmam sem maradt.

Később kikerültem abból a közösségből, mert dolgozni kellett, hogy legyen mit enni, és idősebbek között találtam magam. Itt viszont nincs egyetlen korban hozzám illő sem, szóba sem jön a munkahelyi ismerkedés sem baráti, sem párkapcsolati célból.

Azt kell, hogy mondjam, hogy szépen lassan bele kell törődnöm, mert én csak egyre idősebb leszek, és esélyét sem látom annak, hogy bármi is megváltozzon. Lassan elértem azt a kort, amikor már mindenki másnak családja és gyerekei vannak, én meg még a kezét sem fogtam soha senkinek.

A legrosszabb az egészben az, hogy ha most hirtelen kerülne valaki valahonnan, akkor sem tudnám, hogy mit kezdjek a helyzettel, hiszen ezen a téren tapasztalatlanabb vagyok, mint a mai tizenévesek.

Ördögi kör az egész.

Szerencsére a helyzet nem olyan súlyos, nem akarom sajnáltatni magamat vagy szánalmat kelteni. Hozzászoktam a helyzethez, és együtt tudok élni vele. Persze hiányzik az az apróság, ami az egésznek értelmet adna, de nem lehet minden tökéletes.

27/F

az én barátom eldöntötte, hogy ő házasságig szeretne várni

most 23, és egy (komoly) barátnője volt előttem, akivel komoly problémát is jelentett, hogy a csaj akarta, de ő meg nem

én 20 vagyok, szintén szűz, és én is mindigis szerettem volna várni addig

de halljátok, mire kiderült, hogy mindketten ugyanazt akarjuk igazából, jó pár aggódási kör lement mindkét oldalról XD (eredetileg halvány lila gőzünk se volt, hogy a másik lehet, hogy még szűz ilyen korban, nemhogy a házasságig szeretne várni, szal ezt rendesen kifogtuk)

amúgy csak nemrég kerültünk össze, úgyhogy franc se tudja lesz-e belőle házasság vagy nem, de jó tudni, hogy ebből nem lesz probléma

Én 23 éves koromig az voltam, én is tehettem róla, de azért volt ami alá nem adtam, nem akartam bárkivel összefeküdni.

Volt aki meg várt volna a házasságig. Sajnos sok ilyenbe szerettem bele.

Aztán jött az igazi, most már nem vagyok az.

A 27 éves férfit nagyon sajnálom. Kicsit hasonló volt a helyzetem és részben most is az, de ennek ellenére nekem 21 évesen összejött az első alkalom. Sajnos rövid kapcsolat volt az egész. :(

Kedves Kérdező!

Hát igen. Pont az ilyen lányok nem nyüzsögnek. Jobb lenne, mert akkor nem jutnánk, mi fiúk ilyen sorsra.

Nekem azért jött össze 21 évesen az egész, mert nem mertem próbálkozni. Ha mégis, akkor nem nagyon nyomultam és vissza lettem utasítva, ami nagyon elvette a kedvem. Az iskolámban volt egy lány, aki nagyon tetszett és felvettem msnre. Próbáltam vele ismerkedni, de nem ment. Három hónapig próbálkoztam nála, de a végén egyik osztálytársammal jött össze. Nagyon kikészültem. Összesírtam magam. Nagyon lesújtó volt, hogy az utolsó tanévben a legidősebb diákként én vagyok az utolsó és egyetlen szűz. Ráadásul az a rosszabbik fajta, aki még nem is csókolózott.

Röviden csak annyit tudok mondani a többieknek, hogy fel a fejjel. egyszer előbb-utóbb összejön mindenkinek. Használjátok ki a lehetőséget. Ha valamilyen bunkó pitsa, aki filmsztárral akar járni, annak legalább csapjatok vissza. Ébresszétek fel őket, hogy milyen lehetetlen elvárásaik vannak. Ha nem ért meg titeket, akkor ne is sajnáljátok. Az ő bajuk. Majd ők is megisszák a levét.

21/f