Miért nehéz becsajozni? Miért van az, hogy nem jön magától, mint a nemi érés?

Nekem legalábbis nem jön magától. Nem értem, miért. Nem látom, hogy mások a környezetemben, akiknek van barátnőjük, hatalmas erőfeszítéseket tennének. Csak adják magukat, és nekik lett. Nekem sose, hiába adom magamat. Mondják, hogy járjak el ismerkedni. Hát eljárok, de így se történik semmi. Megismerkedek egy lánnyal, beszélgetünk, jól elvagyunk, aztán elválunk. Aztán beszélget mással. Aztán máshogy megyek, azzal is elvagyunk, aztán semmi. A legtöbbnek meg amúgy van barátja, és ez előbb-utóbb ki is derül.

Nem látok rajtuk semmit az udvarias érdeklődésen kívül. Nem érzem azt, hogy én is érdekelném őket, úgy, ahogy ők engem. Miért van ez így? Miért nem egyenlő esélyekkel indulunk? Én miben vagyok kevesebb, mint mások? Az arcom rendben van, jóképű vagyok, a magasságom átlag körüli, kicsit vékonyabb vagyok, mint az átlag. Értek sok mindenhez, beszélek nyelveket, nagy a lexikai tudásom. Mi kéne még? Miért nem jön össze? Én tényleg csinálom, amit mondanak, eljárok ismerkedni, beiratkoztam táncolni (már nem először), de így se történik semmi. Úgy érzem, mintha én a lányok szemében teljesen semleges lennék. Nem értem, miért nem vagyok elég úgy, ahogy vagyok, miközben másnál ez működik.