Hogy lehet minőségi nőt hatékonyan bevonzani?
Nem sok ötletem van. Nem elég hozzá az, hogy csak élem az életemet.
Mivel emelni szeretnék a saját életem színvonalán fontos, hogy minőségi személy érdekel. A szónak általam vett értelmezése magában foglalja a magas önértékelést.
(Tehát nem azt, amikor az illetőnek nulla az önbecsülése, és felpuffad az egója, mert védekezik ez ellen. )
Nem sok esély van rá, de talán valakinek van tapasztalata etéren amelyet meg tudna osztani.
Ha nincs akkor legalább szórakozok egyet.
Az én tapasztalatom az, hogy ha állandóan ismerkedek (tehát kb minden egyes alkalmat megragadok) akkor olyan 8 évente jön egy darab személy, akivel megéri hosszú távú kapcsolatot kezdeni. Elég őrülten hangzik, de ez az empirikus adat. Ennyi sikerért meg egyszerűen nem éri meg átúszni ezt a szennyvízcsatornát.
Elsősorban férfiak véleményét várom. A vernyogós libák, akik nem bírják elviselni a valóságot, inkább válaszoljanak egy másik kérdésre.
29F
Érdekes volt látni a további hozzászólásaidból, hogy a "minőségi nő" fogalma alatt te egészen konkrétan egy olyan nőt értesz, aki "az élet valamely területen nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket ért el / képes elérni", másik megfogalmazásodban "egy másik, úgymond, nagyon specializált szakember".
Én most hirtelen hét olyan embert (férfit, illetve nőt számoltam össze személyes ismeretségi körben, illetve a munkám révén megismert emberek között, akik ezeknek a követelményeknek megfelnek. Mind a heten vagy házasok, vagy párkapcsolatban élnek, és a hétből mindössze egynek van olyan párja, akiről szintén elmondható, hogy a saját szakterületén "nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket ért el".
Amennyire belelátok az életükbe, mind a heten boldog, harmonikus párkapcsolatban élnek, és négynek már gyerekei is vannak.
Ettől persze természetes, hogy neked - ugyanúgy, mint bárki másnak - megvannak a saját magad kritériumai arra vonatkozóan, hogy kivel tudsz elképzelni párkapcsolatot, és kit tartasz "minőségi nőnek", aki a méltó a vonzalmadra és a szerelmedre. Neked kell tudnod, hogy mennyire érdemes leszűkíteni azt a kört, ahol "keresgélsz".
Én még csak azt sem mondom neked, hogy "csak ez az egy életünk van", mert négy éve használok magamon és másokon egy olyan terápiát, ami a reinkarnáció és a karma létezésén alapul, és olyan döbbenetesen hatékonyan működik, és olyan pozitív változásokat éltem meg, illetve olyan változásoknak voltam a szemtanúja ennek köszönhetően sok életterületen, amit korábban álmomban nem tudtam volna elképzelni, és amit őszintén szólva korábban egész egyszerűen soha senkinek nem hittem volna el - főleg, mivel egy mérnöki diplomával alapvetően tudományos érdekődésű és racionális beállítottású vagyok.
Ezt csak azért hoztam szóba, mert egy korábbi gondolatod kapcsán, amit úgy fogalmaztál meg, hogy:
"Gyanús, hogy az élet egy ismeretlen természeti erő egy megnyilvánulása, melynek valami köze van a véletlen esélyhez.", szerettem volna annyit hozzáfűzni, hogy a saját - nagyrész ennek a terápiának köszönhetően szerzett - személyes tapasztalataim alapán ez nagyon, de nagyon nem így működik.
Én azzal szembesülök újra meg újra, hogy az olyan esmények, kihívások, az életünkben megélt nehézségek mögött is valami hihetetlen, számunkra elképzelhetetlen törvényszerűség és rend uralkodik, amikben mi fizikai létezőként leginkább csak a vak véletlent, a sors fintorát, netalán kegyetlenségét, vagy a káoszt látjuk.
De, gondolj bele: hogy tudhatná meg bárki is azt, hogy mi lesz a halál után?
Az értékrendszer amit felvázoltál (karma, meg reinkarnáció), csak a Te elméd műve, mely próbál irányítást nyerni a káosz felett és ebbe kapaszkodik.
Őrületesen merész dolog ilyen messzemenő feltételezéseket tenni - hogy mi lesz a halál után.
Irracionális értékrendszered van.
Ezt nem azért mondom, mert karmával meg reinkarnációval is foglalkozol, hanem mert saját magad számára nem *Te* vagy a legfontosabb, a legértékesebb az életedben.
Valami megelőz - hogy mi, nem tudom, de ez a Te dolgod.
Ha énközpontú volna az értékrendszered, akkor nem lenne szükség rá, hogy az elméd ilyen (vagy más) módon védekezzen.
Persze ezt a perspektívát nem minden egyetemen tanítják és ha igen is, impliciten van benne a tudományokban.
Amilyen módszereket említettél, lehet, hogy működnek, de nem "reinkarnáció meg karma" alapú lesz a magyarázat.
A magyar kultúra olyan, hogy aláássa az emberek önbecsülését. Erre a nők a legérzékenyebbek, mert genetikailag szociálisabb beállítottságúak.
Az eredmény egy csomó önértékelési zavarral küzködő ember.
Kb. mindenki irreálisan alulértékeli saját magát.
Pl. ha csak az erre a kérdésre érkező válaszokat megnézed, rengeteg agresszív próbálkozást láthatsz arra, hogy a válaszolók helyreállítsák az önértékelésüket.
Csak mert nekem vannak elvárásaim, vagy mert mondtam valamit, mert valamilyen a véleményem.
Tényleg enyire számít *nekik*, hogy *én* mit mondok?
Vagy csak gondolj bele, hogy a facebook-ra miért posztolnak az emberek happy-happy képeket, miközben a családi életben meg pusztítják egymást, mint a szar.
Másoknak való megfelelési vágy hajtja őket.
Persze, nem csoda, ha a társadalom futószalagon gyártja a selejteket. A gyerekeket úgy nevelik, hogy mások (a szülők, tanárok, etc) elvárásainak kell megfelelni - aztán - csodák csodája - önállótlan szarokká válnak.
Az emberek olyanok, mint a majmok: nem engedik el az egyik indát, amíg a másikat meg nem markolták.
Ez miért van?
Igazából én nem egy másik specializált szakembert keresek, hanem valakit akit el tud viselni az idegrendszerem hosszú távon.
Aki pl el meri engedni az egyik indát mielőtt a másikba kapaszkodna, mert értékesnek érzi magát, mert a csontjaiban érzi, hogy az univerzum azért keletkezett, hogy Őt hozza létre:
"A szónak általam vett értelmezése magában foglalja a magas önértékelést. "
Én úgy látom, hogy ez az értékrendszer, amelyről beszélek, nemzetközi szinten is sikerre vezet.
Így valószínűsítem, hogy aki hozzám hasonlóképpen gondolkozik (ebben a tekintetben), az képes volt izolálódni a rothadó kultúrától, el tudta utasítani a hamis örökséget, *ezért* nemzetközileg is sikeres (lesz) valamiben - ez csak idő kérdése.
Többen is képesek voltak erre. Kell legyen még ilyen ember. Nem bírom elviselni azokat az embereket, akik nem szeretik saját magukat.
Szerintem a nemzetközi siker nem egyértelműen annak a jele, hogy valaki mennyire minőségi személy. Azon kívül ha te magad egy olyan csuda minőségi személy vagy, áruld el, neked mik a nagy nemzetközi sikereid?
Az elméleteddel az a gond, hogy valójában sok olyan ember van aki önmaga és nem a társadalmi elvárások szerint alakítja ki az életét, de ez még nem garancia arra, hogy a te idegrendszered el tudja majd viselni. Vagy hogy tudsz róluk. Vagy hogy mindez boldoggá teszi őket.
Sok minden kell egy minőségi élethez, a szeretet és az embertársaink elfogadása az egyik, de ez belőled még egyelőre hiányzik. Mégiscsak magadon kéne dolgoznod először....
Ezt már sokszor hallottam, de én nem olyan közösség tagja akarok lenni, ahol a tagság feltétele nem az alapvető viselkedési normák betartása, hanem a végletekig elmenő szolidaritás. Ezzel burkoltan a bűnözőkről hárítod a felelősséget az áldozatra.
A sikereimet inkább megtartom magamnak, különben egy google keresés elegendő lenne név meg esetleg még sok egyéb adat megszerzéséhez.
Az önzetlen szeretet az egyik legundorítóbb dolog a világon.
Ha kiveszem a gyerekem szájából az ételt és egy ismeretlen koldusnak adom aki épp maga alá vizelt, az önzetlen szeretet.
Ha elveszek egy olyan nőt, akitől undorodom, de aki szívesen házasságba lépne velem, az önzetlen szeretet.
Ha mondjuk meg akarják erőszakolni a feleségem és nem védem meg, hanem a húgomat is odacibálom, hátha esetleg őt is meg szeretné erőszakolni az elkövető, az is elég önzetlen dolog.
Na és mi a helyzet azzal, ha kiveszem a saját számból az ételt és a koldusnak adom? Az is pont ugyanilyen gusztustalan, ha önfeláldozásból történik.
Önzetlen szeretet = képmutatás.
"Ahogy egy anya szereti a gyerekét" - kapaszkodj meg - önző szeretet. Azért szereti, mert élvezi a társaságát +
egy jókora genetikai bónuszról indul a gyerek nála.
Egy kapcsolat akkor működik jól, ha mindegyik félnek megéri. Az önző szeretet az egyetlen létező szeretet és ez így van jól.
Persze ezt fölösleges magyaráznom annak aki annyira gyenge emberileg, hogy nem képes elfogadni, hogy ego-ja van, és saját vágyai is vannak.
Elfogadjuk ,hogy van egónk és saját vágyaink. A szeretet valóban nem önzetlen (illetve ritka pillanatokban az), viszont a szellemi MINŐSÉG célja az egó meghaladása.
Azok a dolgok amiket pedig te összeirkáltál az általad önzetlennek tartott szeretetről, egy jókora adag baromság. Nem vehetem el a gyerekem szájából az ételt, hogy a koldusnak adjam, mert akkor a gyerekemmel szemben lennék szemét. Ha pedig megerőszakolják a nejedet, nem az a szeretet, hogy te odarángatod a hugodat is, hanem hogy vérbosszú helyett az igazságszolgáltatás kezére adod mert a bűnért büntetés jár, viszont te nem engedsz az egódnak és nem tobzódsz a bosszúvágyban. (Egyébként meg ebben az esetben nem az a kérdés, hogy te hogy kezeled a helyzetet hanem a megerőszakolt feleséged, ebből is látszik hogy a hozzátartozóidat tulajdonként kezeled.)
A szeretet erő. Ez az erő volt meg Jézusban, Buddhában, Gandhiban, Alert Sweitzerben és az összes ilyen nemzetközi hírű emberben, akiknek az emléke meg fogja haladni a te vagy a hozzád hasonló emberek sikereit. Egész egyszerűen csak azért mert a halálos ágyadon nem az lesz a fontos, hogy milyen üzleti vagy tudományos sikereket értél el, hanem hogy jól szerettél-e. Ez a végső kérdés, mert az egó egy makacs illúzió ami elválaszt az embertársaidról és ítélkezésre késztet. És ha ítélsz, te is ítélet alatt vagy.
Én szívből kívánom neked, hogy találj magadnak egy olyan nőt mint te magad, nem minőségit, mert ez nekem ugyan nem minőség, de valakinek biztosan az aki majd nagyon szeretni fog téged. Csak önző lesz és egoista mint te is, ne lepődj meg, ha nem lesz minőségi kapcsolat. Mert ahhoz az általad leszólt dolgok kellenek.
Hát, a hozzám hasonló emberek neve lehet, hogy tényleg nem marad majd fent és a 'Jézus' meg többiek pedig igen.
De hát nincs mit tenni, gondolom majd Te emlékeztetsz mindenkit rá, hogy Jézus csodát tett és szétosztott egy rakat kenyeret és halat az éhezőknek, míg a hozzám hasonló emberek megtanították őket halászni.
(Tudod, hogy egy hét múlva se haljanak éhen. )
"Azok a dolgok amiket pedig te összeirkáltál az általad önzetlennek tartott szeretetről, egy jókora adag baromság. "
Pedig elég Jézusi cselekedet odafordítani a másik orcámat és lemondani a saját érdekeimről mások javára, nem?
"Én szívből kívánom neked, hogy találj magadnak egy olyan nőt mint te magad, nem minőségit, mert ez nekem ugyan nem minőség, "
Lol. Kösz ezt a szívből jövő jókívánságot és hogy nem csempésztél a válaszodba semmiféle burkolt mocskolódást! Elvégre Te nem engedsz a bosszúvágynak! Bizony-bizony! :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!