Miért utálják az emberek 90% az emo-kat?

Az egyik volt legjobb barátnőm emo. Ezt lesz.rtam mindaddig, míg ki nem derült hogy vagdossa is magát csak mert nincs megelégedve önmagával, nem egy "menő" csaj, ezmiatt mindenkire féltékeny volt és utált mindenkit, másokra vetette ki az ő szerencsétlenségét, és a családi gondok mellett ezt képtelen volt feldolgozni. Aztán jól összeveszett velem (nem emiatt), mindenkit ellenem hangolt, így végképp elvágta magát tőlem.

Én nem utálom őket, de nem értem mi lehet akkor k..va nagy gond hogy amiatt önmagukban tesznek kárt. Az ilyen ember gyenge. Nem képes rendbetenni az életét, szembeszállni a gondokkal. Bezzeg amíg más bátor (és mondjuk Afganisztánban katona, míg a családja hazavárja), addig nem tudom egy tizen éves kis nyikhajnak mi baja lehet olyan nagyon hatalmas. Persze tisztelet a kivételnek!!

Szerintem az emberek 90%-a nem is foglalkozik velük!

Van az a kis réteg pedig, akik egymás fikázásával töltik minden feles idejüket. De jobb esetben ez csak a tinikorig tart. Fiatalabb koromban köreimben is téma volt, de szerencsére már senki nem foglalkozik ilyen dolgokkal az ismerőseim között.

Ötödiknek üzenem, hogyha mindenki a normákat követné, akkor sehova se fejlődtünk volna, másrészt mindenki ugyanolyan unalmas kispolgár lenne.

És hogy a kérdésre is válaszoljak:

A 90% bőven túlzás, nem tudom, hogy az emberek alatt milyen korcsoportot értesz, mert kb harmincon felül kevesen vannak képben a XI. századi szubkultúrákkal. Másrészt én pl nem utálom őket, szimplán sz.rok rájuk. Hogy miért? Én egy underground szubkultúra tagjának vallom magam, több másikba pedig elég jó betekintésem van. Az emo NEM szubkultúra, hanem egy stílusirányzat, egy -a média álltal- létrehozott "ellenkultúra", amit kb úgy ollóztak össze a távolkeleti visual kei-től a california punkon át egészen a goth stílusokból, már ami a külsőségeket érinti. Persze nincs új a nap alatt, oké, de az emonak egyszerűen nincs mögöttes tartalma. Az a gond, hogy 16-17 év alatt úgyis mindenki a külsőségek alapján dönt, mindig is így volt ez. (Fúj, te emós vagy, fúj te rokker vagy, csöves pánk, drogos diszkós, k.csög repper, stb) Szerintem elég sokan érzékelték ezt az iskolában. Attól, hogy te egy adott valami tagja vagy/szeretnél az lenni/annak kiáltod ki magad k.rvára NEM leszel jobb, mint a többi. Erre én 16 évesen jöttem rá, csak érdekesség képpen mondom.

Ja és az eredeti emo az az emotional-core-nak a rövidítése, ami a hardcore műfajból vállt ki kb a '80-as években, olyan fiatalokból verburálódott össze, akik megunták a túl sok politizálást és inkább személyes, illetve érzelmi oldalról közelítették meg a társadalmi problémákat, személyes tapasztalatokat, hozzáteszem egyáltalán nem depresszív stílusban.

Itt abbahagyom, de tudnék még mit mesélni :)

Ha ezt bármelyik tizenéves hajlandó volt elolvasni és felfogott belőle valamit is, akkor azzal gondolatban koccintottam.

23/F

Hatodik vagyok megint. Csak eszembe jutott egy frappáns mondás, ami ide kapcsolódik:

Aki k.rvának áll, az ne csodálkozzon, ha meg is b.sszák

(Lefordítom: Ha úgy öltözkötsz, ahogy a nagy többség NEM, akkor nem kell meglepődni, ha elkezdenek cikizni. Vagy bevállalod, vagy hagyd az egészet)

Miért kéne beállnunk a sorba? Miért kéne a többieket követnünk? Miért ne fejezhetnénk ki akár öltözködéssel is akik vagyunk? Miért ne választhatnánk olyan stílust, olyan érzéseket amikben megtaláljuk önmagunkat? (Igen tudom, hogy ez nagyon OFF volt).

Nos ON: nem a 90% utál minket, de akik igen azok azért mert;

Van néhány tévhit rólunk aminek a társadalom valamiért jobban (talán mert a külsőnk nem lehet túl bizalom keltő számukra) elhisz mint az igazságot.

A fiataloknál vannak egyfajta vezérek. Ha ezek a 'vezérek' utálnak minket akkor a követőik is megvetnek.

A szülők többsége féltik a gyerekeiket. Nem akarják, hogy olyanok legyenek mint mi. Néha ők is szerepet játszanak, azzal, hogy mit mondanak rólunk a kisebbeknek, azzal, hogy ha meglátnak minket a gyerekeiket arrébb húzzák, stb. Tudom, hogy nem minden szülő ilyen, de az a néhány a saját gyerekére természetesen hatással van.

Pooserek... Akik a tévhitek legfőbb terjesztői. Ha valaki egy pooserrel ismerkedik először és nem egy emoval, rólunk, emokról sem lesz általában más a véleménye mint a pooserekről.

Punkok (van akik szerint gyűlölnek, de szerintem /remélem/ nem): nem tudom mennyire igaz, hogy utálnak minket, de ha igen ebbe a rétegbe beletartoznak. Nem úgy értem, hogy terjesztenek rólunk valamit, hanem, hogy abba a rétegbe tartoznak bele akik utálnak minket. Ebben nem vagyok biztos. Ismerek egy punkot (tudom kevés) aki bír minket, és amúgy sem vagyok róluk rossz véleménnyel, sőt eléggé kedvelem őket:)

De ne ítéljetek már el minket, anélkül, hogy beszélnétek velünk. Ha egyikünkkel rossz élményed volt kitudja? Nem tudhatod előre, hogy pooser e vagy valóban emo. /Ha helyesírási hibák vannak a szövegben utólag is bocsánatot kérek/ xxx