Miért utálják az emberek azt, aki gazdag?

Én nem utálok senkit emiatt, ugyanis nekem nem kell milliomosnak lennem hogy megvegyem azt amire vágyok

Jó motort akartam évekkel ezelőtt, sikerült összehozni igaz hogy részletfizetéssel és nem azonnali kp-ban fizetve de nem számít.

Tudok olyan szakmunkásról aki hegesztőként annyit keres hogy mindene megvan jó lakása jó helyen, olyan kocsija/motorja van hogy a kopasz audisok is csak kérdezgetik hogy "miből telik?"

Minden szónak egy a vége, a pénz nem minden, inkább a végterméke, a tulajdonod amibe beleölted a pénzt

Ezeket kell nézni

Úgy tartja a mondás nincs drága holmi csak kevés fizetés

Az általad említett gazdagok megépítenek maguk köré egy burkot, ahonnan szervezkednek üzletelnek, a gyerekeiket se adják hozzá kevésbé pénzes emberhez, és itt kezdődik a baj

Hogy a gyerekek azt látják hogy semmit nem kell tenniük mert pénz mindig van, ahonnan elindulnak és ahova érkeznek

Mindennap látok gimnazista fiatal lányokat menni az utcán, meg se nézik a normál embereket fel van hordva az álluk

Mindegy végülis mert meg van a kis világuk nekik is, meg a többi rétegnek is

20/F

Valóban nagyrészt irigység. Leginkább a saját tehetetlenségünket, vagy alkatmatlanságunkat látjuk benne. Ilyenkor tudat alatt azon filózunk, vajon nekünk miért nem sikerült? Mit csináltunk rosszul?

Másrészt pont a "kisujját sem mozdította" dolgot feltételezzük, vagyik a javak egyenlőtlen és igazságtalan elosztását látjuk bennük.

Egyet értek 4-es válaszolóval sok ember azért ellenszenves a gazdagokkal szemben mert van sok olyan gazdag ember a világon akik mások kizsákmányolásából,átveréséből,tisztátalan üzletek folytán gazdagodtak meg!

Nem akarok megbántani senkit de szerintem nagyon kevés olyan gazdag ember van manapság aki tisztességesen sok munkával, a köz javát is szolgálva gazdagodott meg!

A gazdagokkal szembeni ellenszenv mélyebben gyökeredzik annál, minthogy vannak "jellemtelen" gazdagok. Ha nem lennének, a szegények akkor is találnának valamilyen ürügyet, hogy méltatlannak nevezhesség a gazdagok sorsát az övékhez képest. Ez emberi természet, mely megnyilvánulhat értelmes és alpári módon is.

Hatalmas tévedés az, hogy mindenki előtt nyitva áll a lehetőség a meggazdagodáshoz. Lehet, hogy van esély, de ehhez a legtöbb embernek vállalhatatlan áldozatra és kockázatra, nem utolsó sorban adottságokra és szerencsére lenne szüksége.

Ezért nem bölcs dolog egyik rétegtől sem, ha a másikat pusztán a vagyona alapján becsmérli.