Kis mellűek! Hogy tudtátok elfogadni magatokat?

Egyszerűen nem megy. Évek óta próbálkozom. Általános gondolat:"A kis mell is szép." és rögtön meg szólal egy gonosz hang a fejemben, hogy "na, és most ezt képzeld el nagyban."

Komolyan tönkreteszi a mindennapjaimat, gyakran sírok esténként, akkor is mindig eszembe jut, hogy mennyire sajnálom szerencsétlen barátomat, amiért egy kis mellűbe szeretett bele(1 éve vagyunk együtt, még sem látott még melltartó nélkül), nem merek feszülős pólót felvenni, és elegem van, Anya is csak szilikonmellel "élte túl."