Ahhoz , hogy programozóként dolgozzak, kell hozzá az egyetemi végzettség?

"A diplomások nagyrésze nem használja az egyetemi matekot"

Te jó ég!

Ezt a hülyeséget mégis, honnan szoptad?

"Nem hiába létezik az Üzemmérnök-informatikus Bprof képzés sem"

Akkor olvasgass:

Az Üzemmérnök-informatikus BProf szak tanterve

Bevezető matematika B

Kalkulus

Algoritmusok és gráfok

Valószínűségszámítás B

Kísérleti fizika

A programozás alapjai

Objektumorientált programozás

Eseményvezérelt és vizuális programozás

Hardver alapok

Hálózatok alapjai és üzemeltetése

Jelek és jelfeldolgozás

Elektronika alapjai

Operációs rendszerek B

Kódolás és IT biztonság + labor, stb.

"Az egyetemi matek az absztrakciót és probléma megoldó készségét fejleszti."

Tudod is te, hogy mi mit fejleszt? Közöd nincs még a témához sem.

"De a diplomások nagyrésze nem használ határérték számítást,deriválást/integrálást vagy valószínűségszámítást munka közben."

Ebben a szektorban a diplomások nem "nagy része", hanem mindegyike azt használ, amire a munkája során szüksége van. Mivel az egyetemeken nem tudják, hogy Benőke az eredményes államvizsga után hova fog szerződni, a Fokhagyma Dezső és Tsa Bt-hez, vagy a Google, Oracle, SpaceX mérnöke lesz, ezért a képzés is olyan, hogy felfelé kerekít.

Az viszont a kutyaütőkön kívül mindenki számára nyilvánvaló, hogy az egyetemi szintű matematikai készség nem opció, hanem elvárás. Még olyan programmer light színvonalú képzések esetén is, mint a BProf.

Azért elvárás, mert a programozó már tudat alatt haszosítja a matekot, ha másképp nem, legalább úgy, hogy eleve kizár bizonyos lehetőségeket, és ezzel nem csak a szoftver minőségét javítja, hanem értékes időt is spórol a munkaadójának, legalábbis egy képzetlen mókamikihez képest.

A matematika ismerete a lehetőségek ismerete, és valaki minél képzettebb matekból, annál több lehetőséget ismer. A minél képzetlenebb, meg annál kevesebbet.

A cégeknek viszont nem azok az emberek kellenek, akik keveset, hanem azok, akik sokat tudnak. Ugyanis ők képviselik a cég értékét.

Az az optimális, ha a munka meg van osztva és a silányabb, képzettséget nem igénylő munkákat elvégzik az olcsó betanított munkások, ezzel tehermentesítve a hozzáértőket, de attól még maradnak azok, amik voltak. Szakemberré nem válnak.

Az a te silányságodat, primitív látásmódodat demonstrálja, hogy azt képzeled, ha a programozók éppen nem deriválnak, integrálnak, stb. akkor nem is kell matematikailag képzetteknek lenniük.

Ez kb. olyan baromság, mintha az autószerelő tanonc azt mondaná, hogy ne is fárasszák a porlasztóval, mert ő úgy is csak dízelüzemű kocsikat fog javítani, azokban meg, ugye, nincs ilyen alkatrész. Na és a gyújtásrendszer megszakítóját se kérjék számon rajta, mert az már csak oldtimerekben van, ő meg olyanokhoz sem akar nyúlni.

Tudod maki, ez nem a sarki turkáló, és nem kivánságműsor. Vagy teljesíti valaki az elvárásokat és akkor megkapja a szakképzettségét igazoló okiratot, vagy elmegy a vérbe és nyomatja, betanított munkásként, félpénzért, vagy még olcsóbban. Szakember az ilyenből akkor sem lesz soha, akármilyen szarral hülyíti őt a Lompos Dezső és Tsa Bt a munkaszerződésben.

Halmazelmélet, kombinatorika, gráfelmélet, analízis, diszkmat, valszám, statmat, ezek mind közvetlenül kapcsolódnak a programíráshoz, kihatással vannak annak hatékonyságára, nívójára, mivel az optimális algoritmusok és az adatszerkezetek szakszerű tervezése mindenhol kritikus jelentőségű.

Láttam én fejleszteni és (napestig) hibát keresni is ilyen képzettség nélküli figurákat. Sokszor még elnézni is rossz volt a szerencsétlenkedésüket.

Igen. Tudom én, hogy a villanyszerelői munkák 70-75 netán 80 százalékát is játszva megugorja bármelyik ezermester, de, hogy valaki képes kapcsolót, dugaljat cserélni, zárlatot detektálni, áramot mérni, netán egy villamos motor forgásirányát megváltoztatni, attól még nem lesz villanyszerelő.