Mennyire igaz ez a programozós MEME? Tényleg a leghülyébbekből is lehet programozó, akikből semmit nem néztek ki gyerekként?

7:

Forrás?

@11 "Forrás?"

"Longitudinal studies have shown a predictive interaction of intelligence on educational attainment. In one study[4] which measured around 70,000 children in the UK, they investigated how a general factor in the Cognitive Abilities Test taken at age 11 correlated with GCSE scores taken at age 16. They found that the two measures correlated about 0.8 with each other, showing intelligence at age 11 is predictive of grades at age 16. In this instance, children had received the same level of education, suggesting the variance is explained primarily by differences in intelligence rather than education."

[link]

De akinek forrás kell ahhoz, hogy belássa, hogy az okosabb gyerekeknek általában jobban megy a gimi, az nem a legélesebb kés a fiókban.

Az megvan, hogy a mém egy szóval sem említi, hogy "leghülyébb" vagy bármi hasonló lett volna a diák? Annyit állít, hogy a tanár szerint "semmire nem viszi", de hogy ezt miért mondta neki, az szóba sem kerül. Lehet, hogy viselkedési, fegyelmezési, motivációs, vagy egyéb problémák voltak vele.

Még csak nem is matek tanárt említ, aminek a programozáshoz lehetne köze, hanem csak egyszerűen tanárt.

Miért ne mondhatta volna iskolás korában a tesi tanár, hogy azért nem viszi semmire, mert nem bírta a futást? Miért ne mondhatta volna az irodalom tanára, hogy semmire se viszi, mert nem hajlandó írók életrajzát bemagolni?

A mém egyedül arról szól, hogy a tanárok iskolai véleményei egyáltalán nem determinálják, hogy mi lesz belőled. Egy rakás diák van, akit az iskolai tananyag nem érdekel, a tanárok nem tudják tanulásra motiválni, közben meg akár a tanáraiknál sokkal szebb karriert és komolyabb fizetést tudnak elérni.

Szerintem ennél sokkal találóbb az a vicc, hogy állítólag Bill Gates egy diplomaosztón közölte, hogy mindenki vegye fel a kapcsolatot a korábbi években kibukott diákokkal, mert ők fogják majd aláírni a fizetési csekkjeiket.

Vagy hogy Robert Kyosaki szerint a kitűnő tanulók a jó tanulók cégénél fognak dolgozni, a közepes tanulók meg elmennek állami alkalmazottnak.

Ezek a példák jobban kifejezik, hogy a zsenik nagyon okosak, nagyon értenek a szakmához, de általában az igazán nagy üzleti és karrier sikerhez az alkalmazkodóképesség, a találékonyság, a kapcsolatépítés egy fokkal fontosabb lehet, mint a szín tiszta szakmai tudás. Ezért aki nem annyira jó a szakmájában, az lehet, hogy többre viszi - persze ez sem törvényszerű. Végső soron leginkább az ember különféle helyzetekben hozott döntésein, helyzetfelmérésén, lehetőségein és azok megragadásának képességén múlik minden.

Az iskolarendszer, meg az alapján ítélkező tanárok fő hibája, hogy egy elég szűk keretrendszerben gondolkodnak és nem igazán céljuk figyelembe venni a diákok személyes adottságait. Egy csomó olyan iskolai sztorit ismerek a szűkebb környezetemben is, hogy valakinek csak egy kicsit más tanítási módszer, több figyelem, eltérő tanterv kellett és szárnyra kapott, miközben másik iskolában, másik tanárral csak bukdácsolt, problémás volt, lemaradt, nem érdekelte.

A tömeges oktatási rendszer (különösen Magyarországon) nem tanít meg tanulni, nem ad módszert a diákok kezébe, hogyan képesek elsajátítani az anyagot, nem motiválja rá őket, hogy akarjanak tanulni és meg sem próbálja megszerettetni a tananyagot. Egyszerűen csak összezárják a diákokat a tananyaggal és elvárják, hogy maguktól megtanulják. Ha nem sikerül, megy a megszégyenítés, ha megy, akkor meg a tanár és az iskola learatja a babérokat, hogy az ő érdeme, hogy a gyerek megtanulta - miközben a felvételi rendszerrel mindent megtesznek érte, hogy a lehető legjobb diákokat vegyék fel, így minél kisebb hozzáadott értékkel is minél jobb eredményekkel lépjenek ki az iskolából a diákok. Az oktatásban a hangsúly pont nem azon van, hogy ők tanítsanak és szinte egyáltalán képes az egyéni szintű, személyre szabott probléma kezelésre, nemhogy bárminek a megoldására. (Tisztelet a kivételnek.)

12:

Hoztál egy forrást, ami nem a mi poroszos, magoltatós oktatási rendszerünkről szól, ahol nulla szerepe van a magoláson kívüli kompetenciáknak.

Akinek csak úgy magától értetődő, hogy jobb jegyek = magasabb intelligencia, az valószínűleg keveri a memóriáa az intelligenciával.

"ami nem a mi poroszos, magoltatós oktatási rendszerünkről szól, ahol nulla szerepe van a magoláson kívüli kompetenciáknak."

Ez úgy ahogy van, hülyeség. A tanárok éppen a magolás ellen vannak. A magolást csak azoknál tűrik meg, akikről látják, hogy amúgy is tök hülyék, így a magolás is csak javít a szintjükön, mert rugalmasan úgy sem lennének képesek a tananyag alkalmazására.

"Ha átlagos intelligenciád van, de óriási önszorgalmad és akaraterőd, szerintem simán lehet belőled jó programozó."

Jó programozó biztos, hogy nem lehet ilyen emberből. Esetleg egy nagyon gyenge lehet, de csak akkor ha van a szakmában elkivánt logikához köze, tehetsége, készsége. Képesség híján 50 millió levezetett kilométer után sem lesz józsikából forma egyes bajnok.

A bullshitet (miszerint minden mezitlábas proletár alkalmas, ha kellően szorgos) tényleg hagyjuk. Volt olyan, hogy nagydoktorival bíró, ötvenes, reál szakmájában brill fazon nem ért egy kalap kaktuszt sem programfejlesztés területén. Szóban elmagyaráztam neki, megértette, szépen visszamondta a dolog eszenciáját, kódban meg szinte semmit nem tudott teljesíteni.

Van egy mondás, miszerint, nincs annál rosszabb, amikor egy emberben találkozik a szorgalom a tehetségtelenséggel.