Miért van az, hogy 3 hónapos tanfolyammal ugyanannyit keres egy pályakezdő informatikus, mint aki MSc-ről jön ki?

#59 Attól más a programozói szakma hogz egy festő, bádogos vagy éppen kőművessel szemben a mi munkánk folyamatosan változik.

Hol volt a DevOps 20 éve? És a Cloud computing? Adatbányászat? Neuron hálók? Nézz meg egy 20 éves weboldalt és hasonlítsad össze a maiakkal, a különbség ég és föld.

Maguk a nyelvek is változtak, hacsak egy C++ vagy egy pythonra gondolunk.

Az amit 20 éve megszerzett valaki diploma az ma már semmit sem ér, az számít amit azóta tapasztalatot összeszedett. És az én diplomám sem fog semmit se érni 20 év múlva mert évek alatt változik a technológia.

"Attól más a programozói szakma hogz egy festő, bádogos vagy éppen kőművessel szemben a mi munkánk folyamatosan változik."

Ekkora hülyeséget! :))

Az autószerelő, aki 25 éve kezdett el dolgozni, a jelenleg futó autók zömét nem látta, mert azok akkor még nem léteztek.

Az az épitész, aki 30 éve diplomázott, nem ismert egy rakat anyagot, technológiát, ami ma már hétköznapi.

Cloud computing, adatbányászat, neuron hálók, mesterséges intelligencia, ezek már 1960-ban is léteztek.

Ami ma van a számitástechnikában, az abból lett, ami volt 30-40-50 évvel ezelőtt is. A memória szervezés, a processzorok, a gépek architektúrája mind ugyanaz. i386-os 32 bites processzor létezett már korábban is, majdnem egyidős velem.

A 20 éve megszerzett diploma ma annyit ér, mint amennyit annak szerzője. A tied mondjuk éppen semmit, mert neked nincs és nem is volt diplomád soha.

Igazad van a 60 as években minden nagy cég neuronhálókat használt lol.

Ugrálsz a szakmákban bucika. Előbb még kőművesekről meg bádogosokról beszéltél.

"Architectúrája ugyan az" lol nagyon nem, max a legalapabb dolgok ugyan azok, a megvalósítás teljesen más.

Majd mondom a diplomáimnak a szekrényben hogy valójában nem léteznek és csak odaképzelem őket.

Az 1950-es évek meglehetősen aktív időszak a mesterséges intelligencia kutatásban. John McCarthy megalkotja a „mesterséges intelligencia” kifejezést az első, a témának szentelt konferencián. Szintén ő fejleszti ki a Lisp programozási nyelvet. Alan Turing megalkotja a Turing-teszt koncepcióját – egy adott gépezet képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember – amit a téma szakértői jobb híján az intelligens viselkedés emulációjára vonatkozó legalapvetőbb gyakorlati jellegű paradigmának tartanak. Joseph Weizenbaum létrehozza az ELIZA-át, egy, a mai MI-rendszerekhez képest roppant primitív, azonban meglepően emberhűnek értékelt benyomások keltésére képes, rogersi pszichoterápiát megvalósító „beszélgető” (chatelő) robotot.

Az 1960-as és 1970-es évek alatt Joel Moses bemutatja a szimbolikus érvelés hatékonyságát az első sikeres tudásrendszer-alapú programjában, melyet Macsymának nevez el. Marvin Minsky és Seymour Papert kiadják Perceptrons című művüket, amelyben a neuronhálózatok lehetőségeinek határait mutatják be.

A CCITT nemzetközi távközlési bizottság a V.24-es és V.28-as ajánlásaiban 1960-ban határozta meg a soros kommunikációs szabvány feladatait és elektromos jellemzőit.

1960-ban!!!!

Az adatátvitel a DTE (Data Terminal Equipment) berendezés, ami általában számítógép, illetve számítógépes terminál és a DCE (Data Communications Equipment) távközlési, vagy egyéb berendezés (modem, nyomtató, képolvasó stb.) között történik. Az interfész létrehozására az amerikai EIA szervezet által megfogalmazott szabvány neve RS-232. Ezen szabvány szerint soros összeköttetés valósítható meg bármilyen két berendezés között. A berendezés lehet számítógép, mérőfej, megjelenítő eszköz stb.

Nem tom nekem anno 2000 -ben a BME -n egy rakat dolgot nem tanítottak ami manapság alapelvárás.

Egyáltalán nem hülyeség a tanulás, és a képzettség, de IT ban pl ehhez van kerülő út is.

Tanár, vagy Orvos ... stb esetében ez nem megkerülhető ugye bár.

6201 - Számítógépes programozás

Ebbe a szakágazatba tartozik a szoftverek írása, módosítása, tesztelése, ezek támogató szolgáltatása.

_x000D_

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a programnyelvek struktúrájának és tartalmának tervezése és/vagy megírása, amelyek szükségesek a következők megalkotásához, megvalósításához:

- rendszerszoftver (beleértve a korszerűsítést, javítást)

- szoftveralkalmazás (beleértve a korszerűsítést, javítást)

- adatbázisok

- weboldalak tervezése és programozása

- a szoftver egyedi adaptációja, azaz meglevő alkalmazás módosítása és konfigurálása, hogy az funkcionálisan illeszkedjék a megrendelő információs rendszerének környezetébe, a nem egyedi szoftver fordítása vagy rendszerhez illesztése speciális piaci igények szerint