Programtervező Informatikus bsc vagy CodeCool tanfolyam?
Melyiknek van több értelme?
Melyikbe adnak használhatóbb tudást?
Egyedül sokat kell tanulni, gyakorolni. DE ha már suli akkor inkább melyik?
Sok gyorstalpaló "programozó" járt már nálunk felvételin, így azt tudom mondani, hogy mindegyik a pénzkidobás kategória. Semmilyen használható tudást nem kapsz ott.
A diploma sem elég ahhoz, hogy azonnal elhelyezkedj szoftverfejlesztőként, de diploma mellett van lehetőséged elmenni valahova gyakornoknak, így mire lediplomázol, lesz némi gyakorlati tapasztalatod is, fel fognak venni valahova juniornak onnan meg már határ a csillagos ég, csak rajtad múlik.
Az biztos, hogy diploma mellett is sokat kell tanulnod olyanokat, amikről az iskolában nem esik szó. De a végén lesz egy papírod, ami sok helyre belépőt jelent. a gyorstalpalós sulikkal meg inkább elriasztod a munkáltatókat.
Aki emlékszik még a korai Gábor Dénes Főiskolára, az tudja miről beszélek. Ha bement valaki egy állásinterjúra a 2000-es évek elején és azt mondta, hogy a GDF-en végzett, már el is köszöntek tőle.
Nem tudom, hogy a CodeCool tanfolyam menynire hasznos, proginfo képzéshez ellenben volt szerencsém.
Alapvetően az egyik diplomát ad, a másik nem. Szerencsére ez kifejezetten az a szakma, ahol diploma nélkül is szóba állnak veled (sőt), de vannak helyek (különösen multik és állami szervezetek) ahova diploma nélkül nem fogod betenni a lábad. Röviden: a diploma több lehetőséget nyit meg előtted, és segíti a dolgod a kezdeti elhelyezkedésben, amikor még nincs sokminden amit felmutathatnál.
Tehát az egyetemi képzés jobb lehetőségeket biztosít számodra, de mi a helyzet az átadott tudással? Na itt már árnyaltabb a dolog. Az ilyen programozó tanfolyamok általánosságban elég lényegretörőek, gyakorlatias ismereteket, modern technológiákat tanítanak neked, és arra fókuszálnak elsősorban, amire a munkahelyzetben szükséged lesz. Az egyetem viszont picit más. Az egyetemi képzés célja, hogy hosszútávon hasznosítható elméleti ismereteket adjon át neked, amik akkor is megállják a helyüket, amikor már nyoma se marad a jelenleg használt technológiáknak. A célkitűzés nem az, hogy te egy adott nyelven, egy adott technológiában munkaképes legyél (bár szomorú módon ezzel promótálják), hanem hogy olyan mögöttes ismereteid legyenek, amelyek birtokában gyorsan és hatékonyan tudsz alkalmazkodni a technológiai változásokhoz. Hosszútávon lehet kifizetődő számodra (rövid távon sokat fogsz azon filózni, vajon van-e bármi értelme pl 4 féléven keresztül analízist tanulnod), de ha nem képzed magad szorgalmasan, akkor a diplomát kézbekapva komoly hátránnyal indulsz. A munkaerőpiac tele lesz pályakezdőkkel, akiknek szélesek a technológiai ismereteik, tapasztaltan használnak jópárat, és mély ismereteik vannak bizonyos nyelvekben. Te pedig tudni fogod, hogy mi az az önadjungált tenzor, és hogy kell meghatározni az ortonormált bázisát, illetve tudni fogod hogy kell helyességbizonyítani egy programot. Egyik sem lesz hasznodra amikor aza feladatod, hogy 'ezt a 2 millió soros X,Y, és Z technológiákkal felépített rendszert kéne W módszertan szerint kibővíteni egy interfésszel, ami a FOOBAR API-val fog majd aszinkron módon kommunikálni'. Sokat bele kell otthon ölnöd.
Szóval összegezve, a tanfolyam segít gyorsan és hatékonyan elindulni, míg az egyetemi képzés hosszútávon kifizetődőbb lehet, ennek viszont az az ára, hogy a gyakorlati aspektusokkal magadnak kell megismerkedned.
"az önadjungált tenzor, és hogy kell meghatározni az ortonormált bázisát, illetve tudni fogod hogy kell helyességbizonyítani egy programot."
Bonyolultság elmélet, Sztochasztika, Formális nyelvek, Szimbolikus számítások, Kalkulus 2-3
Ennek a tudásnak mikor lehet tapasztalni a hasznát?
Mennyire kellenek a programozói munkához? Matek spec területeken nyilván, általánosságba kérdezem.
"Bonyolultság elmélet, Sztochasztika, Formális nyelvek, Szimbolikus számítások, Kalkulus 2-3"
:D Volt előadóm azzal érvelt hogy, ha kirugnak azért, mert nem teljesíted az NP-nehét probléma megoldását 2 nap alatt, akkor a Bonyolultság elméleti tudásoddal bizonyítva beperelheted a céget. :)
Amúgy a bonya, inkább azt mutatja meg, hogy mely probléma mennyire megoldható, milyen "nehéz". Neki érdemes-e állni. Vagy eredendően programozási szempontból nem megoldható. Illetve, mennyi az átlagos futási ideje? nlogn elég barátságos, még a n^2 is. n^3 már annyira nem. Akkor mit mondjunk egy 2^n-ről agy n!-ről?
Dr. Iván Szabolcs kiszámolta 1x. Idézem:
Az alábbi adatok megadja, hogy adott futásidejű algoritmus adott
számítási kapacitású architektúrán MEKKORA INPUTRA fut még le egy napon
belül.
Legyen a) egy C64 (comodore) -> 1MFlops
Legyen b) egy mai GPU -> 5TFlops
Legyen c) világ összes erőforrása összekötve -> 10EFlops
nlogn -> a) 2,75G b) 8,1*10^15 c) 1.17*10^22 (nagyok az ugrások, tehát gyorsabb jobban teljesít)
n^3 -> a) 4420 b) 756k c) 95M
n! -> a) 14 b) 19 c) 24 (Majdnem mind egyenlő)
(Lásd: P, NP, PSPACE probléma osztályok)
Tehát számít az is, hogy használjuk az erőforrásokat. Lehet egy csúcs szuper gépünk, ha programunk egy nagy futás igényű algoritmus, akkor lényegében adtunk a szarnak egy pofont.
Sztochasztika
Hát inkább mesterséges intelligenciához használják meg mindenféle valószínűség számításhoz. Én személy szerint nem kedvelem.
Formális nyelvek
Én ezt szerettem, mert már volt rá példa, hogy szövegfeldolgozáshoz, szöveg elemzéshez kellet automatát írnom. Ahhoz pont kapóra jött. Tehát ez egy jó cucc. :3 Belehet tőle állni. :D
Szimbolikus számítások
Ez inkább mátrix játék. Ha nem számítógépes grafikával vagy mély modellezéssel foglalkozol, akkor valószínűleg nem fog kelleni.
Kalkulus 2-3
Nah ez volt az amitől majdnem kibuktam. :D BÁR! Sokan félre értik a matematika célját. Mindenki matekot lát. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy probléma megoldást fejleszti.
Miért is? Adott egy feladat és a hozzá való tudás. Valahogy el kell indulni, és haladni kell a feladatban. Egy több változós esetén hatványozottan igaz. Meg kell találni azt a fogást, amiből A-ból B-be jutsz és a végeredmény maga a megoldás.
Informatikában és programozásban szintúgy. Adott egy feladat, és el kell jutni A-ból B-re, és a vége a termék.
"Ennek a tudásnak mikor lehet tapasztalni a hasznát? "
Ez meg milyen hozzáállás? Remélem általános iskolába sem jártál, elvégre mikor kérdezik meg az utcán, hogy mikor volt az aranybulla, vagy, hogy mi a különbség a baktériumok és az eukarióták között? Segít befizetni a számlákat, ha tudod, hogy mit csinál a DNS? Naugye!
Haver, iratkozz be egy két hetes programozói tanfolyamra, vagy inkább, egy 3 naposra, az való neked.
Nem kell beleforgatni a saját elképzelés világodba a kérdést és egyből negatívan reagálni.
Látod több válaszolónak egyértelmű volt, hogy a kérdés arra vonatkozik, h ezeknek a tantárgyaknak milyen programozói feladatokban van haszna.
ha honlapot, webet, nagyvállalati rendszert akarsz fejleszteni, akkor nem kell egyetem.. bőven elég a java/html/php stb. tudás..
(csak akkor leszel meglőve, ha a cégnél kivezetik azt a konkrét technológiát amit megtanultál...)
ha pl. önjáró autót, intelligens mosógépet, szenzorhálózatot fejlesztenél, vagy codec-et írnál, vagy hálózati terheléseloszlással, szakértői rendszerrekkel, példákból tanuló rendszerekkel, adatbányászattal foglalkoznál (kb. az informatika maradék 90%-a) na pont akkor követnél el öntökönlövést, ha csak egy CodeCool tanfolyamot kimaxolva próbálnál nekiállni...
de hajrá, én szorítok!
"Nem kell beleforgatni a saját elképzelés világodba a kérdést"
Nem forgatta bele. Arra válaszolt, nagyon helyesen, amit kérdeztél, hogy két hónapos recskarudi tanfolyam, vagy három év egyetemi képzés a hasznosabb. Kettőt találhatsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!