Építőipari munka mellett hogy lehet kondizni reálisan?

Nem is az a baj a nehéz fizikai munka melletti edzéssel, hogy 7-kor kezdesz, és 4-kor végzel. Én az irodai melót is 7-kor kezdem, aztán amire haza érek, az nekem is 6 óra. És akkor még nem takarítottam, nem mosogattam, nem öntöttem olajat az autóba, nem ettem, nem főztem, nem dumáltam a feleségemmel, nem foglalkoztam a gyerekkel. Ilyen a felnőtt élet.

A nehéz fizikai munka melletti edzéssel az a gond, hogy már a meló kivégez, aztán erre még ráteszel több lapáttal a gyúrással, és pusztulat. Én anno érettségi után öt évig dolgoztam kőműves brigádban. Én is elterveztem, hogy minden műszak után lesétálok a konditerembe, aztán ki leszek tesizve. Aztán a valóságban amikor minden nap retkesen, olajosan, sárosan, vízhólyogasn, vérző tenyérrel, kiszáradva szállsz ki a melós kocsiból, akkor már rohadtul nem vágysz a konditeremre (és értelme sem lenne), csak valami kajára (hiszen normálisan táplálkozni az építőiparban esélyed nincs), fürdésre és alvásra, mert másnap kezdődik minden elölről.

Volt olyan kollégám, aki erőltette. Három évig csinálta is, aztán izmos mégse lett, de legalább beszart a térde, begyulladt a könyöke, megkopott a vállizülete a konstans túlterheléstől és a regeneráció teljes hiányától. Aki tényleges nehéz fizikai munka mellett is komoly formát tud hozni, az kokszol (ismertem pár ilyen csávót). Az építőipar nem testépítő, hanem leépítő. Persze számít, hogy mi a meló. Aki kertész, és egész nap csak metszeget, füvet nyír, ültetget, arra nagyon más szabályok vonatkoznak, mint egy burkolóra, aki napi 12 órában téglát pakol, sittet lapátol, cementet talicskázik és csákánnyal üti a betont.

Próbáld meg csinálni, ha akarod, csak tudd elengedni, amikor el kell. Én a hétvégéket is inkább a regenerációra és a pihenésre szánnám, mert neked gyakorlatilag a tested a munkaeszközöd, szóval ha leamortizálod magad, akkor nem lesz fizetés, erre gondolj.

az a baj hogy a testépítés és az építőipar pont egymás ellentétei. a testépítés arról szól hogy a lehető legjobb, legoptimálisabb körülményeket igyekezz megteremteni ahhoz hogy teljesíteni tudj, ezért fejlődsz. az építőipar viszont arról szól hogy a lehető legrosszabb, legmostohább körülmények között is tudj teljesíteni ugyanis ha nem teljesítesz akkor a meló nem fogja elvégezni magát, te pedig nem kapsz pénzt. előbbi alkalmas izomépítéshez hiszen ez a célja, utóbbi viszont erre nem alkalmas.

az én fejlődésemet is az hozta el izomban és erőben is amikor szögre akasztottam az acélbetétes bakancsot és elmentem informatika irányába.

"valami más melót kell, hogy nézzek, mert tényleg nem élet ez, csak leszívja az embert. Jól fizet, de annyira nem, hogy tönkretegyem magam."

Én is havi szinten többet kerestem 30 ezerrel fizikai munkásként, mint így irodistaként, ez tény, de az megfizethetetlen, hogy most 8 órát dolgozok (nem 12-13 órát), rendesen be vagyok jelentve, magánbiztosításom van, cafetériám van, céges telefonom van, évente fix béremelés, nem retkesen/sebesen/fáradtan esek haza, nem alkoholisták és drogosok között szenvedek a tűző napon vagy a mínusz tíz fokban. És a legfontosabb, hogy produktívan tudok mellette edzeni, és normálisan tudok mellette étkezni.

8#

Sajnos a hazai építőipari munka nem egy egészségkímélő tevékenység.

Van még hova fejlődni a csikos ingben talicskáttoló bejelentetlen román vendégmunkástól a biztonsági előírásokat munkaidőt betartó tevekenységig.

Szval nem kell informatikusnak lenned.Viszont kereshetsz vmi könnyű fizikai munkát.Én nem vagyok ebben jártas,hol mennyit fizetnek.De pld valami összeszerelő üzemben vagy áruházban,egyeb könnyűipari agazatban ahol kel dolgozni viszont nem kell nehezeket emelni.Talán monoton lesz az a munka,vagy agyilag faraszt jobban,de ezért cserebe az edzeseiden a fizikai erőd jobban kamatozik.