A testépítéssel, fitnesszel foglalkozó emberének, mi bajuk van a kenyérrel?
Tele van rosttal, vitaminnal, ásványi anyaggal a rizzsel, pufi rizzsel szemben, amit bezzeg orrba-szájba zabálnak. Jönnek itt a gi értékkel is, miközben a rizs gi indexe sokkal rosszabb. Mondjak még azt is, hogy "méreg", mert tele van mindenféle anyaggal. Mert az ágyon ízesített, színezett tápkiegekben kevesebb a *mérgező" anyag? 😅
Sosem értettem ezt, és ehhez hasonló értelmetlen hozzáállásokat a gyúrás világában, bár mostanában egyre több ember kezd el gondolkodni is.
válasza:A testépítés és a fittnesz két különböző műfaj.
Pontosan milyen kenyérre gondolsz?
A gyurma gyurkák jellemzően nem extrudált vackokon élnek
válasza:Hát, az oly általánossá vált kovásznélküli fehérkenyér az mondjuk pont egy pékipari hulladék.
Egy normál minőségű kenyérrel valóban nincs probléma.
Modnjuk hobbiszinten amúgy is olyan mindegy, a fehérkenyérnél rosszabb dolgok is beleférnek mértékkel.
válasza:Vannak bajok. Na, nézzük. Először is, a rizsnek még magasabb a glikemias idexe, és erdekes módona rizs esetében, ez nem baj. Másodszor, nem magaban fogod enni a kenyeret, ahogy a rizst sem magában szoktad enni, így jóval alanyonyabb lesz a gi érték, ha eszel mellé pl húst, vagy tojast. Harmadszorra, nem a kaja "minőséget" fogja meghatározni, hogy mennyire zsirosodsz be, hanem a KALORIA.
Nincs azzal baj, ha bura vagy valamihez, de legalább legyél nyitott arra, hogy tanulj.
válasza:Húha, hosszú leszek, bocsi előre is.
A nagyüzemi (neadjisten tartós) fehér kenyerekkel van a nagyobb probléma. Alapvetően az összetevők milyensége, illetve a gyártási folyamat ami ezeket "elrontja".
Egy klasszik fehér kenyér egyszerű: víz, liszt, só, kovász
Egy modern, de jó minőségű fehér kenyér ezzel szemben: víz, liszt (BL-80), só, élesztő.
Itt alapvetően még mindig egy egész jó minőségű élelmiszerről beszélünk, az egyetlen különbség az, hogy egy kovászos kelesztés során a liszt szerkezete megváltozik, elkezdődik a keményítők, és a fehérjék bontása, gyakorlatilag egy előemésztett élelmiszer jön létre, amit viszonylag könnyen bont le a szervezet.
Az élesztős kelesztés ezzel szemben gyakorlatilag egy erjesztés. Az egyetlen cél, hogy felszabaduljon némi CO2, és levegősebbé tegye a kenyeret. Ezáltal némileg nehezebben emészthető a végtermék.
A nagyobb probléma, hogy a kovász élesztőre cserélése mellett a nagyipari (és tartós) kenyerek alapanyagai között rosszabb minőségű lisztek (BL-55, ipari liszt, rosszabb esetben takarmányliszt...), illetve egyéb szükségtelen összetevők, mint pl. szója, térfogatnövelők, amik maga a tészta, vagy a késztermék állagát segítik (főként a rosszminőségű lisztek sikértartalmát ellensúlyozva), illetve enzimek, tartósítószerek, amik az elállóságát segítik, de mindezek rontják az emészthetőséget.
Arra külön nem térek ki, hogy a glutén mennyivel nehezebben emészthető kovászolás nélkül, hogy mennyivel kevésbé van hozzászokva a szervezetünk a modern nemesített búzák fehérjeszerkezetéhez, vagy, hogy a rovarvédőszerek mennyivel módosítják a búzák emészthetőségét, mert ez nem csak a nagyüzemi kenyerek minőségét rontja.
Összességében egy pékségben kapható, normál minőségű élesztős fehér kenyérrel nincs különösebb probléma, egy kovászos fehér kenyér pedig minőségben jobb, mint a fehér rizs. (pláne az oly népszerű, 100-as GI feletti jázmin rizs...)
Az előrecsomagolt, nagyipari tartós fehér kenyerek amiket jobb elkerülni, de hobbi szinten mértékkel ezek is beleférnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!