Miért szidják sokan a karatét?

Az emberek mindent szidnak, amit lusták csinálni. Én leggyakoribb ellenérveknek ezeket szoktam hallani úgy általában a küzdősportokkal kapcsolatban:

1.) Ha sokan jönnek ellened, úgyse ér semmit

2.) Ha fegyverrel támadnak, nem tudod lekaratézni a golyót

3.) Egy tapasztalt kocsmai bunyós úgyis rommá ver

Igen,én is olvastam már sok ellenérvet,de a leggyakoribb az a fejre ütés gyakorlásának hiánya,és a fejre mért ütések elviselésének megszokásának,megismerésének hiánya szokott lenni.

És valljuk be,egy európai embernek ez tényleg fura egy megközelítés,mert egy verekedésben az első számú cél a fej ütése.

Nem véletlen az,hogy az ókori olimpián az ökölvívásban is csak fejre ütöttek,az volt az egyetlen támadható célpont a testen.

És persze sokan vannak,akik nem igazán szeretik az edzői istenkultuszt.

ők úgy gondolják,hogy egy rendes edző velük edz,együtt sparringonak,pontütőznek gyakorolnak és az edző nem oldalról mondja csak a dolgokat.

Aztán némely embert kimondottan idegesít,ha komoly edzésen szeretne részt venni,erre azt tapasztalja,hogy az edzés tele van 10-14éves gyerekekkel.

Végül pedig vannak olyanok,akiket a hideg kiráz olyan dolgoktól,hogy meg kell hajolni terembe lépésnél,idegen nyelven kell számolni stb.

Ahogy Utolsó írta.

Mert ma Magyarországon nem okinawai karatét oktatnak, hanem verseny karatét. De nem tudom mi a 'szidás'. Én senkit sem hallottam még hogy szidná a karatét. Olyat hallottam hogy buz.isnak tartották a színes öveket (ami jogos) és olyat hogy nagyon sok karatés 'karatés' létére nem rutinos a közelharcban, amit most nevezhetünk küzdelemnek. Ez is igaz.

Utolsó büszke lehetsz arra, ha te vagy 100 emberből az egyik, aki jó helyen tanul az egész országban (persze ezt kötve hiszem). De 95%-ban az oktatás nem olyan, hogy 'gyertek le és tetszeni fog'. Hiába edzel jó helyen, ha a 'kollegáid' másik edzéseken meg sz.arok. Ha te jól tudod a karatét, akkor pont nem a mi, hanem a te felelősséged lenne hogy rendet tegyél a magyar karatéban és csak a komoly edzések maradjanak meg, ahol csak szórakoznak és nincs komoly eredménye, harci értéke az edzésnek azt a karatésoknak kell felszámolniuk maguk között.. mert magukra hoznak csak szégyent az ilyen edzések.

Egyébként ha pesten van komoly, igazi karate oktatás akkor arra kíváncsi lennék. Jelenleg két, azaz (2) kettő olyan mesterről tudok, akik nem csak sportolni tanítanak. Ezek közül egynek van néhány tanítványa, nekik alapból megelőlegezném hogy tudnának mutatni nekem karatét. Mosonmagyaróváron tudok még erős karatésokról, egy Shotokan mesterről (aki mellette azért Aikido mester és kobudo-s is) gondolom van pár tanítványa, ugyanitt Ashiharát sem tolják gyengén. És az országban még szétszórva biztos hogy akadnak ilyen emberek. Őket lehet annak az 5%-nak saccolni, akik tényleg karatéznak. Az ilyenek tanítványai igencsak szerencsések.

Egyetértek az előttem szólókkal. Eléggé felhígult, gyenge a karate oktatás, de ez jellemző más harcművészeti és sportágra is. Oka lehet a mai pénzszemléletiség. Nincs bennük pénz, mondják a nagy emberek. Így nem is fektetnek bele. Minden sportág, harcművészet többet küzd anyagi gondokkal, mint ellenfelekkel. Jellemző a teremprobléma. Csapódnak jobbra-balra, ahol épp van olcsó megoldás. Az eszközök hiányosak, netán nincsenek is.

De nem szabad feledni, aki elmegy sportolni az elsősorban a mozgás miatt teszi, nem mindenki akar élsportoló leni. Egyének vagyunk. Van akinek megteszi a zsebrádió, van akinek luxushifi kell, egyik embernek jó a moped vagy a suzuki autó, másiknak csak a luxusmoci és autó teszi meg. Mindenki döntse el önmaga, hogy lehetőségeihez képest neki mi a megfelelő, ne másokra hallgasson! (lehetőségeihez képest: anyagi szempontok, távolság, társaság, hangulat...)

Aki több szeretne, színvonalasabbat az önmaga rájön, hogy az aktuális helyzete épp mennyire megfelelő ill nem megfelelő számára. Jómagam is mindig megtaláltam a módját, hogy fejlődjek. Váltottam helyet, edzőt, mestert. De volt rá példa, hogy visszamentem az előző mesterhez.

Kedves első hozzászóló!

Mindig akad olyan helyzet, amikor az adott tudása, lelki és fizikai ereje nem elég az embernek. Hosszasan lehet sorolni, milyen helyzetekben nem hatékony a karate, az aikido, a sportlövészet, a talajtorna, a triatlon...

Az önvédelmi-,küzdősport ill. harcművészeti ágakat űzők többsége egész életében egy olyan éles helyzettel nem kerül szembe, mikor használhatná tudását. De ha mégis, általában kisebb-nagyobb mértékben hasznát veszi.

Ezen ágakat főként testünk és szellemünk csiszolása miatt űzzük. Számtalan pozitív hatása lehet, amit kiemelnék az önbizalom, a fegyelem, és a harc önmagunkkal szemben.