Miért jó valakit sportolással tukmálni, ha nem szereti csinálni?

kényszerből is lehet.

a kegyenc fegyenc című film egy elég jó példa erre a hozzáállásra.

böribe kellett vonulnia és két lehetősége volt.

1.megtanul a lehető leggyorsabban bunyózni mielőtt bemegy.

2.asszonyt csinálnak belőle bent,vagy megölik.

ezért is van az,hogy a félelem,vagy a kikerülhetetlen kényszer a legjobb motiváló erő a fejlődésre.

szóval senki nem mondta,hogy szeretni kell.

a másik lehetőség az a sima horogpont.

mindenkinek van egy amit megemlítve,forszírozva kizökkenthető,irányítható.

neked a sport az.

lehet,hogy kiszúrta a másik és azért erőlteti mert látja,hogy ez zavar téged,vagyis csak szopat és igazából nem akar rád erőltetni semmit.

Régen én is tojtam a sportra. Elhíztam, mint az állat.

Aztán egy discóban valahogy belekeveredtem egy bunyóba a helyi kancigánnyal. Nem vagyok kötekedős, nem is voltam berúgva. Ő kezdte. Ott voltak a haverjai is, nekem is volt ott 2 haverom.

A lényeg, hogy a szóváltás lökdösődésbe, a lökdösődés öklözésbe ment. Nem tudtam kijönni belőle, mert be voltam szorítva a fal mellé, egy sarokba.

Meglökött, bevágtam a fejem.

Lekentem neki egy parasztlengőt, amiben nem sok erő volt, mert a zabáláson és a TV bámuláson kívül semmit nem csináltam akkoriban.

Gyakorlatilag csak megsimítottam a képét.

Ő leküldött kettőt utána. Csillagok, agyrázkódás, bedagadt fej. Két haverom félretuszkolta a tömeget, kivánszorogtunk.

Beugrottunk a kocsiba, onnan haza.

Kitettek.

Bementem, lefeküdtem, a fejem feldagadt, nagyon fájt.

Felkeltem, hogy eltámolyogjak a WC-re, de nem jutottam el, mert összehánytam a lakást. Ekkor esett le, hogy agyrázkódásom lehet.

Utána elgondolkoztam, hogy hányadán állok magammal.

Azt is tudtam, hogy egy rakás szar lettem 2 év zabálás alatt és ő meg erősebb volt.

Utána szép lassan elmúltak a sebek és nekiláttam lefogyni, megerősödni.

Nem azért, hogy leverjem vagy ilyesmi.

Én ezt a pofont úgy vettem le, hogy nem a cigánytól jött, hanem az élet adta. Így adta a tudtomra a "sors"- vagy nevezzük akárhogy- hogy ez nem mehet így tovább.

Leadtam kb. 20-30 kiló zsírt, már nem lihegtem, ha kocogni kellett 500 métert a megállóhoz.

Azóta is sportolok, már megszerettem, tulajdonképpen a személyiségemhez tartozik a mozgás.

A gyereken nem álltam bosszút, ha valakiben felmerülne.

Lehet mondani, hogy becsicskultam. Lehet.

De én inkább az életre bízom. Igazságtalannak éreztem, hogy lenyomott, de semmi sem történik ok nélkül.

Mindenki megkapja ami neki jár, én is megkaptam.

Ezzel csak azt akartam szemléltetni, hogy neked is kellhet az erőnlét.

Nem azt mondom, hogy verekedjél meg ilyenek.

Hanem lehet, hogy majd egyszer futni kell valami miatt és nem fogod bírni. És bajban leszel.

Erre gondolj. Tudom, hogy 10 kiló plusszal el lehet lenni...Többel is. De igazából minden csepp felesleges zsír csak lassít, meg növeli a betegségek kockázatát.

A cigányság meg másik kérdés...Lehet nem kellett volna megneveznem a rasszt, de tudod rájuk "jellemző" inkább. Viszont van pozitív példa is, mert volt cigány haverom is és normális volt teljesen. Volt, hogy ő húzott ki az utcai balhéból, amikor belénk álltak.

Bár a magyarok is lezüllenek. Mostanság, ha elgurulok egy középiskola, szakiskola előtt kocsival, akkor szinte csak ilyen rossz arcú, "rámnézel-megöllek" típusú kölyköket látok.

Azért, mert az emberek szeretik megmondani másoknak, hogy hogyan éljenek. Tudod mi a röhej? Ha sportolnál jönne egy halom másik hülye, aki megmagyarázná, hogy ne sportolj, tönkre mennek az ízületeid, "ennyi erővel dolgozhatnál is", csak kompenzálsz stb.

Mi ebből a tanulság? Jobb leszarni, hogy a sok birka mit gondol, te irányítod az életed.

Régen én is utáltam sportolni, és valószínűleg nagyban visszavetett az, hogy végig kellett szenvednem a középiskolában pl. a focizást, amit a mai napig rühellek, de egy csomó más sporttevékenységet meg megszerettem azóta, sőt, gyakorlatilag mára a sport köré építettem fel az életvitelemet.

Szóval ez változhat is, de ezt nem azért csinálja az ember, mert "kötelező" vagy mert jobb lesz a csajoknál.

Szereted, nem szereted, alapvetően valamilyen szinten "kötelező" lenne sportolni, mozogni.

Főleg hogy pont az elhízás az egyik leginkább egészségkárosító állapot. Rámegy a teljes szervezet, terheli a szívet, csontokat, ízületeket.

Én is lusta voltam évekig mint a dög, csak döglés volt a gép előtt. Híztam mint egy disznó, folyton fáradt, nyűgös voltam, fájt a hátam, lábaim, mindenem.

Most sem vagyok vékony, van túlsúlyom, viszont eljárok túrázni, bringázni, edzek nagyon alap szinten és sokkal jobb a mindennapi közérzetem, sokkal energikusabbnak, feldobottabbnak érzem magam. Mindez attól, hogy alkalmanként mozgok.

Meglehet szeretni.

Én divatból gyúrtam aztám kb:2hónap múlva rendesen hiányzott,ha nem gyúrtam egy picit.

Nem kellett sok heti 3x2óra,de az sem folyamatosan. Csak pl:lenyomtam 80fekvőtámaszt 8x10et. Aztán lábra is gyúrtam 5x10gugolás. A sorozatok közt eltelt 3,4perc.ez így nem megterhelő.

A tukmálás pedig emberi tulajdonság,addig örülj ameddig nem kérnek.