Kyokushinkai karatézom 4 éve utána illetve közbe wing tsun-oztam rövid ideig de aztán maradtam a kyonál. Kyo meg aikido együtt tanácsos?

Ha szeretnéd, csináld. Ilyen egyszerű. ^^

Miből gondolod, hogy ne lenne tanácsos? Pontosabban, mi tart vissza, hogy elkezdd?

Az aikidóban nincs bunyó, már a konfrontáció kezdetén megegyezés van,, ki fog kikapni (az uke), ebből kifolyólag, a technikák tanításánál nem kell kitérni semmilyen olyan körülményre, ami a technika befejezését kockáztatná. hiszen az uke ugyis hagyni fogja. A való világban viszont ellenállnak, visszahúzzák a kezüket, megfeszítik a csuklót. De egyébként így is meg lehet csinálni a technikákat, csak azt nem aikidón fogod begyakorolni.

bár azt nem értem, hogy kipróbáltad, em működik, akkor minek akarod csinálni? félre ne érts, lehet csinálni, de ha a hatékonyság a cél, akkor mást választanék. BJJ-t mondjuk.

Hi. Keményebb fogásokból kiszabadulni nem egyszerű, hiába tűnik annak. A leggyakoribb nehézség az, hogy amikor erős fogásra reagál a gyakorlatlan ember, akkor általában megfeszülnek az izmai a kezében, sokszor még a törzsében is. Az eredmény, hogy az ember "beragad". Ez reflex-szerű, kezdetben mindenkinél elő szokott jönni. Főleg, ha a fogás váratlanul ér (kihon waza-ban ez ritka ^^), és rövid időd van kivitelezni a szabadulást.

Ilyenkor azon múlik az egész, hogy milyen gyorsan tudod felmérni a másik testtartását és a mozgás (ha van mozgás) irányát, ill. hogy mennyire sikerült automatizálni azt a mozdulatsort, ami az adott testtartás (irány) mellett a legjobban használható. Erre még rátesz egy lapáttal, hogy a testtartás elemzése és a technika között oda-vissza kapcsolat van. Vagyis, ha az automatizmus (technika) nem működik, váltani kell egy másikra. Maga a váltás is automatikus (ösztönös).

Ez feltételezi, hogy (1) a technikát pontosan tanultad meg, (2) a technikát többféle testtartás (és testalkat) mellett is végre tudod hajtani, (3) elég sok technikát ismersz ahhoz, hogy váltani tudj, ha az első nem működik, (4) fel tudod ismerni, hogy váltanod kell. Jah, és mindezt „ösztönösen”. Dióhéjban.

Kezdőknek bőségesen elég, ha az (1)-esre képesek. A többi ponthoz iszonyat sok gyakorlás kell :S Még akkor is, ha bentlakásos tanítvány vagy (uchi deshi). Ott csak az idő rövidül, mert nem heti 4-6 órában gyakorolsz, hanem kb. 20-30 órában :D Nem véletlenül mondják az aikidora, hogy kb. 10 év kell, mire használható lesz. Az „automatizálás” eltart egy darabig.

Szóval az, hogy néhány magánóra után, stresszhelyzetben nem működik egy szabadulástechnika, nem olyan meglepő ^^. Ha csak egy-egy szabadulást (a szabadulás nem egyenlő a technikával -> egy technikát több szabadulás-formából is végre lehet hajtani, ugyanarra a fogásra) szeretnél megtanulni egy-két típusú fogásból, akkor működhet a „rövid idő alatt sokat” filozófia. Akkor talán még technikákat (földrevitel) sem kell tanulnod, csak annyit, hogy kiszabadulj. Szerintem.Már ha csak a kiszabadulás a célod, és nem maga a földrevitel/dobás. Persze ez attól, függ, hogy te mit akarsz. Ha a technikák is érdekelnek, de nem akarsz velük éveket tölteni (ti. megtanulni aikidozni), akkor talán érdemes egy-egy technikára koncentrálni. Ennek hátránya az, hogy csak azokból a támadási formákból fognak működni (ha másból is, akkor le a kalappal ^^), amikből gyakoroltál. De hát valamit valamiért.

Szóval van értelme, és működhet a dolog - szerintem, de akkor az igényeidnek megfelelő edzésmódszert kell kitalálni.

*5

Többféle "bunyó" is van. Szabad küzdelem (randori waza; egy vagy több támadó), adott támadás + befejezett technika (jiyu waza; inkább egy támadó, technikát ismételni nem szokás), adott támadás + dobástechnika (ju waza; itt a leszorításokkal nem érdemes próbálkozni, mert mindig több támadóval gyakorolják, nincs rá idő; technika ismételhető).

Honnan veszed, hogy nem kell kitérni olyasmire, ami kockáztatja a végrehajtást? Ez nekem új, csak azért kérdem. O.o Engem egyszer fogott le Tamura Nobuyoshi sensei. Az Alapító egyik közvetlen tanítványa volt, nyugodjék békében. Mérget vennék rá, hogy nem tőle hallottad. Mondjuk nem is volt beszédes, az tény xD Könyvben sem olvashattad, az fix, mert a magyar nyelvű aikidos irodalom javát ismerem, és sehol sincs ilyen leírva (emlékeim szerint). A neten megtalálható angol nyelvű interjúkban szintúgy, beleértve az aikido journal ingyenesen elérhető cikkeit is. Még Ruglioni ki-aikidos könyvében sincs ilyesmi, pedig a ki-aikido nem a keménységéről nevezetes. Szóval, honnan van az állítás? Szívesen utánaolvasnék a gondolatmenetnek. Előre is köszönöm ^^.